A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

VÖRÖS István: Csongrád-Sertéstelep bronzkori állatcsontleletei

FÜGGELÉK Csonteszközök 1. Szarvasmarha radias diaph. dors, oldaltöredék: felülete csiszolt, h.: 128 mm. „Csontkorcsolya" töredéke (A/12, objekmm). 2. Juh tibia diaph. töredék: csiszolt, h.: 58 mm. „Csontár" töredéke (kora bronzkor, B/10. objekmm). 3. Juh sin. tibia diaph., h.: 78 mm. Csiszolt „csonthenger" (kora bronzkor, A/6, objekmm). Arpád-kor (2 objektum: A/l. ház, A/20, gödör — 21 db állatcsont) (3. táblázat) A házban 16 db, a gödörben 5 db állatcsont volt. A csontmaradványok töredékesek, a csövescsontokat 80/100 mm hosszú darabokra hasították szét. Egy tehén marmagassága (MATOLCSI 1970) 109,3 cm (mt.), egy lóé (VITT 1952) pedig 138,4 cm (rad.), kisközepes testmagasságú. A lóradius két végének dorsalis felülete faragott, még nem használt (nem csiszolódott) „csontkorcsolya". IRODALOM BARTOSIEWICZ 1999 Bartosiewicz L.: A lelőhely állatcsontanyaga. (Archeozoológia). In: KompoltKistér. Újkökori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely. Leletmentő ásatás az M3-as autópálya nyomvonalán. Szerk.: Petercsák T. - Szabó J. J. Eger 1999, 279-338. KOUDELKA 1886 Koudelka, F.: Das Verhältnis der Ossa longa zur Skeletthöhe bei den Sugethieren. Verhandl. des naturforschenden Vereines in Brünn 24:1 (1885) 1886, 127-153. MATOLCSI 1970 Matolcsi, J.: Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischem Knochenmaterial. Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie 87:2 (1970) 89-137. TEICHERT 1975 Teichert, M.: Osteometrische Untersuchungen zur Berechnung der Widerristhöhe bei Schafen. In: Archaeozoological Studies. Ed.: Clason, A. T. Amsterdam-Oxford-New York 1975, 51-69. VITT 1952 Vitt, O. V.: Losadi pazyrykskih kurganov. SA 16 (1952) 163-205.