A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

BALOGH Csilla - † KŐHEGYI Mihály: Fajsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok Fajsz-Garadombon

kor a nyilak rangjelző voltára utal az, hogy az íjászfelszerelés egyéb darabjának a leletek közt nincs nyoma. Ezzel a megállapítással azonban óvatosnak kell lennünk, hiszen az íj nélkül talált nyilak értékelésével kapcsolatosan már László Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy nem minden íjat merevítettek csontlemezekkel, így azok nyomtalanul elenyészhettek a földben, s ezekben az esetekben pedig éppen csak maguk a nyilak utalhatnak az íjászfelszerelésre (LÁSZLÓ 1944, 342, 452). Mivel esetünkben biztos fogódzónk a kérdés eldöntésében nincsen, ezért a C sírra vonatkozóan nem is adhatunk megnyugtató választ a nyílcsúcsok funkciójával kapcsolatosan. Páncéllemez. Két sírból (1. és 5. sír) összesen három darab, vasból készített páncéllamella került elő, valamennyi pikkelypáncélhoz tartozott (6. kép 10-11, 9. kép 5). Az 5. sír esetében előkerülési helye — a koponyán feküdt — alapján gondolhatunk arra, hogy babonás célzattal került a sírba. Az 1. sírban az egyik lamella a csigolyáknál került elő, a másikat pedig a jobb medencénél. Valószínűleg mindkettőt már életében magán viselte az íjászharcos férfi, mágikus jelentőséget tulajdonítva a vasdaraboknak, az egyiket a nyakába akasztva, a másikat a sírban a közelében talált kovadarabok alapján tarsolyában hordhatta. E hiedelem egyaránt gyökerezhetett a vas mágikus erejébe vetett hitben, vagy pedig abban, hogy a kis páncéllemezre átruházták a teljes páncél védő funkcióját.

17 Egyéb mellékletek A sírokból a fent részletesen tárgyalt lelettípusokon kívül még egy tárgycsoport egykori meglétére következtethetünk: a C, 1. és 4. sírok esetében az öv jobb oldalán lelógó tarsolyokra. A C sír leletei között található 14,4 cm hosszú és 1-1,1 cm szélességű, két végén lekerekített és átlyukasztott csont tarsolyzáró (5. kép 7) alapján következtethetünk tarsolyra, hiszen nyugodtan állíthatjuk, hogy nyugvópontra került e tárgytípus meghatározása (H. TÓTH 1981, 27-28), még ha a tarsolyok szerkezetének és a tarsolyzárók használatának pontos helyreállításához eddigi megfigyeléseink nem is adnak elegendő támpontot. Az 1. sír esetében ajobb oldalról a szabálytalan ólomkarikán (6. kép 8) keresztül felfüggesztett tarsolyban lehetett a jobb medencénél előkerült három apró kova (6. kép 12) és az ugyanott talált egyik páncéllemez-töredék (6. kép 10), s talán az íjászfelszereléshez tartozó csontbogozó (6. kép 13) is. A 4. sírban a jobb könyöknél előkerült, díszes csontbogozót (8. kép 9) is tarsolyban hordhatta tulajdonosa. Az övre egyéb módon történő felfüggesztést mindkét bogozó esetében problematikusnak látjuk. Ezeken kívül az 5. sírban a bal könyök belső oldalánál, a bordákon előkerült két halványsárga, lapított gömb alakú gyöngy is lehetett tarsolyban, hiszen egy-két — talán óvó-védő erővel rendelkező — gyöngyszemnek hasonló viselete az avar korban nem ritka jelenség. Edények. Edény három sírból került elő, de a sírban való elhelyezkedésüket csak az 5. sír esetében ismerjük: a durva, kézzel formált, tojásdad alakú fazék (9. kép 8) a koponya mellett, a sírgödör északi oldalának dőlve került elő. Ezen kívül a lelőhelyről még két, szinte azonos edény került elő: mindkettő világosszürke színű, kiöntőcsöves edény, amelyeket a vállrészen bekarcolt hullám- és párhuzamos vonalkötegekkel díszítettek (2. kép 11; 5. kép 8). Az edények a kiöntőcsöves korsók zömökebb típusába sorolhatók (IB2/I1 csoport) (VIDA 1999, Abb. 7).

18 Az edények anyagához hasonló, finoman iszapolt szürke kerámia gyártásával a 6-7. század fordulója óta számolhamnk az avar területen, de az antik és közép-ázsiai hagyományokat egyaránt felmutató kiöntőcsöves edénytípus még a közép avar korban is általánosan fel-felbukkanó típus szinte az egész központi településterületen (VIDA 1999, 56-57). Az előfordulásuk súlypontja egy kelet-pannóniai gyártási helyet valószínűsít, alföldi elterjedésük esetleg az egykori római utak mentén bonyolított kereskedelemmel hozható kapcsolatba (ROSNER 1970, 82). 17 Az avar kori páncélok átfogó vizsgálata még a szakmai adósságok közé tartozik. A témával kapcsolatos legfontosabb irodalmakat ld. PÁSZTOR 1995a. l.j.l 18 Az edénytípusról kutatástörténeti áttekintéssel és átfogóan ld. VIDA 1999, 58-63!