A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

MADARAS László: Avar kori településrészlet Szentes határában. Leletmentés a 451. sz. út Szentest elkerülő szakaszán

sek ugyan nagy felületek megkutatását teszik lehetővé, de ugyanakkor az is elmondható, hogy a gépi humuszolás során sok értékes megfigyelés, lelet semmisülhet meg. így állhat elő az a helyzet, hogy sekély gödrű házak, szemétgödrök kerülnek feltárásra. Látszólag a szegény leletanyag nehezen értelmezhető, hiszen egy-egy objektumban alig-alig marad meg értékelhető cserépmennyiség, hogy az állatcsontanyagról, az árkokról már ne is beszéljünk. Előbbi meghatározása esetünkben sem történt meg (pedig fontos gazdaságtörténeti adatokhoz juthatnánk), utóbbiakról pedig még azt sem minden esetben tudjuk eldönteni, hogy milyen funkciót töltöttek be (pl. kerítés, vízelvezetés vagy esetleg telekhatárjel a falun belül). Végül, de nem utolsó sorban az összehasonlító anyag szűkös volta is gátolja a nagyobb léptékű összefoglalást. Az Alföldön ezekből a századokból alig féltucat — részleges — falufeltárást ismerünk. A településen és temetőben előkerült kerámia összehasonlítása sem mindig problémamentes. Egyetlen példával érzékeltetve a nehézségeket, a sütőharang sírokból nem ismeretes, a települések anyagának viszont egyik vezérdarabjának tekinthető. De ugyanez elmondható a kézzel formált, belsőfüles cserépbográcsokról is. A fentiek figyelembevételével három kérdéskörről kívánunk néhány gondolatot megfogalmazni. A házakról, az avar gödörház rekonstrukciójáról, az előkerült kerámiaanyag sajátosságairól, illetve arról fejtjük ki véleményünket, hogy a település és a temetők egymáshoz való viszonyáról egyáltalán meg lehet-e állapítani valamiféle kapcsolatot. A TELEP JELENSÉGEK ES A LELETANYAG LERASA

4 Házak 154. objektum (3. kép 1): h.: 235 cm, sz.: 170 cm. A ház gödre sekély, csupán a világosbarna humuszba mélyedt. A nyugati oldalfal közepén egy 20 cm átmérőjű cölöplyuk található, melynek mélysége a padlószinttől 35 cm. Leletanyaga rendkívül csekély, egy vastag falú, durva anyagú, kézzel formált, barnás-vöröses, egyenesre levágott peremű cserépbogrács töredéke (7. kép 5) mellett kézzel formált edények oldaltöredékei kerültek elő a betöltésből. 161-162. objektum (3. kép 2): a 161. számú objektum vágta a 162. számú objektumot. A 161. objektum: Négyzetes alaprajzú ház, melynek mérete 2,5*2,5 méter. Betöltése paticsos humusz. A gödör keleti és nyugati oldalfalának közepénél, egymással szemben két cölöplyuk mélyedt a padlószint alá. A nyugati mélysége 74 cm, a keletié 63 cm volt. A padlószint 35-40 cm mélységben jelentkezett. A ház tengelyétől északra egy nagyobb munkagödör(?) mélyedt le, melynek legnagyobb mélysége 76 cm. Leletanyag: 1. Bikónikus, sötétszürke, jól kiégetett orsógomb (8. kép 9) a ház északi szegletéből, állatcsont és kerámiatöredékek társaságában. 2. Nyomott gömb alakú, világosbarna, durva anyagú orsógomb, melynek átfúrása nem pontosan a tárgy közepén van

5 (8. kép 8). 3. Jellegzetes, korongon készült, szürke színű edények oldaltöredékei (8. kép 1-6). A töredékek legalább három, legfeljebb négy edényhez tartozhattak. Az egyik edény palástját sűrűn bekarcolt, párhuzamos vonalakkal díszítették. Egy másik vékony falú edény díszítése enyhén bekarcolt hullámvonal, a harmadiké pedig karcolt és simított technikák vegyes alkalmazásával készült vonalakból áll. 4. Durva anyagú, kézi technikával készült, eredetileg minden bizonnyal hosszított ovális formájú, 4 Az objektumok leírása során ragaszkodtunk az eredeti számozáshoz. Tettük ezt azért, mert a dokumentáció egy CD-lemezen is megjelent. Hogy dolgozatunk és a CD-lemez anyaga jól összevethető legyen, meg kellett tartanunk az eredeti számozást. Közleményünk a CD-n megjelent dokumentációhoz képest kevesebb objektumot ír le avar korinak, mint tették azt az ásatok. Csak azokat emeltük be a munkánkba, amelyek esetében egyértelműen meggyőződtünk arról, hogy a 6-9. század eleje közötti időkből származnak Ha nem voltunk bizonyosak meghatározásainkban, akkor az objektum ismertetésétől eltekintettünk Néhány kézzelformált töredék—különösen akkor, ha egyéb népvándorlás kori népek hagyatéka is megtalálható a feltárt területen —, nem minősítheti a zárt objektumot. Különösen akkor nem, ha még a teljes restaurálás is hátra van. A bizonytalan objektumok elsősorban gödrök és árkok házak nincsenek közöttük. így maradt fenn rostánkon tizenkét gödörház, három kút és öt gödör. Az árkoknál sok a tisztázatlan elem. Mivel a területen őskori, kelta, szarmata, avar és kora középkori településnyomok egyaránt előfordulnak s az árkok bármelyik korhoz köthetők egyáltalán nem foglalkozunk velük A lelőhelytérkép is azt támasztja alá, arról győz meg bennünket, hogy nem fedezhetőfel számottevő kapcsolat, rendszer az avar település és ezen objektumok között. Kivételt képeznek természetesen a sírokat körülvevő kör alakú és négyszögletes árkok (ezek kelta koriak), illetve a griffes-indás temetőrészt két oldalról határoló árkok, amelyek a temető árkai lehetnek nem tartoznak az avar kori településhez. 5 Éppen ezért felvetődik annak a lehetősége, hogy a tárgy valójában nem is orsógomb, hanem valamiféle nehezék, pl. hálónehezék szövőszéknehezékf?) lehet. A súlya is nagyobb, mint a klasszikus orsógomboknak.