A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

LISKA András – MEDGYESI Pál: Honfoglalás kori temető részlete Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokgödör lelőhelyen

tegez oldalát szegek erősítették a fenékdeszkához. A tegez hossza kb. 80-85 cm lehetett. Csontlemezek (8. sír). A 8. sírban talált csontlemezek valószínűleg a tegez száját díszítették. A gerincoszlop mellett, a has magasságában kerültek elő. Eredetileg egyetlen hosszabb lemez volt, de a felszedéskor széttört, s nem lehetett összeállítani. Közelében tegezvasalások, nyílhegyek voltak (10. kép 2-9). Vas nyílhegyek (4., 8., 11-12. sír). Összesen négy sírban kerültek elő nyílhegyek. Négy darabot találtunk a 4. számú férfisírban, a bal combcsont mellett, kívül kb. a combcsont felső harmadánál. Az egyiknek letört a hegye. Alakját nem lehet pontosabban meghatározni (5. kép 4). Egy másiknak, mely rövid vágó élű, deltoid alakú, a tüskéje hiányzik (6. kép 1). A harmadik tüskéjéből csak egy kisebb darab hiányzik, hosszú vágó élű, deltoid alakú típus (6. kép 2), akárcsak a negyedik (6. kép 3). A 8. számú sírban 7 darab nyílhegyet találtunk. Ajobb oldali bordák között, a könyökben behajlított jobb alkaron, illetve annak közelében kerültek elő. Az egyiknek csak a töredéke maradt meg (12. kép 2). Egy másik darabnak a hegye hiányzik, rövid vágó élű, deltoid forma (12. kép 1). A harmadik nyílhegy valószínűleg rombusz alakú volt (12. kép 3). A következő két darab deltoid alakú (12. kép 4—5). Sajnos hiányos az utolsó két deltoid alakú nyílhegy is (12. kép 6-7). Nyílhegy lehetett a 13. kép 1., 3., 6-7. számú töredék is. Ali. sírban három nyílhegy került elő. Ajobb térd melletti rövid vágó élű, deltoid alakú volt (14. kép 3). A második szélesebb, s a tüskéje hiányos. Ez ajobb térden feküdt, deltoid alakú (14. kép 4). A harmadik is ajobb térd mellett, kívül volt, és ez is deltoid alakú (14. kép 5). A 12. sírban három nyílhegyet találtunk, a mellkas jobb oldalán. Az egyiknek csak a tüskéje maradt meg. Alig felismerhető töredék maradt a másikból is, típusát nem lehet meghatározni (15. kép 3). A harmadikból is csak kis töredék maradt meg. Ennek sem lehet meghatározni a típusát (15. kép 4). Mint látható, a 11. és a 12. számú sírban három, a 4. számú sírban négy, a 8. számúban pedig hét nyílhegy került elő. Rombusz, illetve deltoid alakúak.

9 A tegezekre utaló maradványokról a későbbiekben szólunk. Ha a nyílhegyes sírokban a nyílvesszők eredetileg tegezben voltak is, nyilván egyetlen tegez sem volt tele, ami nem meglepő, hiszen általában maximum 5-6 nyilat raktak a honfoglaló magyarokkal eltemetett tegezekbe (RÉVÉSZ 1996, 168-169; RÉVÉSZ 2000, 18). Csak a karos-eperjesszögi II. temető 60. sírjában előkerült 13 db és a III. temető 11. sírjában előkerült 11 db nyílhegy jelent kivételt (RÉVÉSZ 1996, 168). A sírba helyezett nyilakra Dienes István szerint valószínűleg a túlvilág egyes rétegein való áthatoláshoz volt szüksége a halottnak (DIENES 1957, 29-31; DIENES 1975. 96; DIENES 1978, 38-39; DIENES 1979, 88-89). Lószerszámzat Hevedercsat (4. sír). Egyetlen sírban, a 4. számúban találtunk vascsatot. A férfi combcsontjai között, a ló koponyája közelében került elő, vagyis hevedercsat lehetett. A lant alakú csat tövise hiányzik, oldalai kissé benyomottak (6. kép 4). Kengyelek (7-8. sír). Két sírban kerültek elő kengyelek. A 7. sírban a lócsontok mellett, a váz térdeitől bal kéz felé találtuk meg a kengyeleket, melyek körte alakúak, erősen töredékesek, talpalójuk kiszélesedő (9. kép 1-2). A 8. sírban talált kengyelek trapéz alakúak, szintén sérültek, talpalójuk kiszélesedő (11. kép 1-2). A trapéz alakú kengyelek a 10. század második felére keltezhető sírokban jelennek meg (KOVÁCS 1986b, 111-112), Révész László szerint már akár a század 40-es, 50-es éveiben feltételezhető a megjelenésük (RÉVÉSZ 1996, 46). Zabiák (4., 7-8., 12., 17. sír). Öt sírban találtunk zablát. A 4. sírban a ló szája mellett került elő a töredékes, csuklós, karikás csikózabla (7. kép 6). A 7. sír karikás csikózabiájának egyik karikája a ló szájában, a másik a ló koponyáján volt. A szájvasak átmetszete szögletes, a karikák laposak (8. kép 3). A 8. sír zabiája a lábszárral egy vonalban, a sír bal szélénél feküdt. Ez is csuklós csikózabla (10. kép 10). 12. sír csuklós csikózabája erősen töredékes (15. kép 5). A 17. sír zabiája szintén töredékes. Érdekessége, hogy az egyik száj vasat úgy alakították ki, hogy kettéhajlítottak egy hosszabb pálcát, s a középső csuklónál valamint a karikához való csatlakozásnál hurkot képeztek. A száj vasak átmetszete szögletes, a karikáké téglalap alakú (18. kép 2). 9 A nyílhegyek típusaihoz ld.: Cs. SEBESTYÉN 1932, 193-206; RUTTKAY 1976, 325-333; KOVÁCS 1986a, 228-230, 16. kép!