A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

PÁVAI Éva: Templomi kegytárgyak tartozékai az ellési monostor területéről

zott rézfelület keretezi, a lemez szélén beponcolt szabálytalan zegzugmintával ellátott aranyozás fut körbe (egészen a hátoldalig) 0,2-0,25 cm szélességben. Ettől 0,2-0,35 cm-rel beljebb hasonló, de jóval vékonyabb (0,05-0,075 cm széles) aranykeret fut körbe. Ezt sűrűn egymás után következő pontozás díszíti. A külső és belső aranykeret között zöld színű zománc van, a belső aranykeretet pedig kék zománc tölti ki. Ebben a belső keretben, a T felső szárvégeinél egy-egy poncolással keretezett aranylencse van (0,35x0,12 cm; 0,55x0,15 cm). A belső aranykeret köti össze a hátoldal leírásánál említett szegecslyukak közül a felső négyet, amelyek itt 0,15-0,2 cm vastag sima aranyszegéllyel vannak ellátva. A T alakú lemez szárán lévő két alsó szegecslyukat két ívelt, egymással párhuzamos, poncolással hangsúlyozott aranyozott vonal (v.: 0,05-0,75 cm) köti össze, közöttük 0,3-0,35 cm szélességben középkék színű zománc van. Ugyanitt, a két szegecslyuk között, a kettős ívelt vonal és a lemez alsó aranyozott zegzugmintás kerete között egy aranyozott, poncolással hangsúlyozott hármas ív van. Alatta kék, fölötte zöld zománcmező. A két középső szegecslyuktól felfelé és lefelé a kék mezőben, nagyjából szimmetrikus elrendezésben két-két rombusz alakú (0,05-0,1 cm széles), poncolt aranykeret van, amelyeket zöld zománc tölt ki. A lemez belső, kék színű hátteréből (égi szféra) emelkedik ki a teljesen aranyozott, féldomború (a lemeztől mért legnagyobb kidomborodása: 0,3-0,4 cm), sematikusan ábrázolt, bekarcolt vonalakkal részletezett szent alakja. Magassága 6,8 cm, legnagyobb szélessége 1,6 cm, a vállnál 1,45 cm. Tömör öntésű feje 0,8 cm-rel a lemez felső szára fölé emelkedik. Dús haja hátrafelé, a füle mögé van igazítva. Glóriája hiányzik, csak helye látszik a fej hátsó oldalán, egy mélyedés formájában. Szemei fekete zománccseppek. Fejével lefelé, kissé jobbra néz. Bal kezében könyvet tart jobb kezét áldásra emeli. Gazdagon redőzött öltözetet visel. Alsó ruhája — feltehetően miseing (latin

'alba'—CZOBOR 1875,186) bokáig ér, redőiből kilátszanak mezítelen lábfejei. Bal lábfeje kifelé fordul, jobb lábfeje pedig előre néz. Felső ruhája egy bő palást (latin 'cappa' — CZOBOR 1875,189), amelyet a derékon valószínűleg egy vékony öv/zsinór fog össze. Az egyébként szintén bokáig érő palást a felsőtesthez emelt karok miatt csak az alsó lábszárig ér. Alól mindkét ruhadarab szegéllyel zárul. A szent alakja a lemezre két szegeccsel lett felerősítve: az egyik a könyvön és az azt támasztó hüvelykujjon, a másik pedig a két láb között, a palást hajlatában megy keresztül. A hüvelykujj vonala a szegecsen folyamatos. A tárgy anyagösszetételét energia-diszperziósröntgen-fluoreszcens analízis (ED-RFA) segítségével vizsgálni lehet.

3 Ennek alapján a díszítetlen lemeznek (7. kép 1 ) nagyon magas a réztartalma, vas és cink mellett kevés ólom is van benne, valamint feltehetően a felületen arany jelenléte mutatható ki. (A mérési sáv itt 0-20 keV volt.) Maga a szent alakja (7. kép 2) egyértelműen aranyozott rézből van. Az alak melletti belső mezőt kitöltő világoskék zománcban (7. kép 3) a vas, a kalcium, az ón, és az antimon alkotják a kék színt, amelyet a magas ólomtartalom világosít ki, teszi azt kissé zölddé, türkizzé. A figura alatti sötétkék mező (7. kép 4) színét szintén a vas, a kalcium, az ón és az antimon adják, de a zománcban ólom is van. A külső keretben lévő világoszöld színnél (7. kép 5) jól megfigyelhető az ólom dominanciája a kéket hozó, kis mennyiségben jelen lévő vassal szemben. A zománcos háttérrel rendelkező aranyozott alak minden bizonnyal (körmeneti) kereszt felső száráról való, amelyre a figurával együtt fennmaradt lemez utal. Ereklyetartó ládikához való tartozása éppen a lemez megléte miatt nem képzelhető el. A zománcozott ládikákon az aranyozott alakok önmagukban vannak a színes háttérre applikálva (GAUTHIER 1950. 155, Pl. 31). Ugyanez figyelhető meg a vésett díszű, „cabochon" üvegberakású ládikákon, ahol a zománcozott szentalakok szintén közvetlenül a háttérre vannak felerősítve (GAUTHIER 1950, 157, Pl. 45; RUPIN 1890, 330, Fig. 392). Az ellesi zománcos háttérrel rendelkező aranyozott alak párhuzamait — a teljes kereszttel együtt — P. Thoby 1953-as összefoglalásában találjuk (THOBY 1953).

4 A fa alapú kereszt zománcozott lapokkal borított, síkjából applikált figurái emelkednek ki. A keresztszárak középen kör alakú lemezbe futnak össze. Középen a féldomborművű, aranyozott korpusz látható általában korona nélkül, nyitott szemekkel, amelyekben nincs zománc. Maga a korpusz egy belső, kereszt alakú, kék zománcos háttérre van applikálva; utóbbiban polikróm zománccal kitöltött korongok is vannak. A korpusz mögött közvetlenül van egy ún. legbelső kereszt, amely zöld vagy sárga zománccal van kitöltve. A korpusz hullámos szélű glóriával ellátott, a jobb váll felé hajló feje fölött IHS felirat van. Fölötte a felhőből isten keze nyúlik ki, a korpusz lába alatt pedig a feltámadott Ádám fehér vagy rózsaszínű emailos alakja látható. A karéjos kiképzésű 3 A mérések elvégzését Bertalan Ákosnak (JATE) köszönöm. A vizsgálat technikai adatai: NZA-8500 tip. Analizátor, mérési sáv: 0-40 keV; Idő: 10 sec. Az alább következő tárgyak mérési eredményeinél csak az ettől eltérő adatokat jelzem. 4 Sajnálatos, hogy a limoges-i tárgyakat összefoglaló tervezett hat kötetből még csak az első, a 12. század végével záródó anyag jelent meg (GAUTHIER 1987).