A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

LISKA András – MEDGYESI Pál: Honfoglalás kori temető részlete Medgyesegyháza-Kétegyházi út, Homokgödör lelőhelyen

láljuk meg őket. Mivel egyetlen kivételtől eltekintve

8 mindig ezüstből készültek, s egyszerűbb változataikat nem ismerjük, joggal feltételezi Révész László, hogy nem váltak a köznép által használt ruhadíszekké. A legtöbbször nők sírjaiban kerülnek elő, de néha férfiak mellett is megtaláljuk őket (RÉVÉSZ 1996, 94). Temetőnkben egyértelműen a női viselet részei voltak. Alkalmazásuk a 10. századra, annak is inkább az első kétharmadára keltezhető. 10-11. századi leletanyaggal jellemezhető temetőkben is felbukkannak, de ezek jórésze szórvány anyag, így elemzésre nem alkalmasak (RÉVÉSZ 1996, 94). Bronz félgombok (17. sír). Szintén a 17. sírban került elő 5 darab bronzból öntött, füles fél gomb. Kissé lapított félgömb alakúak, kör alakú füllel, alul kis gömbbel (17. kép 15-19). Az egyiknek letört a füle. A gombok közül az egyik ajobb combcsont felső harmadánál, a többi a két combcsont között került elő. Elhelyezkedésük alapján talán egy majdnem combközépig érő ruha alsó szegélyét díszíthették. Ha ez így volt, akkor valószínűleg csak díszítő szerepet töltöttek be. Nem zárhatjuk ki azonban annak a lehetőségét sem, hogy egy a halott lábaira helyezett ruha gombjait találtuk meg. Megfigyelhető, hogy a félgombok az üreges hátoldaluknál pontosan egymáshoz illeszthetőek, egymást pontosan fedik, és így egy „egész" gombot alkotnak. Megjegyzendő azonban, hogy sem sírban való elhelyezkedésük, sem páratlan számuk nem igazolja, hogy összeillesztve használták volna őket. A fülesgombok mindig bronzból készültek, még akkor is, ha előkelő sírban találjuk meg őket. A 10-11. századi magyar szállásterületen mindenütt elterjedtek (RÉVÉSZ 1996,98). Kerek ruhadísz (19. sír). A 19. sírban talált vékony, kerek veret ezüstből készült, s több darabra tört. Enyhén domború, középső részén kör alakú, homorú kiképzés van. Felerősítése a rajta levő lyukakicai történt. A lyukak számát a tárgy hiányossága miatt nem lehet megállapítani (19. kép 3). A kissé kimozdult bal könyök táján találtuk meg. A ruhára felvarrt dísz lehetett, de viseletének pontos helyét és módját nem tudjuk megmondani. Hasonló, de öntött, szórvány ruhadíszeket ismertet Révész László a karos-eperjesszögi II. temető területéről, valamint a II. temető 47. sírjából, a hajfonatkorongok fúggesztőszíjairól (RÉVÉSZ 1996, 94, 65-66, 110. t. 5-6, 111. t. 10). Számos példát ismertet, amikor ezek egyértelműen ruhadíszek voltak: a bezdédi 16. sírban (JÓSA 1896, 385-412), Zemplén-Szélmalomdombon (BUDINSKY-KRICKAFETTICH 1973, 14-16. kép). Övveret (B sír). Az B sírban előkerült övveret sírban való helyzetét nem ismerjük, mivel a sírt a találók feldúlták. Nem tudni azt sem, milyen egyéb veretek voltak a sírban. A veret pajzs alakú, s felületét karéjos palmettaminta díszíti. Az öv lecsüngő szakaszát díszíthette (4. kép 1). Az ilyen típusú övvereteket Révész László gyűjtötte össze a karosi II. temető 60. sírja övvereteinek vizsgálatakor (RÉVÉSZ 1996, 115). A karosiak mellett hasonló veretet ismerünk a közeli Kunágotán előkerült honfoglalás kori leletek között (MÓRA 1926, 129, 5. kép 33; SZATMÁRI-VÁGÓ 1993, 41, 13. kép 33). Révész László megállapítása szerint ehhez a körhöz sorolhatók a kenézlői II. temető 42. sírjának övveretei, valamint a Tuzsér-Boszorkányhegyen feltárt temető 6. sírjának egyik övverettípusa is. A 10. század első felére keltezhető rangos temetőkből kerülnek elő a Felső-Tisza-vidéken és Dél-Magyarországon (RÉVÉSZ 1996, 115). Fegyverek Tegezvasalások (4., 8. sír). Két sírban találtunk tegezvasalásra utaló töredékeket. A4, számú sírban a bal térd magasságában és a bal lábszárcsont mellett, kívül találtunk ilyen maradványokat. Hogy a tegez részei lehettek, az is mutatja, hogy szintén a váz bal kéz felőli oldalán, a combcsont felső harmadánál találtuk meg a sír négy nyílhegyét. A leletek alapján talán a tegez alsó szélét erősítették a vasalások, bár a nyílhegyek túl közel vannak a töredékekhez. A 8. számú sírban talált leletek egy része — így a medence jobb oldalán talált vaspánt (13. kép 11) — szintén tegezre utal, bár nem egy helyen találtuk őket. Talán ide tartoznak a közelében talált vaslemez darabkák is (13. kép 2, 5, 9), valamint a két comb között fekvő lemezdarabok (13. kép 10). A térdeknél előkerült vasszegek (13. kép 4, 8) a tegez alsó részén lehettek. Távolságuk a nyílhegyektől kb. 70 cm, ami egy átlagos nyílvessző hosszának megfelelő lehet. A tegez pontos rekonstrukciója itt sem lehetséges, de valószínűleg a száját vas- és csontlemezek erősítették, illetve díszítették, alján a 8 Révész Lúszlé) egyetlen ismert bronzveretet említ, mely Szeged-Makkoserdéín, a 64. sírból került elő. Vö.: FEHÉR- ÉRY KRALOVÁNSZKY 1962. 959. sz.; RÉVÉSZ 1996, 94!