A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 7. (Szeged, 2001)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori településrészlet Csongrád határában

Ovális keresztmetszetű, széles szalagfül töredéke ( 18. kép 1) . Világosbarna, felülete durva. 17. Közepesen vastag falú bögre öblös hasának és ívelt nyakának töredéke, vál­lán ovális keresztmetszetű szalagfül indulásával (18. kép 2) . Szürkésbarna, felülete jól eldolgozott. 18. Közepesen vastag falú oldaltöredék (18. kép 3) hosszúkás, lapos bü­työkkel. Kívül világosbarna, belül világosszürke, jól el­dolgozott felületű. 19. Öblös testű, ívelt nyakú, közepesen vastag falú bögre oldaltöredéke (18. kép 4) vállán szalag­fül indulásával. Szürke, világosbarna foltos, jól eldolgo­zott felületű. 20. Közepesen vastag falú oldaltöredék (18. kép 5) rendszertelen, egészen sekély, „fésüzésszcrü" sep­rüzéssel. Szürkésbarna. 21. Vastag falú, nagyméretű, öb­lös testű, ívelt nyakú tárolóedény oldaltöredéke (18. kép 7). Vállvonalán ujjbenyomkodásokkal tagolt borda fut körbe. Nyaka simított, a váll alatti felületét mély, ferde, párhuzamos irányú seprűzés borítja. Világosbarna. 22-23. Vastag falú, nagyméretű, öblös testű, szürke, durvított fe­lületű tárolóedények oldaltöredékei (18. kép 8, 9). 24-52. Vastag falú, szürke és barna, erősen durvított (24 db) és jól eldolgozott felületű (5 db) oldaltöredékek. 53-95. Köze­pesen vastag falú, szürke és barna, durva (30 db) és jól el­dolgozott felületű ( 13 db) oldaltöredékek. 96-97. Vékony falú, szürke, jól eldolgozott felületű oldaltöredékek. 98-99. Vékony falú, kívül világosbarna, belül szürke, egyenes aljtöredékek. 100. Közepesen vastag falú, egye­nes aljtöredék (18. kép 6). Világosbarna, szürke foltos jói eldolgozott felületű. 101-103. Kisebb méretű paticsok. 104. Barnás-narancsos limonit(?)erekkel átszőtt kvarcit­darab töredéke. Egy keskeny oldala feltehetően csiszolt. 105. Lapos őrlőkőperemtöredéke (19. kép 4). Őrlőfelüle­te feltehetően ellipszis alakú volt, teljesen elkopott és eltö­mődött a rácementálódott anyagtól. Nyersanyaga finom­szemcsés üledékes kőzet, üreges, réteges, erősen likacsos pórusú. Az eszköz kialakítása durva. 106. Csiszolt csontár töredéke (20. kép 1). Bll. objektum (4. kép 6, 8): ovális alakú folttal jelent­kező, az alja felé enyhén szélesedő oldalú, egyenes aljú gödör. A jelentkezési szintjétől mért 30 cm-cs mélység­ben egy kutya és egy 8-10 hónapos malac csontváza került elő belőle. Betöltése a felső, körülbelül 30 cm vastag réte­gében sötét, humuszos, alatta világosabb, erősen kevert volt. Átm.: az A-B tengely irányában: 140 cm, az A-B tengelyre merőlegesen: 145 cm, m.: 70 cm. A leletek: 1. Kónikus nyakú, vékony falú korsó kihajló peremtöredéke (18. kép 10). Szürke, felülete jól eldolgozott. 2. ívelt nya­kú, közepesen vastag falú fazék enyhén kihajló peremtö­redéke (18. kép 11). Kívül vörösesbarna, belül szürke, durva felületű. 3-5. Vastag (1 db) és közepesen vastag falú (2 db), világosbarna és szürke, durva felületű oldaltö­redékek. A KORA BRONZKORI OBJEKTUMOK JELLEMZÉSE Valamennyi feltárt kora bronzkori objektum gödör volt. A „B" felületen előkerült ugyan egy cölöp­szerkezetes épület részlete (2. kép 3), ennek kelte­zése azonban bizonytalan, a késő bronzkori telep­hez is tartozhatott. A gödrök zöme valószínűleg élelemtároló gödör volt, eredeti funkciójuk elveszté­se után hulladékgödrökként használták őket. Enyhén vagy erősebben kiöblösödö (3. kép 2, 4, 9-10; 4. kép 1, 3, 5, 7), az aljuk felé szélesedő (3. kép 6, 8; 4. kép 6, 8), függőleges (3. kép 1, 3; 4. kép 2, 4) vagy az aljuk felé lejtősen szűkülő oldalúak (3. kép 5. 7), egyenes aljjal. Átmérőjük 80-210x75-184 cm, mélységük 16 és 100 cm között változott. Be­töltésükben humuszos, agyagos és homokos réte­gek, illetve foltok váltakoztak. Hamu vagy faszén egyikből sem került elő. Apró paticsos betöltést a 6. számú gödör felső részében figyeltünk meg (3. kép 4). Nagyobb paticsdarabok és egy egyik olda­lán egyenesre simított tapasztásdarab is előkerült belőle, valószínűleg egy kemence vagy épület om­ladékának egy részét dobták bele. A 4. számú gö­dör eredeti funkciója kérdéses. Utólag ezt is hulla­dékgödörként használták, de formája és réteges betöltése alapján elképzelhető, hogy eredetileg kút lehetett (3. kép 1, 3). Annak ellenére, hogy nem teljesen feltárt, méreteivel is kiemelkedik a többi gödör közül, átm.: 210 X 184 cm, m.: 100 cm. Külön említést érdemel a 14. számú kiöblösödö oldalú, egyenes aljú, réteges betöltésű gödör, mely­nek ENy-i szélénél, a betöltés felső részében egy 2-3 éves gyermek csontváza került elő (3. kép 9; 5. kép 3^4-). A településgödörben feltárt gyermek­csontváz tudomásom szerint jelenleg analógia nél­kül áll a Makó-Kosihy-Caka-kultúra területén. A gödörről elképzelhető, hogy áldozati funkciója le­hetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom