A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

MADARAS László: Avar kori településrészlet Szentes határában. Leletmentés a 451. sz. út Szentest elkerülő szakaszán

MFMÉ - StudArch VI (2000) 237-262 AVAR KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET SZENTES HATÁRÁBAN. LELETMENTÉS A 451. SZ. ÚT SZENTEST ELKERÜLŐ SZAKASZÁN MADARAS László Szentes-Berekháton, a 451. sz. út Szentest elkerülő szakaszának építése során, az avar kori temetők mellett (MADARAS 1999a) egy település részletét is feltárták az ásatok

1 (1-2. kép). Ehhez lakóépületek (félig földbe ásott gödörházak), kutak, gödrök, árkok tartoztak. Dolgozatunkban elsődlegesnek ezek közzétételét, leírását, a leletanyag bemutatását tartottuk, s csak másodlagos súlyt fektettünk ezek értékelésére. Mielőtt még ismertetnénk leletanyagunkat, röviden áttekintjük Szentes és környékének avar kori településkutatását. Az első, településhez köthető megfigyeléseket még a múlt század végén Farkas Sándor szentesi gyógyszerész tette. Megfigyeléseiről az Archaeológiai Értesítőben rövid közlemény keretében számolt be: „A munkálatoknál bizonyos távolságokban tűzhelyek nyomaira akadtam, melyet állatcsont, hamu, szén, s különböző színűre égetett, változatos vastagságú edénytöredékek halmaza képezett. Az edények alakjai, előállítási módjuk, ötsoros hullámvonalas díszítései népvándorláskori eredetre vallanak. " A lelőhely neve Csongrád-Sárkányfarok volt (FARKAS 1886). A leleteket eljuttatta a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol az 1886. évi gyarapodási naplóba bejegyezték az adományozást, sőt a gondos kezek a leginkább jellegzetes darabokat le is rajzolták.

2 A rajzok alapján aligha lehet kétséges, hogy Farkas Sándor egy elpusztított avar kori település nyomait figyelte meg (MADARAS 1986,48-49). Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a szentes-kajáni avar temető mellett, a Veres Bálint tanyája mögötti magaspart földjéből előkerült nagyméretű vörösréz üst avar kori települését sejtet

3 (MADARAS 1999, 48^19). Az első közölt 8. századi gödörház is a közelből, Bokrosról került elő (TROGMAYER 1962). Több egymást követő tanulmányban is foglalkozott Szentes környéke avar kori településeinek történetével Liska András. Az általa ismertetett leletek elsősorban terepbejárásból származnak, s talán nem igazán kivétel ez alól a Tömörkény határában előkerült leletegyüttes sem (LISKA 1996; LISKA 1996a; LISKA 1997). Berekhátról is ismertet edénytöredékeket, melyek között sütőharang darabja is előfordult (LISKA 1997,165). A falvak terepen való egyre gyakoribb azonosítása terepbejárás során gyűjtött kerámiatöredékek útján, illetve ásatáson való fellelése egyáltalán nem meglepő. Szentes határában, illetve közvetlen környezetében több mint félszáz temető helye ismert, nyilvánvaló, hogy valahol lakniuk is kellett avarjainknak. Egyik ilyen lakóhelyük töredékeit lelhettük fel Berekháton, a Farkas-tanya közvetlen közelében. Mielőtt az objektumok, a megfigyelések és a leletanyag ismertetésére térnénk, előre kell bocsátanunk három rövid megjegyzést. Először is a feltárás a nyomvonal szélességében történt, az út futását, nem pedig régészeti szempontokat vettek figyelembe az ásatok, amikor a szelvényeket kijelölték. Ennek következtében egy olyan metszetet kaptunk a településről, amelyről nem tudhatjuk pontosan, hogy mennyire tükrözi az egykori valóságot. Aligha remélhetjük, hogy településszerkezeti következtetéseket levonhatunk a feltárás alapján. Egy második megjegyzésünk a feltárás technikájára vonatkozik. Az autópálya típusú leletmenté1 Ismételten köszönetet kell mondanunk az ásatást vezető kollegáinknak, Vörös Gabriellának és Szabó Gézának az avar kori anyag publikálásának átengedéséért. Ugyancsak köszönet illeti az MFMÉ-Studia Archaeologica szerkesztőit, akik segítő tanácsaikkal, baráti lektorálásukkal segítették dolgozatunk megjelenését. Az anyag válogatásában Vígh László restaurátor segédkezett, a fotókat pedig Dömötör Mihály készítette. Lelkiismeretes munkájukért hálásak vagyunk 2 MNM ltsz.: 26/1886. 3 Szőke Á.: Avar kori halotti torok üstje. Szakdolgozat. Hódmezővásárhely 1979. (Kézirat.)