A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor – TÜRK Attila: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról

A bal alkarcsont alsó vége fölött egy cm-rel magasab­ban (E/5), feltehetően nem eredeti helyén II. Lothar (945-950) egymás mellett, két helyen átlyukasztott milá­nói denára (vö. CNI. V. 11/12.) (10. kép 5; 11. kép 5) fe­küdt. Töredékes s.: 0,74 g. Ltsz.: 2002.18.8. A jobb combcsont külső oldala mellett, a sír aljától 6 cm-rel magasabban, másodlagos helyzetben (E/6) II. Lothar (945-950) két helyen, egymással szemben átlyu­kasztott milánói denára (vö. CNI. V. 11/12.) (10. kép 6; 11. kép 6) került elő. S.: 0,77 g. Ltsz.: 2002.18.9. A bal combcsont külső oldala mellett, a térd közelé­ben, a sír aljánál 7 cm-rel magasabban, élén állva, feltehe­tően másodlagos helyzetben (E/7) II. Lothar (945-950) kétszer, egymással szemben átlyukasztott milánói denára (vö. CNI. V. 11/12.) (10. kép 7; 11. kép 7) volt. S.: 0,99 g. Ltsz.: 2002.18.10. A jobb lábszár alsó végét borító bőrbe ágyazódva (E/14) Provence-i Hugo (926-945) milánói denára (CNI. V. 11/11.) (10. kép 14) feküdt. 12 Töredékes s.: 0,37 g. Ltsz.: 2002.18.17. A jobb lábszárcsont alsó vége alatt, ugyancsak bizto­san eredeti helyén (E/17) Provence-i Hugo (926-945) egymás mellett, két helyen átlyukasztott milánói denára (CNI. V. II/l 1.) (10. kép 17; 11. kép 15) volt. Töredékes s.: 0,53 g. Ltsz.: 2002.18.19. Körülötte néhány cm-es felü­leten bőr konzerválódott. A bal lábszár alsó vége alatt (E/18), in situ, egy egy­más mellett két helyen átlyukasztott, rossz állapota miatt nem meghatározható ezüstérme (10. kép 18) volt, nagy da­rab konzerválódott bőrbe ágyazódva. Súlya nem mérhető. Ltsz.: 2002.18.20. Mindkét iábszárcsont alsó vége kb. 10 cm hosszon erősen vörösesbarnára színeződött, illetve az itt előkerült érmék körül nagy felületen bőr konzerválódott, amely rö­vid szárú, bőrből készült lábbeli használatára utal. 13 A lókoponya orra előtt, attól 3 cm-rel magasabban (E/9) II. Lothar (945-950) két helyen, egymással szemben átlyukasztott páviai denára (CNI. IV. XL/6.) került elő. S.: 1,22 g. Ltsz.: 2002.18.12. A lókoponyától balra kb. 15 cm-re, a sír tengelyére merőlegesen fekvő két lólábcsont között, élén állva (E/12) II. Lothar (945-950) két helyen, egymással szemben át­lyukasztott páviai denára (CNI. IV. XL/6.) volt. S.: 1,02 g. Ltsz.: 2002.18.15. Ettől 5 cm-re K-re, a lólábcsont másik oldalán (E/11) II. Lothar (945-950) két helyen, egymással szemben át­lyukasztott páviai denára (CNI. IV. XL/6.) feküdt. Töre­dékes s.: 1,21 g. Ltsz.: 2002.18.14. Az előbbitől kb. 15 cm-re (E/10) Hugo és II. Lothar (931-947) két helyen, egymással szemben átlyukasztott páviai denára (CNI. IV. XL/3-5.) került elő. S.: 1,31 g. Ltsz.: 2002.18.13. A lókoponya hátsó része alatt (E/13) Provence-i Hugo (926-945) két helyen, egymással szemben átlyukasztott milánó denára (CNI. V. 11/11.) volt. S.: 0,70 g. Ltsz.: 2002.18.16. 25-26. A ló maradványai számára a sírra ásott gödör É-i fala mellett egy téglalap alakú füllel ellátott, körte for­májú vaskengyel (9. kép 1) állt. Szárának metszete tégla­lap alakú, széles, lapos talpalója kívül bordával tagolt. Ma.: 15,2 cm. Fülének sz.: 4,2 cm. Ltsz.: 2002.18.21. Fü­lével a lókoponya alatt egy másik hasonló, töredékes ken­gyel (9. kép 2) feküdt. Ltsz.: 2002.18.22. 27. A ló orra előtt, illetve a sír tengelyére merőleges lólábcsontok mellett, valamint a férfi bal térde előtt nagy­karikás csikózabla töredékei (8. kép 1) kerültek elő. Az ép karika átm.: 5,5 cm, legnagyobb v.: 1,1 cm. Ltsz.: 2002.18.23. 28. A gödör falához támaszkodó kengyel mellett nagyméretű, lant alakú hevedercsat (8. kép 2) volt. A csat­keret mérete: 7,4><4,2 cm. A pecek h.: 8 cm. Ltsz.: 2002.18.24. A ló feje tehát valószínűleg nem volt felkan­tározva, a lószerszámot — vélhetően a nyereggel együtt — külön helyezték a ló maradványai mellé. A sírt kb. 9 m átmérőjű, kissé szabálytalan alakú kör­árok övezte (2. kép; 12. kép 4). Mivel a dombtetőt csak vé­kony rétegben fedte humusz, ezért a talajművelés és a ter­mészetes erózió következtében mind a sír, mind az árok megfigyelhető mélysége erősen lecsökkent, az árok eseté­ben folytonossági hiányok keletkeztek. A D-i oldalon az árok vonala folyamatosan követhető volt, szélessége aje­lentkezés szintjén 42 cm, megfigyelhető maximális mély­sége 15 cm volt. Mindenesetre a szintezési adatok azt mu­tatják, hogy a sírgödör abszolút mélysége alig 10 cm-rel haladta meg a köréje ásott árok mélységét. A bontás során, a D-i oldalon az árok szakaszos kialakítását figyeltük meg, ugyanis itt két, egymással érintkező, egyenként kb. 60 cm hosszúságú, lekerekített végű, teknő alakú árok ke­rült elő. Feltehetően a Ny-abbra ásott árok mellett lehetett a körárok bejárata, mert csak itt szakadt meg természetes úton az árok vonala. A sírgödör nem pontosan az árok által határolt terület közepén helyezkedett el: bár közel egyfor­ma távolságra volt a körárok Ny-i és K-i részétől, ugyan­akkor D felől 5, míg É felől csak 2-2,5 m választotta el az árok megfelelő szakaszától. 12 Töredékes, az átlyukasztás ténye, mikéntje nem állapítható meg. 13 A bőrmaradványok vizsgálatát Kissné Bendefy Márta és Mátéfy Györk restaurátorok (MNM) végezték el. Munkájukat há­lásan köszönjük. A minták erősen lebomlott állapota miatt az állatfajt nem lehetett meghatározni, de a minták barna színe alapján feltehető­en növényi cserzőanyagot használtak a bőrfeldolgozás során.

Next

/
Oldalképek
Tartalom