A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

LISKA András – MEDGYESI Pál: Honfoglalás kori temető részlete Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokgödör lelőhelyen

Használati eszközök Vaskések (4., 8. sír). A 4. számú férfisírban talált vaskés nyéltövises, egyélű, egyenes hátú. A jobb combnyaknál, kívül került elő (5. kép 5). A 8. számú sírban a férfi mellett talált kis vaskés szintén nyéltövises. A hegye hiányzik. A két szorosan összezárt térd között feküdt, a combcsontokkal párhuzamosan (10. kép 11). Mint látjuk, mindkét sírban férfi nyugodott. A tárgyak elhelyezkedéséből csak annyi következtetés vonható le, hogy a 4. sír esetében valószínűleg az övre volt függesztve a kés. Vasalás (7., 24. sir). Nem ismert a rendeltetése a 24. sírban, a sír bal kéz felőli oldal közepén előkerült kis vasdarabnak (21. kép 2). Vastű (18. sír). A 18. sírban egy kis vastű került elő, két darabban. Sajnos a felszedéskor teljesen szétmállott, így méreteiről csak annyit mondhatunk, hogy 3-4 cm-es volt. A koponya tetején került elő. MEDGYESEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE A HONFOGLALÁS KORÁBAN Medgyesegyháza Békéscsabától délnyugatra fekszik, az úgynevezett Békés-Csanádi löszháton. Ezt a területet (1. kép 1) vízválasztónak tekintik a Körös, a Maros és a Tisza között (ANDÓ 1974, 30; KRUPA 1981, 10). A település neve először 1418-ban jelenik meg az írott forrásokban, Megyeseghaz, illetve Megygyesegyhaz alakban (CSÁNKI 1890,453; KARÁCSONYI 1896, I. 219; VERESS 1938, 9-10; SCHERER 1938, 45; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993, 22). A falu eredeti neve Meggyes vagy Medgyes lehetett (CSÁNKI 1890, 740; HÉVVÍZI 1993. 147). A település valószínűleg a tatárjárás alatt pusztult el, s csak a puszta temploma, egyháza vagy annak romja maradt meg (KISS 1978, 415; KÁLMÁN 1989, 147; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993, 20).

10 Egyes vélemények szerint a település neve a meggy gyümölcsnév -s képzős származéka (KISS 1978, 415; HÉVVÍZI 1993, 147-148).

11 Valójában egy másik lehetőség is számításba jöhet. Az egyik székely nem neve Medgyes/Meggyes volt. Ennek a nemnek az egyik ágát szintén így hívták (BÁLÁS 1984, 101, 106). Nincs kizárva, hogy az országban több helyen megtalálható Medgyes/Meggyes települések egy részének neve erre vezethető vissza. Magának a székely Medgyes/Meggyes nemzetségnek a neve és a meggy gyümölcsnév között persze lehet összefüggés. Medgyesegyháza határának első honfoglalás kori temetője 1927-ben került elő. Ekkor, miután bejelentés érkezett a szegedi múzeumba, 1927. július 15-e és 2l-e között Móra Ferenc végzett ásatásokat a környéken. A békéscsabai evangélikus egyházközség birtokán, Zsilinszky Mihály bérletén tárt fel 12 honfoglalás kori sírt. A sírokból néhány nyílcsúcs, vaslándzsa, tegezfül, nyitott és fonott karperec, nyitott haj karika, csat, vaskés, kova, csontdísz és csikózabla került elő (MÓRA 1932, 62; CS. SEBESTYÉN 1932, 197, 206-209; BÁLINT 1941, 26-27; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 52, 648. tétel; MESTERHÁZY 1968, 166; NAGY 1968, 78; BÁLINT 1971, 75, 80; BÁLINT 1991, 239; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993, 16). Egy másik leletegyüttes a vasútállomás épületének közelében került elő 1933 januárjában egy sírból, a bánkúti Rózsa-major területén.

12 Baross László jószágigazgató bejelentését követően Bálint Alajos rögzítette a helyszínen a lelet előkerülésének körülményeit. A sírban fekvő csontváz mellett 17 db kéttagú csüngő, 15 db boglár, 3 db fülesgomb, 1 db kosaras csüngő, 2 db lemezkarperec és három lemeztöredék volt. Valamennyi tárgy ezüstből készült, a kéttagú csüngőket és a boglárokat aranyozás is díszítette. Bálint Alajos a leletek korát a 10. század végére és a 11. század elejére keltezte. Helyszíni szemléje során két másik sírt is föltárt az első mellett, de ezekben semmit sem találtak. A lelőhelyet 1993-ban sikerült azonosítani a mai élelmiszerbolt és kocsma mellett (BÁLINT 1932, 260; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 55, 710. tétel; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993, 16). 10 A „puszta egyház" kifejezés gyakori a 13. század közepétől az oklevelekben. Ezek közé az elpusztult, már korábban templommal rendelkező települések közé tartozhatott Medgyes is. Az elnéptelenedés oka azonban nemcsak a tatár támadás, hanem az ekkortájt meginduló pusztásodás is lehetett. 11 Meggy szavunk finnugor eredetre vezethető vissza (MNYTESZII. 878). 12 Bánkút ma Medgyesegyházához tartozik.