A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)
VADAY Andrea – SZEKERES Ágnes: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez.(A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre)
tározható meg. Gyomán szintén a gödrök jelentős hányada volt hengeres falú (VADAY-BERECZ 1996, 67-71). Ha gödrök betöltését vizsgáljuk, első pillanatra a leletek nélküli, természetes úton betöltődött gödröket tekinthetnénk a telep legkésőbbi, feladás előtti fázisának. Ez azonban nem így van, miután az üres gödrök szerepelnek a szuperpozíciók esetében későbbi, illetve korábbi relációban is. A 40 m szélességben feltárt szakaszon ezek az üres gödrök egyaránt előfordulnak a keleti, illetve nyugati objektumkoncentrációban (4/A, illetve 4/B+5 felületen). Az 5/3. objektum 320x290 cm átmérőjű gödör (m.: 119 cm), amelynek oldalán, több helyen világossárga, keményre szilárdult agyagréteg látszott. Helyenként kisebb fülkéket vágtak az oldalába, ugyanúgy, mint Gyomán. A betöltésben talált, égetett agyagrögökből az ásató arra következtetett, hogy esetleg ki lehetett égetve. Végül a gödrök közül meg kell emlékezni a sekély, teknőszerü gödrökről, amelyek funkciója nem világos az előkerült leletanyag és a megfigyelt régészeti jelenségek alapján. Agyagféldolgozó hely A 4/29. objektum egy nagyméretű, mélyebb agyagkitermelő gödör volt, amelytől EÉNy-ra 20 m-re találták meg azt a felületet, ahol a kitermelt agyagot valószínűleg feldolgozták (4/53. objektum). Gödörkemence A telep keleti szélén, a vízjárás partján volt egy gödörkcmcncc (4/31.), amely a telep középső fázisához tartozhatott. A 4/27., kissé földbe mélyített tüzelőhelynél a gödör déli oldalán helyezkedett el a kemencerész. 35 Az 5/9/c kemencét beleépítették az 5/3. objektum részben betöltődött földjébe. A korai, gödörbe telepített kemencék számos példánya ismert Gyoma telepéről is (VADAY-BERECZ 1996, 77-78). A gödörbe telepített kemencék felett a munkateret feltehetően eredetileg nyitott fedélszék védte. Újhartyánon éppen a szántás és dózerolás miatt a tartószerkezetet nem lehetett megfigyelni. A gyomai példánál viszont ez jól látszik. E kemencék funkcióját illetően csak találgathatunk. A mélyebb gödörbe telepítésnek a lényege az lehetett, hogy télen vagy a hideg időszakban meg lehetett hoszszabbítani a kemence hűlési idejét. Ez érvényes az egyszerű sütőkemencékre és az ipari jellegű kemencékre egyaránt. A második felületen feltárt földbe vájt kemence (2/3.) a szakirodalomból akna, fűstölő vagy aszalókemenceként ismert. Legutóbb a kecskémét— belsőnyíri telep alapján foglalkozott velük összefoglalóan Gallina Zsolt (GALLINA 2000, a korábbi irodalom idézésével). Ennek a kemencetípusnak a készítésére utal a „földbevájt" megnevezés. Formai meghatározása aknakemence, funkciója feltehetően füstölő, aszaló, szárító, szikkasztó, de lehet más is. Miután a közölt példák közül egyiknek sem az eredeti objektumtartalma van meg, hanem a későbbi, hulladékgödör vagy planírozási betöltése, határozott funkció-meghatározásuk nem lehetséges mindaddig, amíg érintetlen, eredeti tartalmával rendelkező objektum nem kerül elő. Az bizonyos, hogy a tüzelőfelület hosszú, alagútszerü része, s ennek egy gödörben végződő, szük füstnyílással vagy fűstnyílásokkal áttört része alkalmas volt nagy huzat kialakulására. A szűk füstnyílásokon kitörő forró füstöt felhasználhatták a gödörben, de a hosszú alagútrészben is elhelyezhették azt az anyagot, amelyet szárítottak vagy füstöltek, esetleg sütöttek. Ez utóbbi esetben a kemence megrakásához a boltozatot meg kellett bontani, majd újra bezsaluzni. Építmények A 4/25., nagyjából kör alakú, 360x260 cm átmérőjű, 30-40 cm-re földbe mélyített kunyhónak vagy gazdasági épületnek középtájt, 120x100 cm-es foltban letapasztották a padlóját. A tetőt két cölöp tartotta, amelyek a tapasztott felület szélén helyezkedtek el. A nyugati cölöplyuknál meg lehetett figyelni, hogy a tapasztás a cölöp oldalához is hozzátapadt, utalva arra, hogy az építménynek eredetileg sem tapasztották le a teljes felületét. Az 5/9/a egy max. 280 x 320 cm, 124 cm mély objektum volt, ÉK-i sarkában 42 cm mély, ovális, kisebb gödörrel, az átellenes részen egy 90 x 80 cm-es cölöphellyel (?). Nem volt cölöphely az 5/6., 280x220 cm-es, 50 cm-re földbeásott házban, amelynek tapasztott padlója volt. Ugyancsak cölöpszerkezet nélküli az 5/9/c szabálytalan négyszög alakú, lekerekített sarkú, 250 x 200 cm-es, földbe mélyített (92 cm) ház. 35 A lelőhelyen ma az uralkodó szélirány északi.
