A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

D. MATUZ Edit: A Szeged-Algyő 258. kútkörzet területén feltárt preszkíta temető

megmunkáltak, csiszoltak, nagyrészt egyszerű, lapos ködarab volt valamennyi. Tehát csak az őrlőkő „szimbólumát" rakták a sírba, esetleg más szerepe volt, hiszen a gyereksíroknál sem jellemző az őrlőkő funkció. A másik érdekes megfigyelés, hogy az esetek nagy részében az alsó lábszár bal oldalán találhatóak a kövek (12 sírnál), néhány esetben a medence alatt vagy jobb oldalon. Ezek mind nyújtott helyzetű csontvázak mellékletei, három esetben (fúzesbony-kettőshalmi 42., 62., a tarnaörsi 2. sír) a fej mellett vagy fölött, az edényeknél találták a köveket is, ezek a sírok mind zsugorított helyzetűek. Ennyi eset már nem lehet véletlen, itt már egy szakrális törvényszerűségről lehet beszélni, a lapos köveket női és gyereksírokban helyezték el, nyújtott helyzetű vázak esetében a bal lábszár közelében, zsugorítottaknál a fej mellett vagy fölött. A hevesi szkíta temető A/3, zsugorított gyereksírjában a homokkő lap a koponya mögött feküdt (SZABÓ 1969, 56, XV. t. 2), a B/3. csecsemősírban két követ találtak (SZABÓ 1969, 57, 67, XV. t. 3-4). A B/5. birituális sír zsugorított női váza feje mögött is őrlőkövet találtak (SZABÓ 1969, 57-58, XIII. t. 8). A tápiószelei szkíta temető 323. zsugorított csontvázas gyereksírjának melléklete két lapos őrlőkő volt (PÁRDUCZ 1966, 64, Taf. XLVIII. l, 5). Feltételezzük, hogy ez a temetkezési szokás, illetve a preszkíta népességnek az a rétege, akiket zsugorított helyzetben, kő melléklettel temettek el, tovább élt a szkíta kor idején is. Allatcsontok A húsáldozatok sírba helyezését, az állatcsontmellékleteket a preszkíta sírok általános jellemzőiként tartják számon (SZABÓ 1969, 75; KEMENCZEI 1988, 96; PATEK 1990, 70). A halotti tor emlékei megtalálhatók férfi, női és gyereksírokban a földre helyezve vagy edénybe, általában nagy tálba rakva is. A Heves megyei sírok kb. felében, a mezőcsátiak nagy részében találunk juh- és szarvasmarhacsontokat, Algyőn juhés kecskecsontok fordultak elő. Ez a temetkezési rítus megtalálható a steppevidéki preszkíta és az erdélyi korai szkíta népességnél is. Algyőn két sírban, a 83. gyereksír feje fölött lévő turbántekercses tálban és esetleg mellette (3. kép 4), a 86. gyereksírnál a fej fölött szintén egy turbántekercses tálban (5. kép 2) találtak állatcsontokat. A PRESZKÍTA GYEREKSÍROK JEL A legtöbb preszkíta temető kis létszámú, csak néhány sírból áll. A Kárpát-medencéből eddig két nagy temetőt ismerünk, a fuzesabony-kettőshalmit és a mezőcsátit. Füzesabony-Kettőshalmon a 22 mellékletes sírból 8 volt gyereksír, a 10 melléklet nélküli sírból pedig 2 sírban találtak gyereket. A csak a táblázatban jelölt 4 sírból 3 volt gyereké (PATEK 1990, 62-64, Szabó J. Gy. táblázata), Éry Kinga vizsgálatai szerint a 36 sírból csak 6 biztosan gyereksír (ÉRY 1990, 133-134). Maklár-Koszpériumon a 7 sírból 3 gyerek, Sirok-Akasztómályon a 8 sírból 1 gyereksír volt (PATEK 1990, 65-67). Adács-Víztározón 2 gyereksír, Kál-Legelőn a négyből 3 gyereksír, Tarnabod-Tégláson a négyből egy gyereksír, Tarnaörs-Csárdamajoron a kilencből egy gyereksír volt, vagyis az Éry Kinga által vizsgált 74 esetből 17 volt Infans I—II korú (ÉRY 1990, 135). A mezőcsáti ZGZETESSÉGEINEK VIZSGÁLATA temetőben négy éven aluli gyerek váza nem került elő, ezeket külön temették el, vagy a sekélyebb mélységű sírok elpusztultak, a 31 értékelhető sír közül négy gyereksírt (5-10 év) említ az ásató.

14 Füzsabony-Öregdombon 15 sírból 8 gyereksír volt, a Füzesabony-Csörszárkon talált sír egy 13-14 éves leány csontváza volt, Füzesabony-Homokbányán két gyerekvázat találtak (KEMENCZEI 1989, 55-60). E rövid ismertetés alapján a preszkíta temetők nembeli megoszlásáról nagyon vegyes képet kapunk, a szélsőséges értékek egy része feltehetően a feltártság különböző fokaival is magyarázható. Ugyanakkor említésre méltó Éry Kinga megállapítása, miszerint Heves megye Kr. e. 8. századi sírjaiból számottevően több nő, mint férfi került elő, amit a szülőképes korú nők magas halandóságával, esetleg többnejűséggel, illetve a férfiak idegenben való elhantolásával magyaráz (ÉRY 1990, 121, 123). A sok 14 A mezőcsáti temetőben az átlagos életkor 44 év volt, felnőtt kort megért egyéneknél a 20. évüket betöltött férfiak átlagosan 52, a nők 51,4 évig éltek (ACSÁDI-NEMESKÉR!1970, 210, 213). Ugyanakkor Éry Kinga megállapította, hogy a Heves megyei össznépességnél a Senilis korcsoportú halottak száma jóval kevesebb, mint a mezőcsátiaknál, amit mintavételi hibának tekintett az utóbbiak esetében (ÉRY 1990, 120-121).