A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VÖRÖS István: Csongrád-Sertéstelep bronzkori állatcsontleletei

Hossz ram. h mag.M 3-nál P+M h. Ph. M h. M, h. AJ 5. 146 41 27 74 37 x 35 21 A/12. ­38 24 ­­­­A/6, csv. 138 ­25 75 41 35 20,5 B/ll. Csv. ­35 21 70 37 33 18 2. táblázat: Kutyák mandibulaméretei (mm) Tabelle 2: Die Größenangaben der Mandibeln von Hunden A kifejlett kutyák mandibulái hosszú, íveltek, a corpus alacsony és vastag. A legnagyobb kan kutya (A/5) állkapcsából hiányzik a P4, alveolusa záródott. A fiatal kan kutya (csontváza vékony, karcsú csontozatú) (B/ll.), marmagassága (KOUDELKA 1886): 47 cm. A bronzkori kutyák egységesen az őskori középnagy pásztorkutyák alakkörébe tar­toznak. A vadászati tevékenység meglétét a kora bronz­korban egy gímszarvas (A/4, mt. prox. db), a késő bronzkorban egy gímszarvas (B/l. mandibula db, ph. III) és egy mezei nyúl (B/l 8. mt. fragm.) ma­radványa bizonyítja. A madarászatot egy daru/gó­lya méretű madár (A/8.), a halászatot egyetlen hal­csont- (B/l 8.) lelet jelzi (3-4. táblázat). ÖSSZEFOGLALÁS A Csongrád-Sertéstelepen feltárt bronzkori telepü­lésrészletek környezetében a korai és a késői idő­szakban — a gazdasági haszonállatok arányaiból feltételezve — hasonló természeti adottságok vol­tak. A településen a Makó-Kosihy-Caka-kultúra népessége intenzív „fogyasztó" életmódot folyta­tott. Az A/6, gödör állatcsontanyaga — ami domi­nánsan juh- és szarvasmarhaborda (+ szarvasmar­ha-csigolyák) húsoscsont-töredékekből áll — több periódusban, hosszabb időszakon keresztül halmo­zódott fel. A többi 7 gödörben egy-egy „alkalmi" étkezés „csontmaradványa" található. A fiatal ju­hok mortalitása alapján az A/4., 6. és 15. gödör, valamint a B/ll. gödör (tavaszi sertés eilest feltéte­lezve) állatcsont-leletanyaga tavasszal és ősszel/té­len, a 8. gödöré pedig télen halmozódott fel. A szarvasmarhák mortalitása tavaszi és tavasz/nyári levágást jelez. Az egész vagy részleges kutyatete­meket a település gödreiben helyezték el. A fiatal állatok nagy arányú levágása primer húshasznosí­tást jelez. A településen a Gáva-kultúra népességének húsfogyasztás-„intenzitása" ötöde csak a Makó­Kosihy-Caka-kultúráénak. A gödrökben egy-egy „alkalmi" étkezés „csontmaradványa" található. A feltárt teleprészen nagyobb állatcsontmennyiséget tároló gödör nem került elő. A fiatal juhok mor­talitása őszi/téli; a sertésé téli; a szarvasmarhá­ké tavaszi levágásukat jelzi. A kifejlett állatok számaránya azok élő (gyapjú, igaerő stb.) primer hasznosítását bizonyítja. A ló a társadalmi pozíció vagy gazdasági jólét státusállata. A kutyáknak csak egy-egy db fej- (mandibula, fog) vagy vázcsont­(rad.) töredéke került e gödrökbe. Mindkét kultúrá­ban a kutya nyáj őrző és vadásztárs volt. A Makó-Kosihy-Caka-kultúrának csak 4 göd­rében volt sertésmaradvány (2. táblázat): a malac­csontváz (B/ll.) kivételével kizárólag fej- és egy­egy vázcsonttöredék (A/4., B/10., 11.). A csongrád-sertéstelepi kora bronzkori gödrök állatfaj- és csontmaradvány-összetétele hasonló a Kompolt-Kistéren talált gödör (7.) és két hamvasz­tásos temetkezés (8., 115.) leleteihez (BARTOSIE­WICZ 1999, 280-281, 297, 1. táblázat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom