A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BENDE Lívia – LŐRINCZY Gábor – TÜRK Attila: Honfoglalás kori temetkezés Kiskundorozsma-Hosszúhát-halomról

A SIR TÁGABB KÖRNYÉKÉNEK HONFOGLALÁS KORI LELŐHELYEI A Kiskundorozsma-hosszúhát-halomi sír tágabb környékének, Csongrád megye délnyugati negyedének 10—11. századi településtörténetét Kürti Béla foglalta össze (KÜRTI 1994; KÜRTI 1994a; KÜRTI 1997b). Munkájának megjelenése óta ugyan nem telt el hosszú idő, de a megyében és a vele szomszédos Bács-Kiskun megye déli felében előkerült újabb sírok és temetők, illetve a róluk szóló híradások szükségessé teszik a terület településtörténetéről általa megfogalmazottak felülvizsgálatát,

14 s persze a lelőhelyek áttekintése nélkül nem végezhető el a Kiskundorozsma-hosszúhát-halomi sír értékelése sem. A Maros-torokkal szembeni területről az alábbi 10. századra keltezhető sír- és temetőhelyeket ismerjük:

15 1. AlgyŐ-258. kútkörzet (KÜRTI 1994, Nr. 1; KÜRTI 1996; KÜRTI 1997; KÜRTI 1998; KÜRTI 2001; VÖRÖS 2000a) 2. Asotthalom (Szeged-Alsótanya-Város-tanya) (KÜRTI 1994, Nr. 2) 3. Asotthalom (Szeged-Királyhalom)-Rívói erdő (KÜRTI 1994, Nr. 3) 4. Asotthalom (Szeged-Királyhalom-473. sz. tanya) (KÜRTI 1994, Nr. 4; FÁRI 1992. 221) 5. Bordány (Kiskundorozsma-Kistemplomtanya)-Dudás-tanya (KÜRTI 1994, Nr. 5) 6. Bordány-belterület (KÜRTI 1994, Nr. 6) 7. Bordány-Meződülő (KÜRTI 1994, Nr. 7) 8. Domaszék (Szeged)-Bojárhalom (KÜRTI 1994. Nr. 11; FÁRI 1992, 219-220; KÜRTI 2000, 319-325; FÁRI-KÖHEGYI-SZALONTAI 2001, 403-408) 9. Domaszék (Szeged-350. sz.)-Nógrádi-tanya (KÜRTI 1994, Nr. 12; FÁRI 1992, 220) 10. Kiskundorozsma-Gépállomás (KÜRTI 1994, Nr. 15; NAGY 1995, 67, 14. grafikai melléklet) 11. Kiskundorozsma-Hosszúhát (KÜRTI 1994, Nr. 16; NAGY 1995, 67, 72, 14. grafikai melléklet)

16 12. Kiskundorozsma-Hosszúhát-halom 13. Kiskundorozsma-Jerney-téglagyár (KÜRTI 1994. Nr. 17; NAGY 1995, 67, 70, 14. grafikai melléklet) 14. Kiskundorozsma-Subasa.

17 A leendő M5 autópálya nyomvonalán, a 26/78. számú, nagy felületen végzett feltárás során kelta és középkori település, illetve szarmata körárkos-halmos temető mellett, négy 10. századi, kirabolt temetkezést tártak fel. A Ny-K tájolású sírok közvetlenül a Maty-ér nyugati partján, egymástól 9-14 méterre kerültek elő. A 229/a sírt egy 9 méter belső átmérőjű szarmata körárok közepébe, míg a 143. és 300. sírt — a körárkok tanúsága szerint — ugyancsak egy-egy szarmata halom egyik felébe ásták bele. Az előkerült leletanyag a következő: ezüstlemez a szemüregben, kerek, ezüst lábbeliveretek, íjcsont töredékei, vas tegezmerevítő töredékek, ezüstlemezből kivágott, levél alakú, töredékes veret (szügyelődísz?), vaskengyel töredéke, lócsontok (143. sír; férfi, maturus); bronz fülesgombok (2291a. sír; férfi, maturus); vaskés töredéke, vasár (290. sír; férfi, maturus). A 300. sírból (nő, maturus) nem került elő melléklet. 15. Kiskundorozsma-Vörös homok dűlő (KÜRTI 1994, Nr. 18; NAGY 1995, 67, 14. grafikai melléklet) 16. Mórahalom (Szeged-Királyhalom) (KÜRTI 1994, Nr. 21) 17. Pusztamérges. Móra Ferenc levele szerint a község területén egy halom elhordása közben honfoglalás kori temető semmisült meg, „ezüstberakásos bronz kengyelekkel" (GOLDMAN 1979, 84).

18 18. Röszke (Szeged-Alsótanya)-Feketeszél (KÜRTI 1994. Nr. 22) 14 Célkitűzésünk azonban csak korlátozottan lehetséges, hiszen ígérete ellenére (KÜRTI 1994, 2.j.) a leletanyag közlése sajnos a mai napig nem történt meg. Ez pedig nem egyedi jelenség. A honfoglalás és a magyar államalapítás elmúlt években tartott évfordulós ünnepségei ellenére még mindig a korszak leletanyagának közreadása a legfontosabb feladat (KOVÁCS 1988, 168), elengedhetetlenül szükséges az olykor évtizedek óta raktárban heverő leletanyag mielőbbi publikálása (RÉVÉSZ 1998, 528), hiszen a kiásott és közöletlen sírok, temetőrészek és temetők lehetetlenné tesznek minden ilyen irányú kutatást (MESTERHÁZY1998, 23) — hogy csak néhány véleményt idézzünk. 15 A lelőhelyjegyzék alapja KÜRTI 1994, 379-380! Az egyes lelőhelyekre vonatkozó további irodalom ott vagy az általa hivatkozott irodalomban olvasható. Listánk az azóta ismertté vált lelőhelyeket, illetve az egyes lelőhelyekre vonatkozó újabb információkat és irodalmi hivatkozásokat is tartalmazza. 16 A Hosszúháton folytatott ásatásunk alatt bejártuk a dombhátat, de újabb leletet nem találtunk. 17 A lelőhelyre vonatkozó adatokért, a leletanyag és a dokumentáció tanulmányozásáért és felhasználáséinak lehetőségéért az ásatónak, Bozsik Katalinnak, az embertani adatokért Raja Lászlónak (SzTE) tartozunk köszönettel. 18 A községet azért vettük fel a lelőhelyjegyzékünkbe, mert úgy gondoljuk, hogy Móra Ferenc 1929-ben már rendelkezett akkora anyagismerettel, hogy a helybeliek elmondása alapján helyesen meg tudta határozni a megsemmisített temetkezések