A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BALOGH Csilla: Régészeti adatok Bács-Kiskun megye területének kora avar kori történetéhez. Előmunkálatok a Duna–Tisza köze avar kori betelepülésének kérdéseihez

múzeumi gyűjteménybe jutott, esetleg hiányos leletegyüttesekröl van szó, meglehetősen nehéz feladat a temetkezési szokásokban törvényszerűségek keresése, és egy egységes szokáskör körvonalazása. A hézagos adatok miatt jelenleg nem végezzük el a jelenségek komplex vizsgálatát, csak a rendelkezésünkre álló adatok összegyűjtését és rendszerezését. A megye területéről összegyűjtött korai lelőhelyek közül 31 esetében van szó feltehetően temetkezésről, kisebb-nagyobb sírszámú temetőről. Ezeken kívül nagy valószínűséggel a csólyospálosi leletek is sírokból kerülhettek elő. Vagyis a temetkezési szokások vizsgálatánál összesen 32 lelőhely 154 sírjának adataival dolgozhatunk, azonban sajnálatos módon a legtöbb esetben alig van a leleteken kívül egyéb információnk. Ezért a hiányos adatokból levont megfigyeléseink csak tájékoztató jellegűek. Az eddig ismertté vált lelőhelyek a temetkezések száma és jellege alapján változatosak, de a bennük megfigyelt temetkezési szokások tekintetében egységesek. A temetők jellege Amit korábban a kutatás hiteles megfigyelések hiányában csak feltételezhetett, hogy a bócsai, keceli és a Kecskemét-Sallai utcai sírok esetében magányos temetkezéssel lehet számolni, az 1998-ban a Petőfiszállás határában előkerült gazdag sír környékének megkutatásával bizonyítást nyert. A sír előkerülése után végzett ásatás során Wicker Erikával több mint 5000 m

2 területet kutattunk át, azonban újabb sír nem került elő.

7 A korai temetők mind viszonylag rövid ideig használt, családi/nagycsaládi, esetleg nemzetségi temetkezőhely nek látszanak. Míg Faj sz-G aradomb és Kunpeszér esetében biztosan, Dávodon, Öregcsertőn és Tiszaalpár-Várdombon nagy valószínűséggel kissé legyezőszerűen szétnyíló, laza sorba rendeződő sírokból álló temetőszerkezet rekonstruálható, addig a Mélykút-Sáncdülőben feltárt nagyobb sírszámú temetőben egymástól nagyobb távolságba rendeződnek családi csoportba a sírok. Néhány, 10-15 sírból álló kisebb családi temetőt sejthetünk ezeken kívül Gátér és Kiskőrös-Pohibuj Mackó-dűlő korai sírjaiban is, melyeknek viszonya a később rájuk rétegződött közép és késő avar temetőhöz képest a temetőtérképek hiánya miatt nem tisztázható. A 670-es évekhez kötött, jól ismert történeti események új korszak kezdetét jelentik vidékünkön is: egyrészt kivétel nélkül felhagyják a korai temetőket, másrészt új temetők egész sora indul (pl. Homokmégy-Halom, Sükösd-Ságod, Városföld, Hetényegyháza-Mária út stb.). A tájolás A korai lelőhelyeknél a tájolás szempontjából meglepő egységességet figyelhetünk meg. Az 1. táblázatban a tájolásról rendelkezésünkre álló valamennyi adatot összegyűjtöttük. Az égtájaknál a dokumentációban vagy a publikációban szereplő adatok mellett zárójelben tüntettük fel, ha az irány megnevezésénél korrigálást tartunk indokoltnak, mert nagyobb mértékű eltérés van valamely fő égtáj felé. A sírok valamivel több, mint 73%-nál tudjuk a tájolás irányát, azonban fokpontossággal csak az esetek alig több mint 7%-nál van információnk. Eszerint tekintet nélkül a sírok kronológiai besorolására, úgy látszik, hogy a vizsgált területen a kora avar időszakban az ENy-DK tájolást tarthatjuk meghatározónak, kisebb-nagyobb eltéréssel Ny felé, egybe kapcsolva ezeket az elenyésző számban előforduló É-D és a Ny-K tájolású temetkezésekkel. Ugyanez az uralkodó tájolási irány a terület közép és késő avar temetkezéseinél is annyi különbséggel, hogy nagyobb eltérést mutatnak Ny felé, és jóval gyakoribb a Ny-K tájolás előfordulása. Tájolás szempontjából kivételt a Tiszaalpáron előkerült két K-Ny tájolású sír jelent. Csallány Dezső kutatásai óta tartja úgy a hazai kutatás, hogy ez utóbbi tájolás a kora avar időszakban a Tiszától keletre eső területre jellemző (CSALLÁNY 1939, 132). Ezért nem csoda, hogy a Duna-Tisza közére eső korai sírok esetében csak elvétve találunk ilyen irányítást. EK-DNy tájolású a jól ismert Kishegyes/Mali Idos (Yu) 70. sír (GUBITZA 1907, 346) és valószínűleg az Apatin-Szikesen előkerült 2. sír (GUBITZA 1909, 25-26) is, amelyben a csontváz ÉK irányban feküdt. 7 KaJM RégAd: 98.745,