A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

PASZTERNÁK István: Árpád-kori falu és temető Szentes-Szentilona-dombon

Csallány Gábor — követve korának általános régészeti felfogását — mindössze az elpusztult középkori falvak templomai iránt mutatott érdeklődést. 1907-ben kutatott a szentesi Csongrád Vármegyei Múzeum „illetékességi körébe" tartozó pusztaszeri monostor és az egykori Szer mezőváros plébániatemplomának helyén (HORVÁTH 1975, 344; TROGMAYER-ZOMBORJ 1980, 11). Ugyancsak a század elején végzett kisebb ásatást a ma Szenteshez tartozó cserebökényi határban álló ecseri templomnál (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 28, No. 174). Az 1926-28 közti évek valamelyikében

11 Csallány Gábor — Zalotay Elemér közreműködésével — feltárta a Szentes határának keleti szélén a késő középkorig fennállt Donáttornya mezőváros elpusztult templomának alapjait is. Az üszkös falmaradványok között igen sok embercsontot találtak. Ezek helyzetéből az ásatok arra következtettek, hogy nem rendszeres temetkezésekkel van dolguk, hanem a település valamely feldúlása, felégetése alkalmával a templomba menekült, legyilkolt lakosság holttesteinek maradványaival (NAGY 1928, 40; SZÉLL 1942, 129). Talán a szóban forgó ásatásról szól Zalotay egy, kb. két évtizeddel később készített feljegyzése Donáttornyáról: „Az ásatás, melynek az lett volna a feladata, hogy közelebbi részleteket szolgáltasson Donáttornya múltjára, mindössze 2 napig tartott és csak középkori épületmaradványokat tárt fel. "

12 1935-ben Szentes szentlászlói határrészében, a Veker-ér bal partja közelében, a Fekete János állatorvos földjén húzódó kiemelkedésen Csallány Gábor egy középkori templom alapját és a körülötte húzódó temető részletét találta meg. Az ásatásról az ásató egy rövid hírlapi utalásából értesülhetünk (CSALLÁNY 1935, 48). Talán innen származik az az Árpád-kori S végű hajkarikapár, melyeket a szentesi múzeum „ Vekerpart, templom mellől" lelőhelynév alatt, minden egyéb információ nélkül őriz.

13 Feljegyzések hiányában Csallány ez utóbbi ásatásának helyét sem tudjuk pontosan lokalizálni.

14 Míg a 2. világháború utáni évtizedek az ország több területén a településrégészet felvirágzását hozták, Szentes határában nem történt előrelépés a faluásatások terén. Az első, „háború utáni" középkoros telepásatásra Szentesen csak 1975-ben került sor. A véletlen ekkor is templom leletmentéséhez szólította a régészeket. Ez évben került sor ugyanis a város keleti peremén álló, az egykor itt létezett falu emlékét nevében őrző Besenyő-halom egy részének elhordására. Hegedűs Katalin és Horváth Ferenc a halom tetején egy döngölt agyag- és téglaalapozású, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, Árpád-kori templom maradványait mentette meg. A későbbi beásásokkal, kincskereső aknákkal szinte teljesen elpusztított templom alapozásából csak az északkeleti, hosszanti fal 1,8 m-es darabját, a hajó szentély felőli záródását és a diadalív indítását sikerült megtalálniuk. Az apszis helyén a fal félköríves kiszedésének nyomát figyelték meg. A halom legfelső rétegéből melléklet nélküli sírok kerültek elő, melyek Hegedűs Katalin szerint a templomot övező temetőhöz tartoztak (HEGEDŰS 1977; HEGEDŰS 1978).

15 A szentesi első, Árpád-kori falusi települési objektum feltárása 1983-ban Vörös Gabriella nevéhez fűződik az ún. Szentilona szigeten, más néven Ilona-parton. Mielőtt a dolgozatom tárgyát képező lelőhely ismertetéséhez kezdenék, meg kell emlékeznem Vörös Gabriella egy újabb ásatásáról, amely 1987-ben, Szentes Fertő nevű határrészében zajlott. Az itt húzódó halastótól északra lévő magasparton, leletmentés során egy Árpád-kori házat tárt fel.

16 11 Fennmaradt feljegyzések vagy ásatási dokumentáció hiányában az ásatás pontos idejét nem tudjuk megállapítani. Egy 1926-os előadásában Csallány mint a közeljövőben megvalósítandó tervét említi az ásatást (Szentesi Hírlap 1926. április 1., 2), egy 1928-ban megjelent írásban pedig már mint nemrég lezajlott munkáról olvashatunk (NAGY 1928, 40). 12 KJM RégAd 295-85/96. 13 KJM ltsz: 72.135.1-2. 14 1957-ben, az ásatás általam feltételezett helye közelében kisiskolások kiszántott embercsontokat és edénycserepeket leltek. A kiszálló Csalog József a környék tanyáin érdeklődve megtudta, hog)' a csontok minden bizonnyal Csallány Gábor ásatásából maradtak ott „a volt Fekete-féle állatorvos tanya közelében" lévő lelőhelyen (MNM RégAd 442.Sz. VII; XIII. 261/1962; KJM RégAd 175-84). 1961-ben Kátai József, a szentesi múzeum restaurátora e hely közelében, csatornaépítési munkák során dózeroktól feldúlt, kiszedett alapfalú téglaépület maradványait, habarcsos téglatörmelékeket, valamint a fal mellett két Ny-K tájolású, nyújtott helyzetben eltemetett csontvázat figyelt meg. E nyomok minden bizonnyal a Csallány Gábor által is kutatott, talán a középkori Szentlászló falu plébániatemplomával azonosítható épület nyomai voltak. 15 KJM RégAd 272-84, illetve MNM RégAd IV. 47/1981. Az ásatáson tett megfigyelések közöletlenek, leletei lappanganak. 16 KJM RégAd 393-94. Az ásatás egyelőre közöletlen. Itt is szeretnék köszönetet mondani Vörös Gabriellának, amiért publikálatlan ásatásának anyagába betekinthettem.