A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

PÁVAI Éva: Templomi kegytárgyak tartozékai az ellési monostor területéről

1994, 455-461) Mária-alakkal (1. kép 1; 2. kép 1-2) kezdem az ismertetést, mely 1991-ben került elő a háromhajós bazilika déli mellékhajójában. Vastagabb falú, öntött, magas vörösréz tartalmú ötvö­zetből készült, aranyozással és zománccal díszített alak. Aranyozása kissé kopott. Ma.: 5,6 cm, sz.: 2,6 cm. TLM ltsz.: 91.1.3. A figura teste nem teljes, ferde vágással a csípőnél van elmetszve. Cizellált, kettős hullámvonaldísszel megjele­nített „felhőből" emelkedik ki. Relief-fején megmaradt a levált aureola illeszkedési helye. Tekintetével jobbra néz. Szemeit fekete zománccseppekkel jelezték. Nyújtott ujjú bal kézfejét az ujjak tövénél átfogja a jobb kéz. Alsó ruhá­jának ujjai a csuklóknál mandzsettaszerűen szűkülnek össze. Bőven redőzött köpenyszerű felső ruhája sötétkék színű, a széles gallérrész pedig világoskék zománcozású. Testén két szegecslyuk van egymás alatt elhelyezve, egyik a „szegycsont" tájékán, a másik pedig a felhőmotí­vum középső részén. A Mária-figura egyik párhuzama (PÁVAI 1994, 1. kép 2) a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található. Lelőhelye ismeretlen, 1893-ban 16 forin­tértjutott a múzeum birtokába. „A zománccal és aranyozással díszített félalak felhő­ből emelkedik ki. A fejjel együtt készült glóriája van. Te­kintetével jobbra néz, szemei zománccseppek. Jobbjával görcsösen markolja bal kezét. Zöld ruhát és redőzött, elöl ék alakú ráncban lecsüngő sötétkék, világosabb szegélyű köpenyt visel." (KOVÁCS 1968, 17, 41, 1 l/a kép). A fel­függesztéshez szintén két szegecslyuk állt rendelkezésre. Ma.: 5,9 cm, sz.: 2,5 cm. MNM ltsz.: 34.1893. Hasonló alakot (1. kép 2) őriz a németországi Soest városában (Észak-Rajna-Vesztfália tarto­mány) a helyi Régészeti Hivatal. Az alak a város ÉK-i határában került elő 1991-ben a „Wüstung Gelmen" ('Gelmen' = Puszta; 'Wüstung' = elha­gyott település) nevű lelőhely mellett, fémkereső műszer segítségével. 1 A lelőhely egy lapos dombháton terül el, köze­lében egy észak felé folyó patakkal. Gelment, mint a kölni érsek egyik birtokát már 1141-ben írásos forrás említi. A lelőhely a tervezett, Soest városát elkerülő út nyomvonalán fekszik. Itt a 90-es évek elején terep­bejárásra, majd 1993-94-ben ásatásra került sor. A feltárás csak a tervezett út nyomvonalán történt, az egykori Gelmen nevű településnek csak a szélét si­került feltárni. Neolitikus, római császár kori és 8-9. századi településrészlet mellett 1000 és 1500 közé datálható településre utaló vastag cölöplyu­kak kerültek elő. ÉK-DNy irányban futó, néhol zöld homokkővel megerősített útnyomokat is talál­tak, amelyek a 13-15. századból valók (NEUJAHRS­GRUSS 1994, 76-77; NEUJAHRSGRUSS 1995, 52-54). Egyházi épület — a feltárás kis területe miatt — nem került ugyan elő, a figura azonban nagy bizo­nyossággal innen származik. A tárgy mostani állapotában a szántóföldön való hányattatása következtében erősen sérült, a zománc befogadására kialakított egyes ágyakból — főleg a bal oldalon — részben vagy teljesen ki­esett már a betét. Ugyancsak a bal oldalon már csak a vörösréz lemez fölé emelkedő, azonos ma­gasságban levő zománcfelületek láthatók, mivel a zománcágyak közeit kitöltő aranyozás sok helyen hiányzik. Leírása: Erősen kopott, öntött vörösréz, ágyazott zo­mánccal és aranyozással díszített félalak. Ma.: 5,55 cm, sz.: 2,25 cm. A figura megjelenítése erősen sematikus. Teste ferde vágással kb. csípőnél van elmetszve. Glóriája nincsen. Nyaka viszonylag vékony, tömör öntésű fejével jobbra néz. Arca erősen sérült. Haja hátrafésült, határát—• az arcot profilból nézve —- sekély árkolás jelzi. Szemei zománccseppek, az egyik felismerhetően kék színű, a má­sik rossz állapota miatt nem értékelhető. A jobb kéz átfogja a bal csuklót. A bő, lepelszerű, sötétkék színű zo­mánccal kitöltött ruha redőiből kinyúló kezei az ujjakkal együtt vonalszerűén jelzettek. Alsó ruhája vagy gallérja zöld színű. Felerősítése két szegecslyukon keresztül tör­tént: egyik a mellkason, a másik pedig a lemez alsó széle fölött halad át. A szegecslyuk alatti felület — rossz állapo­ta ellenére is felismerhetően — aranyozva volt, felhőmotí­vum nincsen rajta. A mellkas bal oldalán a szegecslyuk és a kezek között egy ferde karcolás van. Az előzőekhez hasonlóan ez a lelet is egy kör­meneti kereszt Mária-figurája. Érdemes egy kisebb összehasonlítást tenni a há­rom azonos funkciójú, de különböző lelőhelyű alak között. Méretek: az ellesi és a gelmeni alak azonos ma­gasságú, míg a Nemzeti Múzeumban őrzött Má­ria-figura glóriája miatt 3 mm-rel magasabb. A gelmeni példány a másik kettőhöz képest 3 mm-rel keskenyebb. A zománcszínek: mindhármuknak sötétkék, bő redőzetű köpenye van, amelynek gallérja (amely alsó ruha tartozékaként is értelmezhető) az ellesi 1 Köszönöm Dr. Walter Melzernek (Régészeti Hivatal, Soest) a közléshez való hozzájárulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom