A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (Szeged, 2000)

P. FISCHL Klára: Szőreg-C (Szőreg-Szív utca) bronzkori temetője I.

A 135-136. sírok és a 194-195, 200. sírok esetében az arc iránya megegyezik a tájolási adatokkal. Ez esetben nem kizárt, hogy a fejet erős szögben hajlították meg, és a feltüntetett adatok valóságosak, de nem zárható ki az sem, hogy valamelyik adat téves. A fentebb felsorolt, ellentmondásos adatokkal rendelkező sírokat nem számolva 13 É-D-i, 21 D-É-i, 5 K-Ny-i, 4 Ny-K-i és 4 DNy-ÉK-i tájolású sír volt a temető feltárt részén, az ismert adatok szerint. A DNy-ÉK-i sírok kizárólag jobboldalas fektetéssel párosultak (140, 211, 228. és 229. sírok), de nem ismerjük nem- és életkoradataikat. Ez a fektetés feltehetően a D-É-i, arccal K-re néző, jobboldalas alapfektetési mód egy változata. A tájolási adatok összeszámolásánál abból a tényből indultunk ki, hogy a D-É-i tájolás a rendes (a 70. sír lapján olvasható: „rendes, (jobb old, arccal K-nek)") illetve normális (a 87. sír lapján olvasható: „Jobb oldalas, tehát fejjel D-nek, arccal K-nek. (Ez a normális fekvés) "), az É-D-i pedig a fordított (a 85. sír lapján olvasható: „bal oldalas, fordított, vagyis E-nak fejjel") Móra meghatározása szerint. Vagyis minden olyan sírt, ahol a fordított meghatározás szerepel a sírlapon, É-D-i tájolásúnak vettem. Ezek a következők: 3, 38, 66-67, 69, 85, 99, 100. sírok. Néhány ilyen esetben a sírok fordítva, vagyis fejjel lefelé lettek lerajzolva vagy beragasztva a sírlapra. A 64. sírt, ahol a fordított megjegyzés szintén olvasható, az ellentmondásos adatokkal rendelkező síroknál tárgyaltam. Ezzel kapcsolatban két ellentmondó adat található az ásatási naplóban. Az egyik az 57. sírnál, ahol a „fordított csv" megjegyzés olvasható a sírlapon. A sírrajzon is van egy lefelé felirat a csontváz lába alatt, de a rajz melletti iránymutató D-É-i fekvést jelöl. A váz a jobb oldalán fekszik, és feltehetően K-re néz. Vagyis itt éppen a normális fektetési forma valósul meg a sírrajz adatai szerint. A másik adat a 131. sír lapján olvasható: „Bal oldalas, E-nak néz fejjel, de az arc K-nek.*" A * jel a lap alján feloldva: „eddig még csak egy ilyen (?) ". Pedig az eddig ismertetett adatok szerint legalább 10 esetben megfigyelhető volt már ez a temetési mód. A két ellentmondó adat ellenére a Móra szerinti normális vagy rendes (D-É, jobb oldalán fekvő, arc K-re néz) és fordított (É-D, bal oldalán fekvő, arc K-re néz) tájolási módok — melyek feltehetően azért kapták ezeket az elnevezéseket, mert általánosak voltak a temetőn belül — megfelelnek a mokrini temetőben megfigyelt általános tájolási szokásoknak. E temető vizsgálata során kimutatták, hogy az É-D-i sírok baloldalas fektetéssel kevés kivétellel férfiak csontvázát tartalmazzák, a D-É-i sírok jobboldalas fektetéssel pedig nőkét. A fentebbi tájolási és nemadatokat összesítő táblázat tanúsága szerint, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy D-É-i tájolással csak jobboldalas fektetés társult a szőregi temetőben is (egy kivétellel: 182. sír) és hasonló arány figyelhető meg az É-D-i temetkezések vizsgálatakor is, vagyis egy kivétellel (147. sír) baloldalas fektetés társul e tájoláshoz. A nemek viszonya a tájolási és fektetési adatokhoz azonban nem olyan állandó, mint Mokrinban. A fentebb felsorolt adatok szerint tehát számos esetben ismert női sír baloldalas fektetéssel és férfisír jobboldalassal. Megkísérelhetjük tehát a térképen a jobboldalas sírokat D-É-i tájolással, a baloldalas sírokat É-D-i tájolással jelölni, ahol nem áll rendelkezésünkre más, eltérő adat. Sajnos azonban a nemek hiányzó adatait nem rendelhetjük egyértelműen (D-É, jobb, nő; É-D, bal, férfi) a sírokhoz. A továbbiakban tehát a Móra által rajzolt alaptérkép azon változatával dolgozunk tovább, amelyen csak a sírszámok szerepelnek, mivel ezek a biztos adatok. ÖSSZETETT VI A sírmellékletek térképi megjelenítése előtt tisztázni kellett, hogy mely sírokban lehettek összetett viseleti elemek (fejdíszek, nyakláncok, övek, karékek) a dokumentáció feldolgozása alapján nyert új adatok szerint.

56 LETI ELEMEK A Perjámos-kultúra viseleti szokásainak vizsgálata már számos tanulmány tárgya volt. E tanulmányok szerzői alapjaiban egyetértenek a főbb viseleti elemek meghatározásában, számos esetben azonban eltérően értékelnek adatokat, illetve más56 A pontos adatokat ld. a sírleírásoknál!