A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

VÖRÖS István: A zsombói honfoglalás kori sír lova

MFMÉ - StudArch V (1999) 423-429 A ZSOMBÓIHONFOGLALÁS KORLSÍR LOVA VÖRÖS István Zsombó-Bába-dülőn (Csongrád megye), a szatymazi Zöldért telephelyén 1986-ban egy honfoglalás kori lovassír került elő. A villanyoszlopnak ásott gödörrel a sír ENy-i felét dúlták szét. A sír leletmentését 1986. október 1 -én Lőrinczy Gábor (Szeged, MFM) végezte. Az ÉNy-DK tájolású, magányos sírban egy maturus korú férfi csontváza volt. A bal oldali lábszára fölött és attól K-re pedig egy ló részleges csontváza került elő (LŐPJNCZY-SZALONTAI 1993, 296). A sír korabeli feldúlását valószínűsíti az a megfigyelés, hogy a ló arckoponyájának leszakadt orri része — a rajta lévő kengyelekkel együtt — a sír feldúlt feléből került elő. A lókoponya töredékei között emberi lapockacsont-maradványok is előfordultak. Továbbá a zabla sem a gödörásás során, sem a leletmentéskor nem került elő. A ló feje az emberváz bal oldali lábfeje-lábszára fölött, kb. E-i tájolásban a bal oldalán, a mp-ok részben a lófej mögött, részben mellette, a sír DK-i sarkában, vele párhuzamosan feküdtek (1. kép 3-4).

1 LÓMARADVANYOK A koponya összeroppant, hiányos. Az agyüreg tág, boltozatos, a nyakszirti régió kevésbé hátrahajló. A homlok széles, felső részén a profilvonal egyenes. A magas, keskeny orrhát egyenes. A ló jobb oldali — megmaradt — felső harmadán kengyeltől származó vasrozsda folt található. A condylusok távolsága (c-c): 81 mm, a nyakszirt m. (B-A): 103 mm, az occipitale m. (C-A): 62 mm. A fogazat szabályos: I

1

"

3

, C, P

2

"

4

, M

1

"

3

. A C-k gyökere zárt. A rágófelület hullámos kopású: a premolarisoknál enyhén homorú, a molarisoknál domború. A zápfogak rágófelületein a fossa lunata ant. erősen tagolt, a pli caballi csak a premolarisoknál található (2. kép 1-2). Zápfogsor h.: 170 mm, premolaris fogsor h.: 92 mm, molaris fogsor h.: 78 mm. A mandibula (2. kép 3) corpusa hosszú, magas. Az angulus és a ramus keskeny. Az alsó él egyenes, az érvágány (inc. vascorum) mély. A fogazat szabályos: Ij_3, C, P2-4, Mi_3. A C-k korona belső oldalai kopottak. A diastema hosszú (75 mm), a C és az I3 egymás mellett van. A rágófelület hullámos kopású. A fogazat microdont (1. táblázat). Pathologia: mindkét felső zápfogsor belső (lingualis), mindkét alsó zápfogsor külső (labialis), a bal oldali alsó molarisoknál a belső (lingualis) oldalon is a „gyökérnyakon" mély, árokszerű kimaródás, caries található. Ajobb oldali alsó M2 korona posterior falán a belső oldalon, az M3 anterior falán a külső oldalon megnyúlt, egymásba nyomódtak. A lónál enyhe prognathia superior figyelhető meg. (A jobb oldali mandibula méreteit a 2. táblázat tartalmazza.) Két nyelvcsonti ág. Mellső végtag — sin. - dext. 7 carpus (o. uncinatum C4+5, o. capinatum C3, o. trapezoideum C2, o.triquetrum C

u

, o. lunatum Q, o. scaphoideum C

r

, o.pisiforme C

a

), mc, 1TIC2+4,os. ph. L—

II—III.,o. sesamoideum 4 sup.- 1 inf. (3. kép 1-4). Hátulsó végtag — sin. - dext. 6 tarsus (astragalus, calcaneus, o. cuboideum lat. T 4+5, o.cunéiforme med. et intermed. T]+2, o. cunéiforme lat. T3, o. naviculare T

c

) mt, mb+4, os. ph. L—IL—

III., o. sesamoideum 4 sup. - 1 inf. (3. kép 5-8). 6 farokcsigolya (IV—VIII. h.: 145 mm, egy csigolya a farok alsó harmadából, 3. kép 9). A patacsontok szélei sérültek. A bal oldali mc külső oldalán és az alsó végén, valamint ajobb oldali mt4 szárán kisemlősöktől eredő intenzív rágásnyomok találhatók. A csövescsont fala, illetve a mt4 szára jelentősen elvékonyodott. Pathologia: feltételezhetően csánkízületi gyulladás (tarsitis purulenta) következtében a bal oldali mt. prox. ízületi felület közepén és az o. cunéiforme lat. (T3) alsó fos. ligamenti interni dist. területén apró lyukacsos kimaródás figyelhető meg. Az o. cunéiforme lat (T3) és az intenned+med. (T]+2) összecsontosodott. Az alsó merev ízületeket ért gennyes gyulladás osteológiai következményei még nem okozhattak súlyos mozgáskorlátozást. / A rajzok Szőke Ágnes (MFM), a sírfotó Lőrinczy Gábor (MFM), a 2-3. kép Dömötör Mihály (MFM) munkája.