A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

D. MATUZ Edit: A Szeged-Algyő 258. kútkörzet területén feltárt preszkíta temető

gyerekváz az általánosan magas gyerekhalandóság­gal magyarázható, de az algyői egy férfí/női(?), egy női és hat gyerekváz esetében esetleg fel lehet vetni az egy családhoz tartozás lehetőségét is. Algyőn az elhunytak háton fekvő, nyújtott, egy esetben enyhén zsugorított helyzetben nyugodtak. Szabó János Győző összehasonlította az alföldi kora vaskor eleji, nyújtott helyzetben eltemettek temetke­zési módját az erdélyi kora szkíta kori sírok rítusá­val, és megállapította, hogy azok nagymértékben megegyeznek (SZABÓ 1969,79-80). A két népesség te­metkezési szokása azonos, keleti eredetű lehet. Ke­menczei Tibor megvizsgálta a magyarországi pre­szkíta temetőket temetkezési rítus szerint, és arra a következtetésre jutott, hogy leleteik szerint nincs időbeli különbség a zsugorított vagy nyújtott hely­zetben eltemetett vázak között, így lehetségesnek tartotta, hogy az eltérés különböző közösséghez (nagycsalád, nemzetség) tartozást jelenthetett. 15 Feltűnő az, hogy a füzesabony-kettőshalmi gye­reksíroknak döntően csak edénymelléklete volt, amiben állatcsontok is előkerültek, illetve két eset­ben kőlap, egy esetben pedig díszített csontlemez és bronzkarika volt a sírban — 17. sír (PATEK 1990, 30. t. 3, 5. t. 23-24), 42. SÍr (PATEK 1990, 11. t. 14-15), A/l., 19., 35. SÍr (PATEK 1990, Szabó J. Gy. táblázata), 60. SÍr (PATEK 1990,15.1.11-13, 28. t. 5, 32.1.1). Maklár-Koszpériumon a 7. SÍr (PATEK 1990, 65, 33. t. 1, 17. t. 1, 2), a 23. sír (PATEK 1990, 65, 33. t. 4, 18. t. 3), a 66. SÍr (PATEK 1990, 65, 33. t. 2, 18. t. 2) és Sirok-Akasztómályon a 4. sír (PATEK 1990, 66, 34. t. 3, 21. t. 6, 7), a füzesabony­CSÖrszárki (KEMENCZEI 1989, 58, 60, 7. ábra 1-3) és a fűzesabony-homokbányai két sírban (KEMENCZEI 1989, 60, 7. ábra 4-8), valamint Aroktő-Pélypusztán (KEMENCZEI 1988, 92, 4. kép 5) is csak kerámia- és állatcsontmellékleteket említenek az ásatok. Füzes­abony-Öregdombon a gyereksírokban a kerámia mellett (KEMENCZEI 1989, 56, 3. ábra 11, 4. ábra 3, 7, 5. ábra 6, 6. ábra 1-2) találunk már fémanyagot és gyön­gyöket — 1/c sír: spirális kartekercs (KEMENCZEI 1989, 55, 3. ábra 1-2), 2. sír: bronz pitykegombok, 16 kúp alakú bronzlemez csüngők (KEMENCZEI 1989, 55, 3. ábra 10), 4. sír: pasztagyöngyök 17 (KEMENCZEI 1989, 56), 9. sír: bronzlemez gomb (KEMENCZEI 1989, 5. ábra 7-9) is. Mezőcsáton a kerámia- és állatcsontmei­lékletes gyereksír (PATEK 1993, 145, 12. sín Abb. 19. 2, Abb. 26.17) és a kerámiamellékletek (PATEK 1993, Abb. 27. 8, 9, Abb. 29. 13-15) mellett fémek is előkerültek a sírokból — 31. sír: vas karperec (PATEK 1993, Abb. 21. 2, Abb. 27. 10), 55. sír: vaskés töredék (PATEK 1993, Abb. 23. 2, Abb. 29. 16), 95. sír: kúp alakú bronzlemez csüngők (PATEK 1993, Abb. 32. 27-28). A mellékletek a sírokban bal oldalt helyezkedtek el, döntően a fej mellett, de előfordultak lejjebb és a lábaknál is. A DEL-ALFÖLDIPRESZKÍTA LELŐHELYEK (1. KEP 2) 1. Szeged-Öthalom. 1878-ban Varázséji Gusz­táv egy nyújtott csontvázas kora vaskori sírt talált itt (VARÁZSÉJI 1881, 326, 53. t. 1, 14), melynek három edénymelléklete volt, urna, belsődíszes tál, füles csésze (KEMENCZEI 1989, 60, 8. ábra 1-3). 1903-ban a Reizner János által feltárt bolygatott csontvázas sír (REIZNER 1904, 80-82, I—II. ábra; GALLUS-HORVÁTH 1939, XLVIII. t. 6-8; CSALLÁNY 1942, 150, 2. t. 11) mel­lékletei: két bronzgomb, három bronzkarika, díszí­tett agancslemez, két aranylemez karika, öt arany­gyöngy, három csontgyöngy (KEMENCZEI 1989, 60, 61, 8. ábra 4-11). A szegedi Móra Ferenc Múzeum raktárában találtunk két edényt, amelyek a pre­szkíta korba sorolhatóak. (Ltsz.: 30/1903,53.I38.1.) 18 2. Szeged-Tápé-Lebő. 1942-ben és 1950-ben a Párducz Mihály által feltárt hat, a kora vaskorba sorolt sírból három Ny-K-i tájolású, nyújtott csont­vázas vagy bolygatott sírban (PÁRDUCZ 1942, 150-151) csiszolt fenőkő, füles bronzgomb és több urna volt (KEMENCZEI 1989, 62, 8. ábra 12-15). 3. Szőreg. 1966-ban a templomdombon, a ró­mai katolikus templom ÉK-i sarkától É felé 8 m-re, csatornaásás közben csontvázat találtak. A lelet­mentést Trogmayer Ottó végezte el, 19 a sír korát a Ha B végére keltezte (TROGMAYER 1977, 59,65). Háton fekvő, Ny-K-i tájolású, nyújtott helyzetű váz, karok a test mellett, koponya kissé előrebukva. A térdek 15 Kemenczei T.: A Kárpát-medence keleti kapcsolatai a Kr. e. 8. században. Nagydoktori értekezés. Budapest 1993. (Kéz­irat.) V. Sírok és temetkezési szokások. 16 Elvesztek. 17 Elvesztek. 18 Publikálásukra az Ősrégészeti Levelek következő számában kerül sor. 19 MFM RégAd 191-76. Itt köszönöm meg Trogmayer Ottónak, hogy az általa feltárt sírt közlésre átengedte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom