A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

PASZTERNÁK István: Árpád-kori falu és temető Szentes-Szentilona-dombon

visibilia..." Emlékkönyv Dávid Katalin professzor asszony 70. születésnapjára. Szerk.: Dankó L. Budapest 1993,303-312. TROGMAYER 1993 a Trogmayer O.: Nagyszörváros. Régészeti kutatások három évtizede. Szeged 1993:8, 6-7. TROGMAYER 1995 Trogmayer O.: Egy francia a középkori Szeren. In: Kelet és Nyugat között. Szerk.: KosztaL. Szeged 1995, 487-489. TROGMAYER 1996 Trogmayer O.: ...de diruto quondam monasterio... (Szer és Szer monostor). In: Árpád előtt és után. Szerk.: Kristó Gy. - Makk F. Szeged 1996, 117-131. TROGMAYER 1998 Trogmayer O.: „...messzelátó hegy gyanánt szolgált... ". Szer monostor templomának építéstörténete. — „... Es diente als eine Ausblickshöhe... " Die Baugeschichte der Kirche des Klosters von Szer. Szeged 1998. VÁLYI 1986 Vályi K.: Árpád-kori falusi építmények a szeri monostor területéről. — Arpadenzeitliche Landbauten aus dem Gebiete des Klosters von Szer. ArchÉrt 111 (1986) 224-236. VÁLYI 1986a Vályi K.: Szer középkori településtörténete a régészeti leletek tükrében. — SettlementHistory of Szer in the Middle-Ages by Archaeological Finds. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk.: Nóvák L. - Selmeczi L. AJMK 4 (1986) 117-129. VÁLYI 1989 Vályi K.: XIV-XV. századi falusi építmények Szer mezőváros területéről. — VillageBuildings in Szer Country-Town in the 14"'-15

,b Century. In: Építészet az Alföldön. Szerk.: Nóvák L. - Selmeczi L. AJMK 6 (1989) 79-87. VÁLYI 1992 Vályi K.: Adatok a középkori Szer kereskedelmi kapcsolataihoz néhány kerámialelet ürügyén. MKCsM 1991 (1992) 31-36. VÁLYI 1992a Vályi K.: Külső kemencék Szer Arpád-kori településén. —

Aussenöfen an dem frühmittelalterlichen Fundort Szer. MFMÉ 1989/90-1 (1992) 135-157. VÁLYI 1992b Vályi K. : Adatok a középkori Szer kereskedelmi kapcsolataihoz néhány kerámialelet ürügyén. MKCsM 1991 (1992) 31-36. VÁLYI 1996 Vályi K.: Bolgár és késő avar kori elemek a pusztaszeri település kerámiájában. In: Honfoglaló magyarság - Árpád-kori magyarság. Antropológia - régészet - történelem. Szerk.: Pálfi Gy. Farkas L. Gy. - Molnár E. Szeged 1996, 43-58. VÁLYI 1997 Vályi K.: Árpád-kori harangöntő gödör és bronzolvasztó kemencék a szeri monostor udvarában. — Arpadenzeitliche Glockengießgrube und Bronzeschmelzöfen im Hof des Klosters von Szer. MFMÉ - StudArch 3 (1997) 381-414. VASS 1980 Vass E.: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4 (1980) 5-59. VÖRÖS 1997 Vörös G.: Régészeti kutatások 1988-1991 között Szegváron, a Dóczi-udvarház és a Károlyi kastély területén. MKCsM 1993/1994 (1997) 35-47. ZSÍROS 1990 Zsíros K.: Szentes földrajzi nevei. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16 (1990) 5-121. EIN ARPADENZEITLICHES DORF UND SEIN GRÄBERFELD IN SZENTES, SZENTILONA-HÜGEL István PASZTERNÁK Zweck dieser Arbeit ist das Zusammentragen und die Bewertung der mittelalterlichen Denkmäler einer, im mittleren Gebiet der Großen Ungarischen Tiefebene an der Theiß existierenden dörflichen Siedlung aus der Árpádenzeit.* Der Fundort befindet sich heute in der westlichen Gemarkung der Stadt Szentes (Komitat Csongrád) am westlichen Ufer der Kurca, in der Nähe der Theiß. Das ehemalige Dorf lag auf einem Hügel, der sich aus dem umliegenden tiefen, wässerigen Gebiet hoch erhob und nie überschwemmt wurde. An dieser Stelle sind Funde auch aus den vormittelalterlichen Zeiten, so aus dem Neolithikum und der Sarmatenzeit bekannt. Der gegenwärtige Ortsname bewahrt den Namen des ehemaligen, an dieser Stelle bestandenen Dorfes Szentilona. Diese Benennung stimmt sicherlich mit dem Namen der Schutzheiligen der einstigen Kirche des Dorfes überein. Aus der Zeitspanne des Bestehens des Dorfes blieben keine schriftlichen Angaben erhalten. Die einzige Erwähnung kennen wir in der türkischen Steuerkonskription aus dem Jahre 1570, als Szentilona bereits unter den verwüsteten Ortschaften aufgezählt wurde (VASS 1980, 48). Die Oberflächenspuren des arpadenzeitlichen Dorfes wurden das erste Mal von Júlia Kovalovszki 1955 entdeckt (KOVALOVSZKI 1957, 66, 40). Später machten hier József Csalog, Katalin Hegedűs und Gabriella Vörös mehrmals Geländebegehungen. Die einzige Ausgrabung, an der auch arpadenzeitliche Siedlungsobjekte vorkamen, wurde von Gabriella Vörös 1983 durchgeführt. Die Datierung des Dorfes, das auf dem SzentilonaHügel bei Szentes lag, ist wegen des Charakters und der * Die erweiterte Variante dieser Studie s. : Paszternák, I. : Village and cemetery from the Arpadian Age on the Szentilona-hill at Szentes (Csongrád c). ín: Pannónia and beyond. Studies in Honour of László Barkóczi. Anteus 24 (1997-1998) 1999, 374-406.