A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

PÁVAI Éva: Templomi kegytárgyak tartozékai az ellési monostor területéről

hetjük. Idekerülésük nem hozható egyértelműen összefüggésbe a tatárjárással. A gelmeni figurát egyéb adatok híján szintén a 13. századra datálhatjuk. Elkészült mindhárom tárgy ED-RFA vizsgálata (5-6. kép). A két magyarországi lelőhelyű tárgy összetételének meghatározására néhány évvel ezelőtt került sor, a gelmeni Mária-alak 1999-ben lett megvizsgálva. Ennek során fontos volt, hogy az összehasonlíthatóság érdekében ugyanazok a technikai adatok álljanak rendelkezésre.

2 A három tárgy összehasonlításra alkalmas mérési pontjai a következők voltak: 1. A fej hátulról; 2. A ruharedő kék színű zománca; 3. Az aranyozott rézfelület az alakok előoldalán. Ezt az első két esetben az arcon és a glórián sikerült bemérni, a gelmeni példánynál pedig több helyen: egyrészt a bal váll alatt levő két zománcfelület között, valamint ugyancsak a bal oldalon, a ruharedőket ábrázoló zománcfelületek között és a figura ruharedők alatti alsó részén. 4. Ezen felül sikerült megmérni a gelmeni tárgy jobb alsó részén levő zöld zománc összetételét. A mérések elemzése 1. Mindhárom tárgyban magas a réztartalom, ólom és vas mutatható ki; a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött figuránál arany is található. Az ellesi leletben levő cink és ón az egykori glória forrasztási nyomára utal. A gelmeni figuránál króm és kimutatható (5. kép 1). 2. Az eltérő réztartalom mellett mindhárom esetben ólom, vas és kevés arany mutatható ki. Az egyik színezőanyag mindegyiknél a mangán volt. Az ellésmonostori Mária-alak kék színű zománcában antimont, a másik két tárgynál ónt adtak a mangánhoz (5. kép 2). 3. A magas réztartalom és vas mellett a két magyarországi példánynál arany is kimutatható. Mindhárom figurának van ólomtartalma, a gelmeninek (a bal váll alatt levő két zománcfelület között) a legtöbb, hiányzik azonban az arany; a Nemzeti Múzeumbeli példánynál már egyértelmű az arany jelenléte, ólomtartalma viszont hasonló a gelmenihez, ugyanígy mindkettőben ón is található. Az ellesi lelet ólomtartalma az előzőkéhez képest elenyésző, ezzel szemben sok arany van benne. A gelmeni tárgy bal oldalán, a ruharedőket ábrázoló zománcfelületek között a magas réztartalom mellett vas és ón is megtalálható, hasonlóképpen a másik két tárgyhoz. Az előbb ismertetett bemért ponthoz képest itt kevesebb az ólomérték — ezzel az ellesi példányhoz hasonlít. A gelmeni leletnek a ruharedők alatti zománctalan alsó részén a magas réztartalom mellett arany és vas jelenléte mutatható ki. Ólom itt kevés mennyiségben található (6. kép 2). 4. Mérési pont: a gelmeni lelet jobb alsó részén lévő zöld zománc. Az alapfém, a réz mellett vasat, sok ólmot és kevés aranyat tartalmaz; ezen kívül ón is van benne (6. kép 1). Miután a három különböző lelőhelyű tárgy készítési ideje, műhelyköre és funkciója megegyezik, az anyagvizsgálat alapján joggal lenne elvárható a leletek összetartozását megerősítő következtetések levonása. Ehhez több, ebbe a tárgykörbe tartozó figura anyagvizsgálatára, valamint a kiértékelési módszer egyértelműbbé tételére lenne szükség. Egyenlőre meg kell elégedni a kapott adatok egyszerű összehasonlító vizsgálatával. Ugyancsak limoges-i eredetű az a — fölső keresztszár lemezborításával együtt fennmaradt — figura (1. kép 3; 2. kép 3-4), amely 1997-ben Ellésmonostor háromhajós templomától E-ra, a kápolna É-i falalapozásán kívül, a felszíntől számítva kb. 35 cm mélységben került elő. Egykor egy mankós végű körmeneti kereszt felső szárvégét díszítette. A fölső keresztszár borítására szolgáló vörösrézből készült, aranyozással és ágyazott zománccal díszített T formájú lemezen aranyozott figura, amely a lemezre két nittszöggel (a mellkasán és térdei alatt) van felerősítve. A lemez T formájú, 0,2-0,25 cm vastag, magassága 7,9 cm, vízszintes felső része 5,9 cm széles, míg függőleges szárának alsó része 3,6 cm. TLM ltsz.: 97.58.1. A lemez hátsó oldala nyers, díszítetlen. (A vízszintes szár felső részén, középen fordított V alakú bevésés, amely a kézműves számára jelezte, hogy ez a lemez a készülő kereszt fölső szárára való.) A kereszt szárához való rögzítésre a lemez hátoldalán egymás alatt három-három, szimmetrikusan elhelyezett, 0,25 cm átmérőjű szegecslyuk szolgált. Ezeknél a lemez kissé kidomborodik, amely abból adódhat, hogy a lyukakat az előlap felől fúrták, hogy annak felülete ne sérüljön. Maga az egész lemez a kiszélesedés ívében, előlapja irányában enyhén kidomborodik (profilból nézve nem egyenes, hanem az alak felé domborodik). A lemez előoldalán az ágyazott zománcot aranyo2 Technikai adatok: NZA-8500 típusú analizátor; mérési sáv: 0-40 keV. Sugárforrás (Sf): Mo 45 kV, 4mA. Blende: 0,1 mm. Idő: 40 sec. Regisztrálás: X=l/100, Y=l/50=lk.