A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
BALOGH Csilla - † KŐHEGYI Mihály: Fajsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok Fajsz-Garadombon
A TEMETŐ KELTEZÉSE ES NÉPESSÉGE Fajsz-Garadombon az előkerült sírok alapján egy, a kora avar korra jellemző nemzetségi/nagycsaládi temetkezési helyet valószínűsíthetünk, melyben a középső, legrangosabb, ezüstszereiékes karddal és tőrrel eltemetett halott (C sír) köré rendeződött a többi temetkezés. A leletek között előforduló nagyszámú fegyvermelléklet alapján joggal feltételezhetjük, hogy e kisebb közösség férfi tagjai katonáskodással foglalkoztak. A sírokból előkerült, az átlagosnál mindenképpen gazdagabb leletanyag alapján a temetőt az avar társadalom szabad, katonáskodó közép- vagy vezetőrétegéhez köthetjük. A kísérőleletek jól reprezentálják a kora avar lelethorizont belső-ázsiai (csontmerevítős íjak, háromélü nyílcsúcsok, páncéllamellák) és közép-ázsiai gyökerű hagyatékát (kettős övek, nagygömbcsüngős fülbevaló, préselt, ezüst álcsatok, szürke kerámia és P/D-füles kard) egyaránt. Az egy, legfeljebb két generáció által használt temetőt a kora avar kor második felére, a 7. század második harmadának inkább az elejére, legfeljebb közepére keltezhetjük, nyitását a régészeti leletek alapján a 630-as éveknél későbbre nem tehetjük. Konstantinápoly 626-os sikertelen ostroma után az avar birodalom hullámvölgybe került, az elkövetkező éveket heves belháborúk határozták meg. Fredcgar krónikája arról számol be a 631-632. évek eseményeiről szólva, hogy a Baján halála utáni időszakban a kagáni hatalom meggyengült, és az avar fennhatóság alatt élő bolgárok Kuvratot, Nagy Bulgária fejedelmét akarták a kagáni méltóságra emelni. Lázadásukon azonban a Baján-utódoknak sikerült úrrá lenniük, és helyreállították a törvényes rendet (SZÁDECZKY-KARDOSS 1992, 212). Nagyjából erre az időre tehető, hogy a kagáni székhely kissé északabbra húzódott, valahová a Duna-Tisza közére (KISS 1995, 139), amit a korszak legrangosabb temetkezései mutatnak (Kunbábony, Bocsa stb.). Valószínűleg ezzel hozható összefüggésbe, hogy a Duna-Tisza közén, mintegy körbe véve a központi területet, megjelennek azok a szerényebb kivitelű, ezüstveretes övekkel, ezüstszereiékes kardokkal eltemetett, fegyveres harcosok magányos sírjai (Kecskemét-Sallai u., Dabas-Paphegy) és nagycsaládi/nemzetségi temetői (Csanytelek(?), Csepel, Kunpeszér, Törökbálint, Zsámbok), amelyek körébe Fajsz-Garadomb is tartozik. A fajszi sírokhoz mind a leletanyag (csontmerevítős íjak, P/D-füles kardok, nagylemezgömbös fülbevalók), mind a temetkezési szokások (É-D irányhoz közelítő tájolás, a bőrbecsavarás) tekintetétben igen hasonló a lelőhelytől nem messzire eső kunpeszéri temető I. sírcsoportja (H. TÓTH 1984, 11-14). A két temető mongoloid embertani típusa is egyezést mutat. A Kárpát-medencében a kora avar korban mongoloid népesség csak a Duna-Tisza közén tűnik fel (LIPTÁK 1983, 84), melyeknek sorát kibővíthetjük a fajszi lelőhellyel. Kiss Attilának a kunbábonyi sír és a korai avar embertani anyag történeti szempontú vizsgálata során tett megállapítása, amely szerint az ázsiai eredetű kora avar tárgyak elterjedése és a korai mongoloid népessége lakhelyei között jelenleg fennálló ellentmondás úgy oldható fel, hogy az ázsiainak tartott tárgytípusokat az europid típushoz tartozó avarok hozták magukkal (KISS 1995, 140), óvatosságra int és véleményünk szerint további kutatásokat igényel. A korai avar korban a források csak egyetlen, a legfőbb méltóságot említik, ami arra utal, hogy ez időben a hatalom egy kézben összpontosult. Persze a kagán egyeduralma nem zárja ki a többi méltóság korai meglétét sem. Ahogyan ezekről meglehetősen keveset Uidunk, úgy a társadalmi hierarchiával és a hatalom működésével kapcsolatosan is még sok megválaszolatlan kérdésünk van. A Fajsz-Garadombon eltemetett fegyveres férfiak egykori szerepével/feladatával kapcsolatosan sem állíthatunk semmi biztosat, de mivel a temető közvetlenül a Duna bal oldalánál található, úgy véljük, hogy a C sírban eltemetett katonai vezetőt és kíséretét a belviszályok (630/631) megfékezése után egy, a kagáni hatalom szempontjából stratégiai fontossággal bíró dunai átkelőhely védelmére rendelhették. A Duna-Tisza közéről előkerült, ez ideig még feldolgozatlan leletek sok ponton finomíthatják ismereteinket az avarság Kárpát-medencei történetével kapcsolatban, leginkább éppen a kora avar kor vonatkozásában. A Fajsz-Garadombon előkerült leletek közreadásával e kutatáshoz szerettünk volna hozzájárulni. 19 19 A rajzokért Koncz Margit és Szedő László grafikusoknak mondunk köszönetet. A cikket Lörinczy Gábor lektorálta, munkáját köszönjük.