A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

BALOGH Csilla: Régészeti adatok Bács-Kiskun megye területének kora avar kori történetéhez. Előmunkálatok a Duna–Tisza köze avar kori betelepülésének kérdéseihez

régészeti leletei pedig végérvényesen hiányos leletegyüttesekké, sok esetben lelőhely nélküli szórványokká váltak. Ugyanakkor szerencsés véletlennek tarthatjuk, hogy több, elpusztult leletegyüttes egykori létezéséről feljegyzésekből, baráti szívességből mégis tudhatunk, bár adataik nagyobb részt ma már ellenőrizhetetlenek. így pl. Csallány Dezső a bácsújfalusi lelet kapcsán (CSALLÁNY 1953, 137), később Kovrig Ilona a hosszú fülű és hurkos fülű kengyelekkel, csikózablával, préselt lószerszámveretekkel és a rácsmintás lándzsákkal jellemezhető legkorábbi avar leletanyag vizsgálatakor (KOVRIG 1955, 36) említ korai leleteket Bátmonostorról, Fülöpszállásról, Kecskemét környékéről és Móricgátról. Az 1950-es évektől kedvezően alakult a megyében dolgozó szakemberek száma. Szívós terepmunkájuk következtében már nemcsak egy-két véletlenül előkerült sír leleteinek összegyűjtésére volt lehetőség, hanem kisebb-nagyobb sírszámú temetőrészletek feltárására is alkalom nyílt. Ezek sorában az első az Öregcsertő határában 1955-ben feltárt temetőrészlet volt (2. kép). Sajnálatos módon a megmentett tizenegy sír leletei nem kerültek gyűjteménybe, csak a szűkszavú sírleírásokból maradt fenn néhány adat a temetkezésekre vonatkozóan. A temetőtérkép pedig arról árulkodik, hogy további sírok vannak a községtől keletre lévő, hosszan elnyúló foldhatom Néhány évvel később, 1962 nyarán gazdagabb középréteg nemzetségi temetőjének sírjai kerültek elő Fajsz-Garadombon. Az ezüstszereiékes tőrrel és D-fúlű karddal eltemetett rangos férfisír köré rendeződött, az átlagosnál gazdagabb nagy családi/nemzetségi temető az antropológiai anyag (mongoloid), a temetkezési szokások és a leletanyag szempontjából is a már említett kunpeszéri temető korai sírjaival mutat szoros kapcsolatot (BALOGHKÖHEGYI 2001, 345). Ugyanakkor e két lelőhely anyaga teljesen különbözik mind a temetőszerkezet, mind az antropológiai anyaga (europid) tekintetében a Mélykút-Sáncdűlőben feltárt kora avar temetőtől. A leletmentést végző Kőhegyi Mihály itt 1968-ban egy negyvenhét sírból álló temetőt tárt fel, melynek anyaga egyelőre közöletlen. A családi sírcsoportokból álló temető fontossága abban áll, hogy a kunpeszérivel együtt csupán e két korai temető tekinthető teljesen feltártnak. A Bács-Kiskun megyei avar kori leletek közül vitathatatlanul a legnagyobb fontossággal a Kunbábonyban 1971 februárjában előkerült nagyon gazdag vezéri sír bír. A nagy jelentőségű leletanyag monografikus feldolgozásának idejére (H. TÓTHHORVÁTH 1992) a hazai és külföldi szakirodalomban is talán az egyik leggyakrabban idézett leletegyüttessé vált. Előkerülésétől fogva új lendületet adott az avar kutatásnak nemcsak a Duna-Tisza közének középső részén, hanem az egész Kárpát-medencében. Bár az utóbbi években meggyőzően bizonyította a kutatás, hogy nem kagáni temetkezésről, hanem sokkal inkább egy gazdag vezéri sírról van szó (KISS 1995, 135), de ettől a sír tudománytörténeti jelentősége persze nem csökkent. Bár leletanyagában nem érhet a kunbábonyi sír nyomába, példaértékű, alapos feldolgozásával (H. TÓTH 1981) a kutatástörténet szempontjából fontos fejezetet jelentett a Kecskemét-Sallai utcában 1973-ban előkerült rangosabb magányos sír, hiszen ezelőtt csak a bócsai leletről jelent meg korszerű publikáció. A megyéből előkerült korai leletegyüttesek sorát egy, az M5 autópálya építését megelőző nagyszabású feltárások során 1998-ban előkerült gazdag, magányos sír zárja, melyről példás gyorsasággal jelent meg az első, igaz népszerűsítő jellegű híradás (WICKER 2000). A nyomvonal bombamentesítésekor talált sírral a Kunbábony-Bócsa-kör leleteinek száma szaporodott tovább területünkön. A fenti kutatástörténeti áttekintésből kiderül, hogy a megye területén előkerült kora avar jellegű leletegyüttesek többsége véletlen útján került elő, és feltárásukat csak ritka esetben végezte szakember. Ennek következtében mind a mai napig nincs egyetlen olyan jelentősebb leletegyüttes a megyéből, amelyről teljes biztonsággal állíthatnánk, hogy hitelesen feltárt, teljesen ép, hiánytalan leletcsoport vagy sír, a rendelkezésünkre álló valamennyi lehetséges információval. Talán az első ilyen a mélykúti és a kunpeszéri kora avar temetők anyaga lehet majd, melyeknek feldolgozásától sok új adatot és összefüggést várunk. A TEMETKEZESI SZOKÁSOK ÁTTEKINTÉSE Mivel hisszük, hogy a temetkezési szokásoknak mindenképpen volt e korszakban is ethnospecifikus tartalma, kézenfekvőnek tűnik e jellegzetességek megállapítása a vizsgált területen belül is. Tekintettel azonban arra, hogy az esetek többségében véletlenül előkerült, vagy ismeretlen módon