A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

PASZTERNÁK István: Árpád-kori falu és temető Szentes-Szentilona-dombon

befejezett ásatásai a tágabb régió számára is jelentős leletanyagot hoztak felszínre (TROGMAYER 1977; TROGMA YER 1977a; TROGMAYER 1979; TROGMA YERZOMBORI 1980; BÉRES 1985; VÁLYI 1986; VÁLYI 1986a; BOLDIZSÁR 1988, 37-38; VÁLYI 1989; VÁLYI 1992; VÁLYI 1992a; VÁLYI 1992b; TROGMAYER 1992; TROGMAYER 1993; TROGMAYER 1993a; TROGMAYER 1995; TROGMAYER 1996; VÁLYI 1996; VÁLYI 1997; TROGMAYER 1998; stb.).

4 A középkori falukutatások helyzete terén sokkal kedvezőtlenebb képet találunk területünk Tiszától keletre eső részén. Itt döntően csak a terepbejárások folytatásában valósultak meg a Méri István által kitűzött falukutatási célok. A szegedi József Attila Tudományegyetem régészhallgatói szakdolgozati terepbejárásokat folytattak Szegváron (Kurucz Katalin), Derekegyházán (Ormándy János), illetve Szentesen (Balogh Csilla, Gallina Zsolt, Liska András, Paszternák István).

5 Az MTA Régészeti Intézetének munkatársai Békés megye régészeti topográfiájának elkészítése során végeztek terepbejárásokat a területünkhöz északkeletről csatlakozó Szarvas és Békésszentandrás határában. Az itt folytatott, ún. „mikrorégiós kutatások" keretében többek között Szarvas-Rózsáson (JANKOVICH 1994), illetve (Szarvas-) Örménykút 54. számú lelőhelyen került sor kisebb-nagyobb területű, Árpádkori településrészlet feltárására (MRT 8).

6 A Szentessel közvetlenül szomszédos területen több kisebb falufeltárásra is sor került. Rövid szentesi működése alatt Visy Zsolt mentette meg a középkori Fábiánsebestyén falu néhány településobjektumát.

7 1971-ben, Nagymágocs határában Hegedűs Katalin tárt fel Árpád-kori és középkori településrészletet (RégFüz Ser I. No. 25 (1972) 96; SZATMÁRI 1985). Szegvár és Szentes határán, az egykori Sáp falu területén 1984-85-ben végzett fontos leletmentést Béres Mária (BÉRES é. n.; BÉRES 1988, passim; BÉRES 1998, passim).

8 Ugyancsak Béres Mária nevéhez fűződik a Nagymágocs-Szendrei-majori Árpád-kori településobjektumok megmentése is (BÉRES 1989). TELEP U LES AS A TASOK SZENTES HA TARÁBAN Szentes város 32 000 hektáros — kisebb járásnyi — határából mind ez ideig egyetlenegy Árpád- vagy középkori településjelenséget sem közöltek. E kutatási hiányosság különösen meglepő lehet, hiszen a város határában tucatnyi, gyakran névről is ismert, elpusztult faluhelyet, illetve ezekről múzeumba került, nagy mennyiségű leletet ismer a kutatás

9 (vö. KOVALOVSZKI 1957; ZSÍROS 1990; BLAZOVICH 1996; PASZTERNÁK 1996; PASZTERNÁK 1998a!). A szentesi múzeum történetének első korszakában, a Csallány Gábor vezette öt évtizedben középkori települési objektumok feltárására szinte egyáltalán nem került sor. A múzeumigazgató-régész fő kutatási területe a népvándorlás kor archaeológiája volt. A középkori emlékek kutatására irányuló munkái közül a Szentes körüli honfoglalás és Árpád-kori temetők sokaságának feltárása bír korszakos jelentőséggel (CSALLÁNY 1905; CSALLÁNY 1934; CSALLÁNY 1940; CSALLÁNY 1941).

10 4 Több kisebb ásatásra, leletmentésre is sor került a területen (pl. Béres Mária: Bokros-Kiskőhalom (BÉRES 1985a); Pávai Eva: Csongrád-Ellés (PÁVAI 1993; PÁVAI 1994; PÁVAI 2000); Vörös Gabriella: Szegvár-Dóczy kastély (VÖRÖS 1997); Liska András: Nagymágocs-Bojtártelek (RégFit 49 (1997) 93)), melyek felsorolását és értékelését most, hely hiányában, mellőznöm kell. 5 Jelenleg folyik a terepbej ár ás Szentes eddig kimaradt területein, valamint Nagytőke, Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Eperjes, illetve Királyhalom községekben. A szomszédos, ma Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton határában, illetve a tiszazugi Csépán és Öcsödön Kovács Gyöngyi régész végzett kiterjedt terepbejárásokat, melynek eredményeit a megye régészeti topográfiájának részeként tervezi megjelentetni. A Tiszazug középkori telepkutatásáról Id. LASZLOVSZKY1981 ! 6 Az örménykúti késő avar és Árpád-kori anyag máig közöletlen. Feldolgozása jelenleg egyetemi szakdolgozat formájában folyik. 7 KJM RégAd 54-84. Az ásatás közöletlen. 8 A feltárás eredményeit az ásató bölcsészdoktori értekezésében dolgozta fel: Béres M.: Régészeti adatok Csongrád megye Árpád-kori településtörténetéhez. Doktori értekezés. Szeged 1986. E helyen is szeretnék köszönetet mondani Béres Máriának, amiért közöletlen dolgozatába betekinthettem. 9 Balogh Cs. - Gallina Zs. - Liska A. - Paszternák L: Előmunkálatok Szentes város régészeti topográfiájához. I—II. Szeged-Szentes, 1996. (Kézirat.) 10 Közöletlen ásatásait — köztük a csanytelek-dilitori és a szentes-szentlászlói nagy sírszámú, honfoglalás és Árpád-kori temetőket — Széli Márta publikálta (SZÉLL 1941; SZÉLL 1941a; SZÉLL 1942; SZÉLL 1943).