A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

RÁCZ Zsófia: A madaras-téglavetői avar temető (Kőhegyi Mihály ásatása 1959-62)

nem dönthető el, hogy a kerek ezüstverettel és az ezüst, egyenes aljú kisszíjvéggel voltak-e együtt az övre fölszerelve, vagy mást díszítettek. 2.1.4. Préselt, igari jellegű bronzveret (szíjvég?) kis töredéke származik a 29., rablott sírból. Lemezes, U alakú kisszíjvég és egy nagyszíjvég töredéke maradt meg ezen kívül a garnitúrából. 2.2. Öntött és lemezből kivágott övveretek (32. sír). Bronzlemezből kivágott, téglalap alakú övveretek, lemezes testű, trapéz alakú öntött bronzcsat és öntött szíjvégek a 32. sír övét díszítették (8. kép 9-15). Hasonló téglalap alakú veretek előfordulnak kettős lemezes, keskeny bordás pántos, illetve öntött szíj végekkel: ezen garnitúrák nagyjából azonos időszakban, a késő avar kor elején voltak használatban. Egykorúak még a lemezes karikás, valamint a kettős háromszög alakban kivágott övdíszekkel. Közös jellemzőjük a szegecset borító félgömbös díszítés, ami a madarasi öv esetén ezüstből készült. Az öntött, tokos nagy szíj vég és kisszíj végek aranyozás halvány nyomát viselik. A nagyszíjvég egyik oldalát tükrözött, S alakú laposindák sora, a másikat hullámvonalra komponált inda, a kisszíjvégek közül kettőt szív- és abból kinövő hármas levélmotívum, egyet pedig S alakú inda díszít. Az övkészlet a késő avar kor elején, az öntött veretek megjelenésekor készült. A hasonló „átmeneti típusok" nincsenek meg minden avar temetőben, sokszor csak az öv nélkülözhetetlen elemei (bújtató, csat) készülnek lemezből.

39 Mindenesetre a lemezesből öntött díszü övek viseletére való divatváltás gyorsan játszódhatott le, teljes teret engedve a griffes-indás stílus uralkodóvá válásának.

40 A nagyszíjvég szembeforduló S alakú indái gyakori díszítői a még — eltérő mennyiségben — lemezből kivágott elemeket is tartalmazó övgarnitúráknak.

41 A típus korai megjelenése mellett szól, hogy az S, illetve elíentett helyzetű S inda préselve is jelentkezik,

42 hasonlóan a kisszíjvégek szív- és hármas levélcsokor motívumaihoz.

43 3. Övcsat. 3.1. Ovális, két szíjbefogópántos csat vasból: 17. sír (5. kép 3), bronzból: 23. sír (6. kép 4). A közép avar korban jön divatba, a vas példányokat minden bizonnyal a hasonló, de bronzból öntött csatok legkorábbi darabjaival párhuzamosan használják. A 23. sír csatjánál a tüske számára kis támasztékot alakítottak ki (GARAM 1995,228). 3.2. Profilait keretű (kisebb változat) bronzcsat a 67. sír (11. kép 22) veretes (helyreállíthatatlan) övét zárta. Használják a közép avar kor préselt veretes és veret nélküli övein, de előfordul öntött öv garnitúrákkal is (GARAM 1995, 224). 3.3. A trapéz alakú öntött bronzcsat a közép avar kortól a késő avar kor végéig (GARAM 1995, 224; SOMOGYI 1984, 86) használt típusa itt, az 58. és 62. (női) sírok leletegyüttesei alapján, a késő avar kor elején kerülhetett sírba. 3.4. Trapéz alakú bronzcsat lemezes csattesttel (32. sír). Lásd a 2.2. pontot (GARAM 1995,228). 3.5. Vascsatok. Tizenkilenc férfi, tizenhat nő és öt gyermek sírjában volt vascsat. A veretes öves, illetve fegyveres férfiak sírjában jellemzően két csat volt, de előfordul három példány is (44., 83. sír). A derékszíjat, illetve a fegyverövet zárták. A kerek, téglalap átmetszetű vagy lapított vashuzalból készült csatoknak a következő változatai fordulnak elő: téglalap alakú vagy négyzetes (1., 4., 12-13., 15., 18., 23-25., 28-29., 31-32., 39—40., 42-44., 49., 51., 55., 57., 60-61., 67., 73-74., 76., 79-80., 82-84. sír), lant alakú (2., 18., 34., 43., 73-74., 83. sír), trapéz alakú (20., 57., 65., 90-91. sír). 4. Bújtató. Vaspántból hajlított bújtató: 17. sír (5. kép 5), 23. sír (6. kép 6), 43-44. sír (9. kép 14; 39 Az öntött garnitúrákban jelentkező lemezes elemekről GARAMJ.995, 218. 40 A téglalap alakú lemezes veretek és öntött övdíszek aranyból készült példányait a vrapi kincsleletben találjuk. Joachim Werner a — szerinte a kagáni udvari műhelyben készült kincs elrejtésének időpontját — történeti keretbe ágyazva — a kései 7. században határozza meg (IVERNER 1986, 65-69). Peter Stadler avar párhuzamok alapján a 8. század elejére keltezi az övdíszeket (STADLER 1996, 433-436). Uwe Fiedler a kincs eredetéről, a velinói veretek tárgyalása kapcsán: FIEDLER 1996, 262. 41 Pl. Alattyán 394. (KOVRIG 1963, Taf. XXVI), Homokmégy-Halom 110. (GARAM 1975, Fig. 10), Szebény 2. (GARAM 1975a, Fig. 2) Tiszaderzs 4. (KOVRIG 1975, Fig. 3), Verbász/Vrbas (Yu) 126. sír (NAGY 1971, 260). Hátlapjuk lehet állatküzdelmi jelenettel díszített is, pl. Abony 11, és 166. (ÉBER 1901, 295; MÁRTON 1904, 307), Gátér 246. és 266. (KADA 1908, 332, 334), Óföldeák (HA MP EL 1903, 435), s előfordulnak téglalap alakú griffes övveretekkel is. 42 Budapest-Tihany tér 3. (LÁSZLÓ 1941, IX. t. 23-25), Hővé Zámky/Érsekújvár (Sk) 206. (CILINSKÁ 1966, Taf. XL), Győr 278. ßÖRZSÖNYI 1904, 22), Halimba 261. (TÖRÖK 1998, Taf. 30), Kecskemét-Ballószög (SZABÓ 1939, 1. t. 13), Kisköre 27. és 138. (GARAM 1979, Taf. 8, Taf. 22), Regöly 136. (KISS 1984, 79. t.), Zsély/Zelovce (Sk) 175. sír (CILINSKÁ 1973, Taf. XXXI). 43 Abony 16. sír (ÉBER 1901, 299). 44 Az akasztóhorgokról: KALMÁR 1943, 153 (III. csoport).