A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

MADARAS László: Avar kori településrészlet Szentes határában. Leletmentés a 451. sz. út Szentest elkerülő szakaszán

pád-kori településrekonstrukciókról van szó. Erre a problémára megítélésünk szerint a Magyarországon napjainkban kialakulóban lévő gyakorlati régészet adhat választ. Sabján Tibor (BENCZE-GYULAI-SABJÁN-TAKÁCS 1999) és Szentgyörgyi Viktor (SZENTGYÖRGYI 2000) két külön publikációban rekonstruáltak kora Árpád-kori gödörházat. Rekonstrukciójuk rendkívül tanulságos. Már maga a ház építésének a menete is fontos adatokat tartalmaz. Sokáig azt gondoltuk, hogy először a gödröt áshatták meg, utána felépítették a tetőszerkezet alapját, majd a ház befedése következett. A munkafolyamat azonban valószínűleg nem egészen így történt. Mindenekelőtt az ágasfákat áshatták le, majd hozzájuk szabták a gödröt. így előfordulhat, hogy a gödör kiásása után — sohasem szabad elfelejteni, hogy mit is talál meg évszázadok után egy régész — az ágasfák cölöplyukai nem mélyednek az altalajba, sőt néha még a gödör vonalán is kívül esnek. Ilyenkor áll elő az az állapot, amit objektumaink többségében megfigyelhettünk. Nincsenek cölöplyukak. Ezen állapotnak azonban következményei is vannak. Megnő a ház hasznos alapterülete, mert nem csupán a gödör, de a hozzá társuló padka- és kamrarendszer is lakható. így lesz 12-15 négyzetméter hasznos területből 20-22 négyzetméter, esetleg több. A gyakorlati régészet még egy fontos dologra irányította a figyelmet. A házak életkora valószínűleg nem olyan csekély, mint ahogyan azt idáig gondoltuk (8-10 év). Nem kizárt, hogy egy-egy gödörház egy egész generációt is ki tudott szolgálni, lakhelyet tudott biztosítani számára. Ha ez bizonyítható lesz, akkor teljesen új megítélés alá fog esni a késő középkori falvak élettartamának kérdése (lehet-e egy falu egy-két évszázadon át oklevelekben említve, miközben a helye nem változik?). A település szerkezetét áttekintve legalábbis feltűnő a kemencék hiánya. Egyetlenegy házban sem tártak fel az ásatok sem kő-, sem pedig agyagkemencéket. Sőt a szabadtéri kemencék is hiányoznak a településrészletről. Ez a hiány ismételten figyelmeztet bennünket a településszerkezet értékelésének óvatos megítélésére. Különösen hangsúlyossá válik a hiány akkor, ha figyelembe vesszük a kerámiaanyagban nagy százalékban előforduló sütőharangokat és a kézzel formált bográcsokat. A KERÁMIAANYAG ÉRTÉKELÉSE Nem vagyunk könnyű helyzetben az objektumokból előkerült kerámiaanyag értékelésekor. Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy a házak, kutak és gödrök meghatározó, zárt együtteseiből előkerült cserépanyag egységes. Egységesnek tűnik — a cserépanyag egyenkénti átvizsgálása után — az alapanyag, az agyag, amelyből az edényeket készítették, egységesnek tűnik a soványítás módja, és egységesnek tűnik az a technika is, ahogyan az edények készültek. Talán mindössze egy eset kivételével (161. objektum) helyi fazekastermékeket azonosíthatunk. A 161. objektumot külön is meg kell említenünk. Általában elmondható, hogy egy-egy objektumból nem túl nagy mennyiségű kerámiaanyag került elő. Mindenképpen kivételt képez ilyen szempontból alól. objektum. Ezt talán az is érzékelteti, hogy két táblán mutatjuk be a leginkább jellemző darabokat. A 161. objektum egyik meghatározó kerámiatípusának mondhatók a nagyon jó minőségű szürke edénytöredékek. Az ilyen, gyorskorongon készült darabok az avar kor meghatározó edény töredékei közé sorolhatók. Telepeken, pl. Dunaújváros (BÓNA 1973) és temetőkben egyaránt (VIDA 1999) azonosíthatók. Ezért biztos kiindulási alapnak tűnik a település kronológiájának meghatározásához. Persze nem lehet érdektelen a többi edénytöredéket is számba venni. Mindenekelőtt a két orsógombnak mondott tárgyat kell szemrevételeznünk. Sajnos nem túl sok segítséget adnak az előbbre lépésünkhöz. Az egyik valóban orsógomb lehetett, de a korszak egy teljesen általános darabja. Korai és kései egyaránt lehet. A másik darab lényegesen nagyobb, mint a korszak megszokott sírmellékletei. Annál azonban kisebb, hogy háló- vagy esetleg szövőszéknehezéknek tarthatnánk. Eredeti funkciójáról ezért nehéz lenne bármit is mondani. Annál könnyebb egyes darabok (8. kép 1-6) keltezése. A kora avar kori klasszikus szürke, korongolt fazekak oldaltöredékei, a jellegzetes díszítéssel (8. kép 4). Ezen töredékek alapján egy korai avar házmeghatározás egyértelműnek tűnhet. A többi edénytöredék vizsgálata után azonban kétségek merülnek fel. Ilyen egy kézzel formált, kihajló peremű, durva edény fekete sávosan festett töredéke (9. kép 9). Hasonló fekete sávos, festett edény került elő a közeli Öcsöd egyik avar temetőjének