A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)

használható fel abszolút kronológiához, pontosabb keltezésre, miután az említett objektumokból semmiféle elemzésre alkalmas leletanyag nem került elö. Éppen emiatt nincs mód arra, hogy a fázisok leletanyagát külön jellemezzük. A 3., 4. és 5. felületen összefüggő teleprészt tártak fel (1. kép 2). Az előző felület objektumaitól ezt a lelőhelyet 60 m széles, mélyebb fekvésű, üres szakasz választotta el. A felület nyugati végében, 60 cm mélyen vöröses színű erdős talaj

32 jelentkezett. A telep széle kihúzódik az egykori vízjárásos, mélyebb fekvésű részig. A telepszél után, az É-D irányú dombhát keleti lejtője nyugati irányban emelkedik, és 2850 m-nél éri el a legmagasabb pontját.

33 A telepet nyugatról határoló mélyebb vízmeder természetes határt is jelentett, ugyancsak természetes határ keletről egy laposabb mélyedés, amely ugyancsak vízjárta terület volt, és az idők során feltöltődött. A talaj paticsszemcsékkel kevert volt. A 60 cm vastagságú humuszt géppel távolították el, ezt követően tűntek elő az objektumok. A régészeti jelenségek nyugat felé haladva 15 m után megszűntek az 5. felületen, a terep lejtésének megfelelően. Itt is egy D-E irányú, közel 100 m széles és 2 m mély, csaknem teljesen feltöltődött vízjárás húzódott (2740-2830 m között). Ez jelezte a telep nyugati szélét. A vízjárásos részen már nem folyt ásatás.

34 A telep ENy-i, partos részén volt három épület (ház, illetve kunyhó): az 5/6., 5/9/c, illetve 4/25. objektumok. Itt a kirajzolódó szuperpozícióból következően az 5/9/c háznál korábbi, illetve annál későbbi objektum is volt. A ház tehát a telep köztes időszakához tartozik. A másik két ház esetében viszont a telepen belüli időszak nem állapítható meg. Annyi bizonyos, hogy az 5/6. ház melletti gödörbe (5/4.) kerültek be a ház omladékából származó vályogtégla-töredékek, tehát itt e két objektum egykorú volt. Fontos még az 5/13. objektum, amely feltehetően agyagfeldolgozó műhely volt, érthetően a telep vízparti részén feküdt, és a telep legkésőbbi fázisát jelezte. Vágja ugyanis az 5/19. gödröt, ami viszont vágja az 5/21. árkot, amely párhuzamosan fut az 5/18.-kai. Ezek lehettek a korábbi két telepfázis kerítőárkai a délnyugati részen, a vízpartnál. A helyzetükből az is látszik, hogy az 5/18. tartozhatott az 5/19. gödör jelezte középső telephorizonthoz, míg az 5/18. a legkorábbi teleprészt kerítette. A relatív időrendet egészíti ki még az egyes objektumok használat-, illetve jellegváltozása is. Pontosabban, a 4/37. objektum elsődleges funkciója tároló verem, később hulladékgödör. A használatváltozást követően a hulladékverem — részben feltöltött — mélyedésébe telepítettek egy gödörkemencét. Ez tehát itt formailag determinált jellegváltozást jelentett. Ugyanez a helyzet a 4/31. objektumnál, annyi különbséggel, hogy a hulladékverem-funkció itt kimaradt. A településen előkerült objektumok leírását a katalógusban találja az Olvasó, itt csak röviden foglaljuk össze a fontosabb telepobjektumokat. Árkok A településen előkerült árkok kerítő árkok, cgyikhez-másikhoz talán palánk is tartozhatott. Gödrök A gödrök formailag és funkcionálisan egyaránt elkülönülnek egymástól. A tárolásra szolgáló objektumok vagy méhkas alakú, lefelé öblösödö vermek, vagy hengeres falú gödrök voltak. A méhkas alakú vermek formailag eltérnek a késő szarmata időszak jellegzetes méhkas formájú gödreitől, ugyanis az öblösödö rész az újhartyáni lelőhelyen lényegesen alacsonyabb, mint a késői időszak gödreié. Hasonló, sekély öblösödésű gödrök kerültek elő Kompolt-Kistér szarmata telepén is (VADAY 1999a, 197). Gyomán meg lehetett figyelni, hogy a „fülkés" gödrök fülkeboltozati része is alacsony volt (VADAY-BERECZ 1996, Fig. 8). Fülkés gödör előfordult Újhartyánon is (4/21.). A kisebb öblösödés azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb gabona tárolására szolgálhattak, mint a késői időszak hasonló formájú tároló vermei. A tároló vermek egy részénél tüzelésnyomot figyelt meg az ásató. Hasonló jelenséggel több telepen találkozhatunk, feltehetően a tárolás előtt kiszárították, „fertőtlenítették" a vermeket. A telepen a gödrök nagyobb része méhkas alakú. A hengeres gödrök alkalmatlanabbak gabona vagy bármiféle romlandó termés tárolására, mint a méhkas alakúak — télen hidegebbek, nyáron melegebbek — pontosabb funkciójuk nem ha32 Sajnos annak idejét nem lehetett megállapítani, így ebből az adatból nem rekonstruálható az egykori növényzet. 33 A mélységadatok a 2850-től számították, Bjin.: 124,1 m. 34 Éppen ezért nem lehet tudni, hogy itt folytatódott-e a telep, amit egy későbbi cirádás betakart, vagy már a római korban is vízjárás húzódott itt.