A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori temetkezések Szeged-Kiskundorozsma határában

helyeztek ugyanabba a sírba. A 10 sír közül, melyekben előfordulnak 4 sírban l-l darabot találtak belőlük, 6 sírban viszont többet, 2-7 darabot. Kalicz-Schreiber Rózsa feltehetően szakrális jelentőséget tulajdonít a Budapest-Aranyhegyi úti, tatai és kajárpéci temetkezésekben előkerült sok kis korSócskának (KALICZ-SCHREIBER 1994, 40). Az eddig tárgyalt edénytípusokon kívül néhány (nem Somogyvár-Vinkovci típusú) korsó, bögre és kettős kónikus testű, hosszú, kónikus nyakú, fúletlen, hasvonalán bütykökkel díszített edény fordul elő a népesség temetkezéseiben.

46 A sírmellékletek közül ki kell emelnünk két különleges edényt. Az egyik a Debrecen-Köntöskert, Bezerédj utca 30. szám alatt feltárt temetkezés urnájában, a hamvak között előkerült kis pohárka, melyet emberi arccal díszítettek. Analógia nélkül áll mind a Makó-Kosihy-Caka-kultúra, mind a teljes kora bronzkor leletanyagában. Nem mindennapi használati edény volt, rendeltetése azonban kérdéses. Közlői feltételezik, hogy talán a temetkezéshez kötődő libációs szertartásnál használhatták (NÉMETI-DANI 2001, 103, 105, 8. kép 3, 9. kép 2). A másik különleges darab a Budapest III.-Aranyhegyi úton feltárt szórthamvas temetkezésben előkerült, stilizált emberi (női) alakot mintázó edény, mely közlője szerint szintén a szakrális szférába tartozik (KALICZ-SCHREIBER 1994, 41, Abb. 2. 4a-b). Ezen két — a szakrális szférába tartozó — edényen kívül külön említést érdemel még 2 edény, melyek a Makó-Kosihy-Caka-kultúra népességének a szomszédos kultúrák népességéhez fűződő kapcsolataihoz jelentenek adalékokat. A Kunpeszér-Sinai hegyi temetkezésben előkerült egy hengeres testű, kétfűlű kis palack, mely a Somogyvár-Vinkovci-kultúra egyik legjellegzetesebb edénytípusa (TÓTH 1998, 4). A Tata-Tófarok lelőhelyen feltárt temetkezés egyedülálló, négyszögletes hasú edényének közeli párhuzamai a cseh Rivnác-kultúrában találhatók meg (VADÁSZ-VÉKONY 1979, 60, II. t. 6; KALICZ-SCHREIBER 1994, Abb. 13. 5a-b). A különböző edénytípusok együttes előfordulásának valamennyi variációját a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján nem érdemes megvizsgálni a temetkezésekben. Egyrészt azért, mert túl kevés az ismert temetkezések száma és ezekre vonatkozóan is sok a bizonytalan adat, másrészt pedig azért, mert rendkívül sokféle variációja van a különböző edénytípusok együttes előfordulásának, és ezen variációk többsége ma még csak 1, legfeljebb néhány sírban jelenik meg. Két olyan eset van, mely meglehetősen gyakran fordul elő (4. táblázat). Az 54 temetkezésből 11-nél a sírban mindössze egyetlen edény, egy fazék vagy egy amfora került elő. Egy kivételtől — Sal'a/Vágsellye — eltekintve urnás temetkezésekről van szó. A másik gyakran előforduló eset, hogy a sírban 1 fazék vagy amfora és 1 tál kerül elő. Tíz ilyen temetkezést ismerünk, valamennyi urnás. Ezen 10 urnás temetkezés közül azoknál, melyeknél az urna és a tál helyzete megfigyelhető volt, illetve előkerülési helyzetükből következtethetünk eredeti elhelyezésükre (Kál-Legelő-Ill. 17. és 53. sír, Pi§colt-„Nisjpárie'VPiskolt-Homokos domb 74. és 121. sír, Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. 1615., 1616. és 1630. objektum, Szeged-Kiskundorozsma-Subasa 234. objektum) a tálat aljával lefelé az urna szájába helyezték.

47 A népesség temetkezéseiben előkerült edényekről való jelenlegi ismereteinket a következőképpen összegezhetjük. A temetkezésekben előkerült edények számát tekintve jól érzékelhető különbség mutatkozik az urnás és a szórthamvas rítusú temetkezések között. Míg az urnás temetkezések döntő többségében mindössze néhány (1-3) edény került elő, addig a szórthamvas temetkezések többségére a nagyobb számú (4-12 vagy 13) edénymelléklet a jellemző. A temetkezésekben — a településleletekhez hasonlóan (KALICZ 1998, 12) — a leggyakrabban előforduló edénytípusok a fazekak és tárolóedények (amforák), valamint a (nem belsődíszes) tálak. Viszonylag gyakran helyeztek a sírokba belsődíszes tálakat és a Somogyvár-Vinkovci-kultúra hagyományait őrző egyfülű kis korsókat és füles poharakat is. Míg a fazekakból, tárolóedényekből (amforákból), belsődíszes és nem belső díszes tálakból az esetek többségében egy sírban l-l darab került elő, addig a Somogyvár-Vinkovci-kultúra hagyományait őrző egyfülű kis korsókból és füles poharakból gyakran többet (2-7 darabot) helyeztek ugyanabba a sírba. A nem belsődíszes tálak megjelenésének arányában nincs jelentős különbség a 46 Az utóbbi, ritka edénytípussal a közelmúltban részletesen foglalkozott Kulcsár Gabriella és Szabó János József a Kál-Legelő-III. lelőhelyen feltárt sírok közlése kapcsán (KULCSÁR-SZABÓ 2000, 32, 37, 4. kép 2). 47 A tálat 2 olyan urnás temetkezésben — Debrecen-Köntöskert, Bezerédj utca 30. (NÉMETI-DANI 2001,103, 8. kép 3) és Piçcolt„ Nisipärie "/Piskolt-Homokos domb 90. sír (NÉMETI 1979, Fig. 1. 3) — is az urna szájába helyezték aljával lefelé, melyekben 3 edény került elő.