A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
D. MATUZ Edit: A Szeged-Algyő 258. kútkörzet területén feltárt preszkíta temető
szétdőlve feküdtek, a bokák egymás mellett, talán felhúzott térddel temették el. A koponya mellett, a vízlevezető árok ásása közben egy késő bronzkori kis urnát és egy tál két töredékét találták. Mire az ásató kiért a helyszínre, a leleteket eredeti helyzetükből kimozdították. Az edények elvesztek. Neme: férfi, kora: aduitus. 4. Szeged-Algyő 258. kútkörzet 5. Maroslele. Tömörkény István tudósít arról, hogy 1908-ban a szegedi múzeumba került innen egy háromcsöves bronz zablaoldaltag, ami elveszett (TÖMÖRKÉNY 1913, 72; GYUCHA 1996, 74, 26. j., 32. kép 3). 6. Pusztamérges. Galántha Márta szerint innen került a Móra Ferenc Múzeumba két lemezhenger-fulbevaló egy pseudo-villanova típusú urnával, egy magasfulű, omphaloszos, félgömbös csészével együtt. A síregyüttesről leltárkönyvi bejegyzés szól. 20 7. Dóc. Az itt talált, Rómer Flóris által lerajzolt szemüveg alakú fibula (D. MATUZ 1986, 41, 9. rajz) a Balkánon a Kr. e. 9. században terjedt el, és Közép-Európa területén a Ha C periódusban is használták. 10. Szentes. Az ún. IV. tiszai töltés építésénél került elő egy bronz lemezhengerből készített függő vagy haj karika, amely a szeged-öthalmi aranyfüggőkkel rokonítható 21 (MNM ltsz.: 140.1882.107). 11. Szentes-Szentlászlóról származó csontvázas, gávai edényeket tartalmazó síroknál is felmerült a lehetőség, hogy preszkíta korúak. 22 Dokumentációja problémás, nem eldönthető, hogy csontvázas sírok melléklete volt-e a gávai típusú kerámiaanyag. V. Szabó Gábor a sírokat edényeik alapján a Ha A2-B1 időszakba sorolta, nem látván összefüggést a preszkíta anyaggal (V. SZABÓ 1996, 23, 42, 7. kép). 12. Csongrád-Vendelhalom. ÉK-DNy-i tájolású, nyújtott csontvázas sír mellékleteként egy áttört, öntött és nyolc lemezből hajlított, kúp formájú bronzcsüngő, két nyitott bronzkarika és egy füles bronzcsengő került elő (PÁRDUCZ-CSALLÁNY 1944-45, 89, XLVII. t. 3-14). 13. Csongrád-Felgyő. A hamvasztásos, tállal leborított urnasír mellett egy NyDNy-KÉK-i tájolású, nyújtott csontvázas férfisír egyetlen melléklete egy háromlyukú, egysíkú agancs zablapálca volt (PÁRDUCZ 1946, 134-140, IV. t. 12 a-b). 14. Csongrád-Saroktanya. A csongrádi múzeumba került egy kihajló peremű, vállán függőleges kannelúrával és négy szimmetrikusan elhelyezett bütyökkel díszített urna, ami Galántha Márta szerint zsugorított sírból származhatott, egy már elveszett arany karpereccel és fülbevalópárral együtt. 23 Az 1970-es években egy hasonló edény került elő ugyaninnen (V. SZABÓ 1999, 70, 17. kép 1-2). V. Szabó Gábor a Gáva-kultúra késői, talán már a preszkíta időszak alatt tovább élő fazekasság termékének tartja a két edényt (V. SZABÓ 1999,53. j.). 15. A csongrád-saroktanyai 1971-es leletmentésen, a G. Szénászky Júlia által feltárt DNy-ÉK-i tájolású, nyújtott csontvázas sír (RégFüz 24 (1972) 6) datáló értékű mellékleteiként apró bronzkarikákat, ajobb láb környékén pitykéket és tutulusokat említenek. Kemenczei Tibornak két sírról és kúp alakú, bronz lemezékszerekről van tudomása. 24 16. Csépa. Szórványként B as arábi-Bo sut-típusú füles bögre került a Nemzeti Múzeumba, ami feltehetően sírból származott (KEMENCZEI 1989, 60, 66, 9. ábra 2). 17. Gyoma. Halomsírból, rablóásatás útján felszínre hozott aranytárgyak ismertek 25 (MÁRTON 1905, 234-240; MRT 8, 214-215). 18. Körösladány. A város területén egy urna alakú edényt találtak (KEMENCZEI 1989,60,9. ábra l). 19. Biharugra. Két preszkíta korú depólelet került elő (GALLUS-HORVÁTH 1939, XII-XIX. t.). 20. Békés-Nagykert. 1912-ben bronzláncot találtak (KEMENCZEI 1988a, 93, 95, 2. ábra 6). 21. Doboz. A nyújtott csontvázas preszkíta sír egy csészét, vaskést és vas harci fokost tartalmazott (GAZDAPUSZTAI 1966, 59-64). 22. Sarkad-Bikajárási-kút dűlő. Itt az előázsiaikaukázusi stíluskörrel kapcsolatba hozható bronzszobrocskát találtak (KEMENCZEI 1990, 1. ábra). 23. Sarkad belterületén a Ha B3 periódus végére keltezhető bronz lószerszámdíszek és bronz edénytöredékek kerültek elő (GYUCHA 1996). 20 Galántha M.: Szentes környéke a késő bronzkorban és a vaskorban. In: Szentes-monográfia. Szentes 1983. (Kézirat.) 21 Ld. előzőjd 22 Ld. előzőj. ! 23 Ld. előzőj.l 24 Kemenczei T.: A Kárpát-medence keleti kapcsolatai a Kr. e. 8. században. Nagydoktori értekezés. Budapest 1993. (Kézirat.) 25 Ld. még az előző jegyzetet 1 .
