A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 8. (Szeged, 2002)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória: A Vattina-kultúra kutatása és északi kapcsolatainak kérdése

idősebb, díszítésben szegény fázisra (ez a Tasiéféle Pancevo-Omoljica-fázisnak felel meg; Hansel: FDI1), egy klasszikus fázisra (Hansel: FD1II; az említett két fázis a teli alsó négy települési szintjén figyelhető meg, és RBA2 korai szakaszát tölti ki) és egy fiatal fázisra, ami a jellegzetes volutás Vattina-kerámiával jellemezhető (MDI, RBA2-BB1 fordulója) — ezt nevezik Pancevo-Omoljica-kerámiának Garasanin nyomán. A két Pancevo-Omolj ica települési szint (A és B szintek) felső rétegét képviselő ház omladékában egy kettőskónikus fejű, füles tű volt, amely alapján a reineckei értelemben vett korai bronzkori házfázisok végét, vagyis a Vattina-kultúra lezáródását Hansel a fiatalabb koszideri kincsek korára teszi (MD I-MD II váltása, RBB1). Mindezt egy következő lakószint követi, amely alapján elkülönített késő Vattina-stílus Hansel szerint a Vattina-kultúra töretlen fejlődését igazolja a Gáva-kultúra időszakáig (MEDOVIC-HÄNSEL 1988; HÄNSEL-MEDOVIC 1991, 116-117; HÄNSEL-MEDOVIC 1992, 62, Abb. 4; HÄNSEL-MEDOVIC 1992a; HANSEL 1992; HÄNSEL-MEDOVIC 1994, 190; FALKEN STEIN 1998,38-39). Abszolút kronológiában a radiokarbon dátumok szerint a Vattina-kultúra kezdete, vagyis a pre-Vattina-horizont (a ljuljaci lelőhely kalibrálatlan dátumaiból átszámított adatok alapján) Kr. e. 2500 és 2400 közé tehető (BOGDANOVIC 1996). Omoljica, Ljuljaci és Mozsor-Földvár (Mosorin-Feudvar, Yu) alsó, korai Vattina-rétegeiből Kr. e. 1900 körüli adatok ismertek. A klasszikus Vattina-kultúra a Ljuljaciból származó minták alapján Kr. e. 1700, Mozsor-Földváron a középső bronzkori Vattinakultúrára vonatkozó dátumok alapján Kr. e. 1500 körül ért véget (FALKENSTEIN 1998, 39). A VATTINA-KULTÚRA ESA PERJAMOS-KULTURA KAPCSOLATA A korai horizont kérdésköre A Vattina-kultúra alapvető tagolását tárgyaló fentebbi összefoglalásból láthattuk, hogy a Perjámoskultúra mindig megelőzi a Vattina-kultúrát a „Stufen-kronológiában". Ugyanakkor a Reinecke BA korú Bubanj Hum Ili-kapcsolatok és az ún. preVattina fejlődési fázis feltételezése már magában hordozza a Perjámos- és Vattina-kultúrák kezdetének azonos időhorizontra való keltezését. Mindez a területi eltérések miatt lehetséges. A pre-Vattinának nevezett fázis leletanyaga — melyet a ljuljaci lelőhely alsó rétegeiben l-es fázisként különítettek el —, számos lelőhelyen előfordul, gyakran a késő rézkortól tisztán el nem választható rétegekben. Legújabban Pancevo-„Donja Varos"-ról közöltek ilyen kerámiát. Grcki-Stanimirov véleménye szerint az említett lelőhelyekről származó leletanyag egy szélesebb kultúrhorizont részeként értékelhető, amelybe a díszítetlen kétfülű edények csoportja tartozik. Mindez három szűkebb régióban figyelhető meg: a Maros és a Tisza mentén a Nagyrév- és a Pitvaros-kultúrák anyagában, a Duna középső szakasza mentén az ún. pre-Vattina leletanyagban és délen a Bubanj Hum-kultúra leletei között. Ez az egység időben párhuzamos a Somogyvár-Vinkovci-kultúrával. Feltehetően ezt a fejlődési fázist különítették el Omoljicán a badeni és a Pancevo-Omolj ica-fázis rétegei között is

5 (GRCKI-STANIMIROV 1996). A Pancevo-„Donja Varos" (pre-Vattina)-horizonttal együtt értelmezett Vattina-kultúra fogalmával a Perjámos- és Vattina-kultúrák relatív időrendjében a kutatás kezdeti álláspontjának fordítottja jön létre, vagyis a Vattina-pre-Vattina-korszak megelőzi a magyar kutatás szerinti korai bronzkor 3. szakaszában kialakuló Perjámos-kultúrát.

6 Ha azonban az Óbéba-Pitvaros-csoport leletanyagát a Perjámos-, illetve ez esetben a Maros-kultúra részeként értelmezzük — a pre-Vattina-Vattina fejlődési sorhoz hasonlóan —, a két vizsgált kultúra kezdete és fejlődési fázisai párhuzamossá válnak. A Vattina-kultúra eredetének vizsgálata alkalmával a ljuljaci rétegadatok ismeretében M. Bogdanovic is a fentebb részletesen leírt, helyi alapokon nyugvó folyamatos fejlődést tartja valószínűnek. A Vattina-kultúra kezdete, vagyis a pre-Vattina-horizont véleménye szerint a Bubanj Hum Ili-fázissal és a közép-szerbiai Vucedol-horizontban előforduló Vinkovci-kerámiával párhuzamosítható (BOGDANOVIC 1996). A pre-Vattina-horizontra vonatkozó radiokarbon dátumok (ld. fentebb) nagy vonalak5 E rétegeket korábban a Mokrin-Perjámos-kultúra díszítetlen fázisához sorolták. Vélhetően ugyanezzel a kerámiával magyarázható — amennyiben nem rétegzavarról van szó — a Gradina Bosut telepén, korai bronzkori gödörből leírt fiatal Vinkovci-edény és a vele együtt előkerült korai Vattina-edény egykorúsága is fiTASIC 1981). 6 Ez esetben az Obéba-Pitvaros-leletanyagot nem számítjuk a Perjámos-kultúrához.