A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)
P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője I.
más céllal gyűjtik össze adatbázisukat (kronológiai csoportok elválasztása, viseletrekonstrukció, szociológiai vizsgálat), ezért különböznek tehát a tárgyalt viseleti elemek részletességükben, csoportosításukban. E dolgozatok kiindulópontja a mokrini temető, mivel e lelőhely számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, mely lehetővé teszi komplex elemzését (a temető szinte teljesen feltárt, ismertek az antropológiai adatok, a feltárás időpontja miatt az anyag nem keveredett és jól publikált). A másik ok, amely miatt számos szerző foglalkozik a temetővel, hogy a csontvázas rítus gyakorlása miatt, mind a viseletrekonstrukció, mind a temetkezési szokások vizsgálata lehetséges, tehát szociológiai szempontból több adatot szolgáltat, mint az egyidős, de hamvasztásos rítust követő kultúrák temetői. 57 A Szőreg-Szív utcai temető először itt közreadott új adatai miatt fontos most minden síregyüttes újbóli áttekintése, hiszen csak a már tisztázott viseleti együttesek térképre vetítésével kezdődhet meg a temetőelemzés munkája. A Perjámos-kultúra fejdíszeinek különböző típusokba osztása az ezzel foglalkozó szerzők munkáiban eltérő. A mokrini temető publikálása során a rézből készült viseleti tárgyak csoportjában említi a szerző a lemezdiadémos 73. sírt és azokat a sírokat, ahol pitykékkel kivarrt, pántszerű viseletet lehet rekonstruálni (GIRIC 1971, 217-218). Külön kategóriát képeznek azok a sírok, ahol a szerző szerint a nyakszirt környékét díszítették. E díszek összetevői a szemüvegspirál-csüngők, becsavart végű lemezek (pánsíp alakú csüngök), széles rézlemezek, pitykék, Columbella rustica alapanyagú gyöngyök és félhold alakú csüngők. A szerző az összetevők alapján négy alcsoportba osztja ezt a viseleti elemet 58 (GIRIC 1971, 220), ezek elemzése során viszont megállapítja, hogy az alcsoportok tagjai általában egymással keverve alkotják a fej díszeket (GIRIC 1971, 220-224). Külön viseleti elemként tárgyalja e munka a nyakláncokat, melyeket különböző gyöngyök, átfúrt állati fogak, réz- (spirálcsövecskék és pödrött végű rézlemezek) és csontelemek alkotnak. Röviden megemlíti még az öveket, melyeket hasonló szalagokként ír le a medence tájékán. Gisela Schumacher-Matthäus viselettörténeti dolgozatában a Maros-csoport sírjaiból a fej környékén előkerült összetett ékszereket három fő csoportba osztja: lemezdiadémok (Blechdiadem), pitykével kivarrt diadémok (Blechbuckeldiadem) és fej-hátdíszek (Kopf-Rücken-Schmuck). Az előbbi kettő az A viseleti csoportot alkotja, míg az utóbbi a nyakláncokkal, karkötőkkel, nyakperecekkel a B viseleti csoportot (SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, 45). A mokrini temető elemzésekor nem tér ki részletesen arra, hogy az összetett díszítmények pontosan milyen összetevőkből állnak, erre csak a 35. táblázat fejléce utal (lemezszalagok, Columbella rustica gyöngyök, pánsíp alakú lemezek, szemüvegspirálok és pitykék). A Szőreg-C temető tárgyalásakor ezeket kiegészíti a lunulák csoportjával, majd a 37. táblázat fejlécéről további elemeket olvashatunk le a díszítmények összetételére (spirálcsövecske, szív formájú lemezcsüngö, félhold formájú lemezcsüngő 59 ) (SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, 55-56). A fej-hátdíszek egyéb viseleti tárgyakkal való kombinációjának vizsgálatakor (SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, 56, Tab. 38) az előző táblázatban összegyűjtött fej díszes sírokhoz képest már hárommal többet sorol fel, 60 ebből két, itt részletesen vizsgált sírt csak kérdőjelesen sorol fel (53. és 114. sírok). E sírok esetében a fejdísz meglétét megerősíthetj ük. 61 Nem gyűjtötte össze a tanulmány szerzője a nyakláncos sírokat külön táblázatba, így csak a fejdíszekkel és a hurkolt fejű tűkkel (Schleifennadel) egy sírban szereplő nyakláncokra van adatunk. Egyáltalán nem tesz említést azonban az övekről a szőregi temető esetében, csak a mokrini férfiviselet tárgyalásakor jegyzi meg, hogy hét sírban csak „lánc" (Kette) volt mellékletként (SCHUMACHERMATTHÄUS 1985, 51). E „lánc" magyarázatául szin5 7 Szerencsés esetben a hamvasztásos temetkezések is szolgáltatnak adatokat a viselet tanulmányozásához. A mokrini temetőben is megfigyelt lepelszerűfejdísz rekonstruálható a kápolnásnyéki 43. sírban előkerült leletegyüttes alapján, melynek alkotóelemei közt megtalálhatjuk szinte az összes olyan tárgyat, melyet a fejdíszek összetevőjeként tartanak számot (pitykék, spirálcsövecskék, trapéz alakú lemezek, pánsíp alakú lemezekés szemüvegspirál) (F. PETRESé. n.). 58 I: pánsíp alakú csüngőkből készült, 2: melyek széles rézszalaggal kezdődnek 3: pitykékből és Columbella csigákból álló, 4: szemüvegspirálból készült. 59 A félhold alakú és a szív alakú lemezcsüngők külön kiemelése mellett, a lunulák csoportjában együtt sorolja fel az ív alakú lemezcsüngőket és a csontlunulákat. 60 A két említett táblázat első helyén szereplő sírok száma helyesen mindkét esetben 221 kell hogy legyen, míg a 39. táblázat (SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, 57) esetében a 221. sírszám helyesen 211. 61 Ld. a lentebbi táblázatot!
