A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)
ki kell emelni a bikónikus, egyenlő nagyságú felekből álló, körömbenyomkodással dísztett példányt (26. kép 10). A szarmata csontszerszámok összefoglaló feldolgozása eddig még nem készült el. Részletesebben csak Gyoma csontszerszámainak feldolgozása jelent meg (CHOYKE 1996). Ujhartyánon nem voltak félig kész szerszámok, mint Gyomán. A gyomai csontkorcsolyával kapcsolatban csak hivatkozhatunk a gyomai példányok kapcsán elmondottakra (CHOYKE 1996,308). A fentiek alapján az újhartyáni teleprészleten előkerült leletanyag arra utal, hogy a telep a markomarm háborúk befejezése után jött létre. Anyagösszetételére jellemző a távolabbi tartományokból Pannónia közvetítésével a szarmatákhoz került terra sigillata, de a határ menti kereskedelem útján bekerült tartományi áru is. Az export/importmutató éppen ezért nagyobb, mint a Barbaricum belsejében, ahol a határ menti kereskedelem (részben import) nem bővíti az árukínálatot. A magasabb export/importmutató azonban nem jelenti egyben a telep gazdagságát is. Az újhartyáni telep lényegesen szegényebb volt a gyomainál és a kompoltinál. Számos edénynél — köztük a kézzel formáitaknái is — megfigyelhető, hogy a használat során eltört edényt törése mellett átfúrták és összeerősítették, majd tovább használták. Az átfúrt edények menynyisége arányaiban lényegesen magasabb Ujhartyánon, mint Gyomán és Kompolton. Ez a jelenség értelmezhető úgy is, hogy a fazekasmühely távolabb van a lelőhelytől, s az árú beszerzése több nehézségbe ütközik. Jellegzetes viszont a dák és dák jellegű leletanyag megléte a településen. Kronológiai besorolása és utánzási áttételei megerősítik a Gyomán (VADAY 1991; VADAY 1992; VADAY 1996) is megflgyelteket. Pontosabban, hogy a markomann háborúkat követően az Alföld szarmata lakossága betelepedő dák elemekkel bővült. Ez a nem nagy létszámú dák népesség igen hamar beilleszkedhetett a befogadó lakosságba. A gyomai telep korai fázisának végén betelepedő dák népesség — még az első generáció lévén — saját anyagával is szerepel a telepen, Ujhartyánon viszont a dák leletanyag már némileg átformálódott. Ennek okát esetleg a két telep adott fázisa között eltelt 25-30 évben kell keresnünk (VADAY 1991; VADAY 1992; VADAY 1999a, 206-207). Gyoma és Kompolt-Kistér teleprészleteinek statisztikai elemzésekor (VADAY-BERECZ 1996; VADAY 1999a) és az alföldi telepek vonatkozásában (VADAY 1999) már hivatkoztunk az újhartyáni lelőhelyre, ezért itt most nem bocsátkozunk ismétlésekbe, csak rövid megjegyzéseket füzünk az anyaghoz, és egyes esetekben hivatkozunk a máshol megjelent ábrákra. A telepeken szokásos jelenség a kerámiaanyag dominanciája, Új hártyán se jelent kivételt. A korábbi feldolgozásoknál már utaltunk arra, hogy a statisztikai elemzésnél a funkcionálisan, formailag, illetve technika/technológiai szempontok alapján meghatározható kerámiaanyaggal dolgozunk, így a fenti szempontok szerint szétválasztott és edényként értelmezett töredékeket használjuk fel statisztikához. 52 Amennyiben az anyag nem határozható meg a fenti szempontok szerint, csökkentett információs értéke miatt csak cserépként szerepeltethető bármiféle számításban. 53 Az anyag ilyetén információvesztése telepenként változhat, a természetes úton elhagyott telepeknél nagyobb, az elpusztított telepeknél magasabb. Újhartyán leletanyaga a természetes módon felhagyott telepeknél megszokott képet nyújtja, ami azt is jelenti, hogy a telep korábbi vagy későbbi része, vagy mindkettő a feltárt teleprésztől távolabb folytatódik. Töredezettségvizsgálatot még nem végeztek a szarmata telepek anyagánál, itt sem térünk ki rá, mivel nem szolgál jelen esetben több, felhasználható információval. Ha technika szerint vizsgáljuk az anyagot, akkor megállapítható, hogy a gyorskorongolt kerámia dominál, 647 db, azaz a teljes leletanyag 68,4%. A lassú korongolt kerámia 37 db, a teljes leletanyag 3,9%-a. Végül a kézzel formált kerámia 262 db, azaz a teljes leletanyag 27,7%-a. Összehasonlításképpen: a gyomai teljes leletanyagból gyorskorongolt 75,6%, lassú korongolt 0,4%, kézzel formált 24%. A minket érdeklő két periódus közül a korai, mezőgazdasági fázisban (A) a gyorskorongolt kerámia 73,9%, a B (ipari) fázisban 78,5%, a kézzel formált az A fázisban 26%, a B fázisban 21,3%o. Azaz a gyorskorongolt kerámia száma a kézzel formáltéhoz viszonyítva emelkedést mutat. A lassú korongon készült kerámia aránya mindkét fázisban azonos, azaz 0,2%. Az újhartyáni telepen a gyorskorongolt és kézzel formált kerámia százalékos megoszlása a gyomai A, azaz korai fá52 Ez jelentkezik darabszámként. 53 A problémára részletesen Id. VADAY 1999a; VADAY 1999!
