A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)
BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor – TÜRK Attila: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról
csak az érme verési ideje előtti időszak zárható ki. 59 Az érmés sírok tehát szűkíthetik a 14 C-es vizsgálat adta időrendi meghatározást, ilyen értelemben tehát segíthetik az eredmények finomítását. Ugyanakkor a reális (régészeti) keltezéshez képest a radiokarbon vizsgálat által adott felső időpont is kizárható az érmés sírok esetében, mivel a kincsleleteken kívül nem számolhatunk olyan esettel, ahol az érmék a verést követően mintegy 100 évvel később kerültek volna a sírokba. Az érmékkel keltezett sírok alapján úgy tűnik — eltekintve az általunk közölt kiskundorozsmai lelettől — a radiokarbon vizsgálat tendenciaszerűen fiatalít. Az érmés sírok vizsgálatának tanulságai tehát felhasználhatóak az egyéb, érmékkel vagy más, pontosabb keltező anyaggal nem rendelkező leletegyüttesek radiokarbon vizsgálattal elvégzett keltezésének a finomításához. Ebből következően más esetekben is (Opusztaszer, Celarevo, Csongrád-Várhát) inkább a 14 C időintervallum első fele a reális. Ebből a szempontból viszont épp a hosszúhát-halomi sír kivétel, ahol az 1 sigmás (az általában alapul vett) eredmény teljesen használhatatlan. Ugyanakkor a 2 sigmás — tehát tágabb, de valószínűbb — eredménynek az érmék terminus post quemjével való összevetése után egy nagyon szűk, néhány éves időintervallumot adhatunk meg a temetés lehetséges idejeként. A helyzet azonban a legritkább esetben ilyen egyértelmű. Az eddig ismertté vált és az itt közölt vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a honfoglalás és az Árpád-kor időszakára vonatkozóan ez a módszer jelen pillanatban, önmagában még nem segíti elő a belső kronológia pontosítását. NÉHÁNY IDŐRENDI, TELEPÜLÉS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MEGJEGYZÉS A Kiskundorozsma-hosszúhát-halomi sírból előkerült pénzek megszerzésének és földbekerülésének időpontjáról Elfogadott vélemény szerint minél több pénz van egy adott leletegyüttesben, annál nagyobb pontossággal határozható meg a beszerzés lezárulásának kora, főként, ha egy terület egymást követő uralkodóinak pénzeiről van szó (KOVÁCS 1988, 164). Ezt a nézetet a mi esetünkben az is támogatja, hogy csak itáliai pénzek 60 találhatóak a készletben, jóllehet több ország elleni hadjáratban is megfordulhatott a Kiskundorozsma határában eltemetett harcos. A zárópénz (II. Lothar, 945-950) verési idejének kezdete 945. így a 18-ból hét pénzhez csak a 947-es Taksony herceg által vezetett itáliai hadjáratban (KRISTÓ 1993. 87-88) juthatott a leghamarabb, mert 944 és 947 között — a rendelkezésünkre álló források szerint — a magyarok nem vezettek kalandozó hadjáratokat (GYÖRFFY 1984, 676, 679). A 947. évi hadjáratról szóló történeti források kiemelik, hogy a magyarok nagy mennyiségű, mintegy 10 véka ezüstpénzhez jutottak Hugo adományaként, a béke fejében. 61 A következő hadjárat, amikor a harcos az érméket megszerezhette, 951-ben volt. Ekkor francia területre, Aquitániába is betörtek a magyarok, ami a feltételezz ópusztaszeri sírok régészeti szempontú kronológiai értékelhetőségét nagymértékben csökkenti azok rablottsága, valamint többszörösen bolygatott volta. Úgy gondoljuk, a Kiszner-tanyai temetőrészlet hiteles történeti értékelése — a ránk maradt töredékes régészeti leletek alapján — csak a hozzá hasonló Csongrád megyei, illetve a Duna-Tisza közi régió temetkezéseivel való összevetés után végezhető el. 59 Az a megfigyelés, hogy a nevezett vizsgálat az érmés sírok keltezésénél az érme verési időpontját megelőző dátumot is rendszeresen megenged, a vizsgálat alapvető módszertani problémáira hívja fel a figyelmet. 60 A biztosan meghatározható véreteket tekintve, bizonytalan tehát az E/15-16, 18-as érme származása. 61 A Kiskundorozsma-hosszúhát-halomi 100. sírban feltárt, összesen 18 db érme feltűnően sok a honfoglalás kori temetkezésekből ismert érmék darabszámához képest. A biztos adatok alapján a kiskundorozsmai a harmadik a legtöbb pénzmelléklettel eltemetett honfoglalás kori magyarok sorában. Amennyiben a kunágotai 1. sírban eredetileg valóban 60 db érme — bár a munkások állítását az érmék számát illetően az ásató, Móra Ferenc is kétkedéssel fogadta (MÓR.A 1926,127) —, illetve a benepusztai vitéz mellett 30-40 db pénz volt, abban az esetben is az ötödik. Mindössze a kiskunfélegyházi (39 db) és a karosi 11/15. (21 db) sírban találunk nagyobb számban, kalandozó hadjáratból származó érmét. Az átlagosnál több — 17 darab — érme került elő a Kenézlői I. temető 11. sírjából. A pénzzel eltemetettek domináns csoportját a fegyveres férfiak alkotják, akikben a hivatásosan katonáskodó középréteg tagjait láthatjuk. A Kovács László gyűjtésében szereplő 37 fegyveres férfisírban előkerült 169 db érme alapján ezen sírok érmeátlaga a legmagasabb, temetkezésenként mintegy 4-5 db (KOVÁCS 1988, 163). A nagy érmeszámú sírok közül jellegében csak a karosi 11/15. sírban eltemetett fiatal nő jelent kivételt. Teljesen egységes azonban a pénzekfelhasználásának módja a nagy érmeszámú sírokban, döntő többségében a ruhára, illetve lószerszámra varrva találjuk őket, s csak ritkán obulusként.
