A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)
KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)
A katonai felmérés után jó néhány évtized telik el, amíg régészeink tudomást szereznek a vaskúti halmokról. Egy, a nevéből ítélve Bács-Bodrog vármegyei jogász, hívta fel rá Rómer Flóris figyelmét, aki azt sietve közli a Magyar Régészeti Krónikában. „Baján alul (Bács m.) az úttól 2000 lépést(?), Vaskúttól dél felé 11 domb, azonkívül kerek sánc van; — átmérője...?, kerülete 300 lépés — közepe mélyebb, előtte nincsen árok.^ A nép száján török táborhely-képen ismeretes. Közli Zombory László jogász. " 5 A vaskúti halmokat és földvárat nemcsak a helybeliek ismerték, hanem híre terjedt a környéken is. Felfigyelt rá Czirfusz Ferenc is, a bajai gimnázium tanára, aki a magyar, latin és görög nyelv mellett a földrajzot és a történelmet is tanította. O és Dregán Péter megyei esküdt 6 szorgalmazták a halmok feltárását. A Magyar Tudományos Akadémia Szabó József geológust a kérdéses halmok megvizsgálására le is küldte, de ő — a helyszíni szemle után — geológiai formátióknak nyilvánította azokat. Czirfusz Ferenc és Dregán Péter ezek után gyűjtés útján a kellő költségeket összeszedték és felkérték a MTA Archaeológiai Bizottságát, küldene ki valakit az általuk folytatandó ásatáshoz, így jött le Rómer Flóris, kinek jelenlétében 1868. június 12-13. és 15-én összesen négy halmot tártak fel. Mindig nála lévő kis jegyzetfüzetében szerepel a 3-4, és 8. „domb" rajza és a feltárásnál megfigyelt rétegsorok egymásutánja. 7 A 3. domb rajzán (1. kép 1) alul szöveg is van, amiből kiderül, hogy Czirfusz Ferenc írt a halmokról a Hon című lapban. 8 A 4. dombról felvett rajz (1. kép 2) szerint a halomba egy kutatóárkot vágtak, mely a halom központjából indult s kiment a halmon túl is. A 2. kép 1 már a feltárt halom rétegsorait mutatja. Ezt látjuk a következő metszeten is (2. kép 2), bár Rómer melléírt megjegyzései nehezen értelmezhetőek, mint ahogyan a másik képről (2. kép 3) sem derül ki, hogy valójában mit ábrázol. A 8. domb metszete (3. kép 1) a feltárt körcikkely halom felé eső belső falát mutatja. A „szétszórva fehér csomókkal" a halom rétegeire utal. A rajz alján jobbra sűrűn satírozott rész a sírfoltot jelenti, amiből kiderül, hogy a bizonyára nagyalakú sírt nem sikerült teljes egészében elcsípni a feltárással. 9 Jegyzetfüzetében még három oldalt szentelt a vaskúti ásatásoknak. Rajzot készített az északi csoport halmairól keletről nézve (3. kép 2), a déli csoportról északról nézve (3. kép 3), valamint egy alaprajzot, mely az északi csoport halmait ábrázolja (4. kép 2). Egymástól való távolságukat lépéssel mérte meg. Az ásatás befejezéseként egy rajzot mellékel még Rómer (4. kép 1), mely — nyilván a községházán talált — térkép alapján készült. Ezen csak a 66 öl széles, déli bejáratú „ Vallatura Várhely dicta" látszik, a „via ad Gara" és az „alter Feldweg" közötti területen. Megjegyzi még, hogy „a domboknak semmi nyoma", mármint az 1778-as térképen. Használt egy másik térképet is, mert közli „a másik újabb térképen Várhely" a földvár neve. A területet — ezt Rómer külön is hangsúlyozza későbbi közleményében — nyugatról és részben északnyugatról tócsák veszik körül. Rómer feljegyzései, rajzai segítenek ugyan a vaskúti halmok feltárásának rekonstruálásában, de maradnak bőven nyitott kérdések is. Azt reméltük, hogy a már említett jegyzőkönyv talán segít a részletek tisztázásában. Ezt azonban szorgos kutatás után sem találtuk meg. Szerencsénkre azonban a kérdéses jegyzőkönyv megjelent egy kérészéletű helytörténeti lapban, melyet Dudás Ödön — a Bács-Bodrog vármegye történetét két kötetben megíró Dudás Gyula kiváló helytörténész bátyja — szerkesztett. 10 Miután a kérdéses folyóiratnak Magyarországon csak az Országos Széchényi Könyvtárban van meg egy igen hiányos példánya, 11 a felvett jegyzőkönyv pedig több lényeges ponton kiegészíti az 1868-as ásatásról ismert képünket, közlését szükségesnek tartjuk. 4 Az eredeti közleményben sem szerepel az átmérő és a 2000 lépés után kérdőjel van (RÓMER 1867, 182). 5 Az előzővel szó szerint megegyezik egy későbbi közlés, csak az utolsó két mondattal hosszabb a szöveg (ArchÉrt 7 (1873) 76). 6 A nevek írásmódja (Dregán = Drégán, Pap = Papp) az egyes közleményekben ingadozik. 7 Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal fotótára, Rómer Flóris jegyzőkönyvei XXIV. kötet, Vaskút, 139-140. és 146-159. oldal. A másolatokat Valter Ilonának itt is megköszönjük. 8 Czirfusz tanár úr írt a Honban (21. és 22.) egy czikket— írja a lap aljára Rómer a jegyzetfüzetében. Szövegét lásd a 3. függelékben! 9 Ezt a jelenséget többször megfigyeltük a hasonló szerkezetű és korú madarasi halmok feltárásakor. 10 Az évnegyedes folyóirat 1878. február l-jén indult, s 1878 novemberében jelent meg az utolsó szám (SZALADY1884, II). 11 Az OSZK-ban az I. évfolyam 1. száma (február) és a II. évfolyam 2. száma található csak meg (OSZK H. 26158).
