A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

KŐHEGYI Mihály – VÖRÖS Gabriella: A vaskúti halmok és földvár (kutatástörténet és anyagközlés)

Jegyzőkönyv Felvétetett 1868. évi június hó 12., folytatólag 13. és 15-én Vaskúton, Bács megyében, a halmok ásatása alkalmával. Jelen voltak az alulírottak. A tudománynyal foglalkozó egyének közt évek óta vita tárgya, hogy minő körülmények közt jöhettek létre a vaskúti halmok és hogy mi rejlik belsejében? Megállapodás nem jöhetett létre, mert némelyek hun vagy kun halmoknak mások ellenben — mint dr. Szabó József úr, — geológiai formationak tartották. A kétely eloszlatása tekintetében Dregán Péter megyei esküdt úr alullrtakat a halmok ásatására felszólítván, a terv egyhangúlag elfogadtatott és az ásatást a bizottmány saját és részvényesei segélyével a fentírt napokban megkezdette s a következőket tapasztalta, hogy: Vaskút község téglaégető kemencéjéhez közel álló kisebb csoportozatban két halom, melynek egyike az országúttól kétszázhatvan lépésnyire fekszik, s melyet Vaskút értelmes elöljárósága, a másikat pedig alulírtak 16 napszámos által ásattak részben kevert, részben pedig sárga agyagból áll. Továbbá mindkettőben itt-ott kevesebb csont, sőt az utóbbinál egy ölnyire urna darabok is találtattak: két öl mélységben a falu által kiásott halomban egy üreg szája nyílt meg, melyéé azonnal 8 ember bemehetett és három gyertyafény mellett bizton kivehette, hogy a halom gyomrában több oldalról nyílások mutatkoznak. A fő üreg még két napi ásás által tágíttatott ugyan, de minthogy a működést oldalról, s nem felülről lefelé intézték, a munkások a beomlástól tartva, minden nagyobb eredmény nélkül eltávoztak. Ellenben minthogy a bizottmány által, különösen Papp Zsigmond mérnök úr terve nyomán, a társhalomnál az ásatás úgy intéztetett, hogy a halom fél öl szélességben keresztül vágassék, ott azonnal több eredmény mutatkozott, mert ugyanis az itt is meglevő üreg alatt öt öl mélységben a halom kellő közepén emberi csontok, S-hez és fogashoz hasonló igen erős, de már átrozsdásodott vaseszközök találtattak Ezen csoportozattól ezer lépésnyire van egy másik halom csoportozat, mely a várnégyszeggel kilenc halmot képez. Ezen csoportozat minden tekintetben érdekesebb az előbbinél, de mivel a halmok közt kalászos vetemény terül el, azért itt is a bizottmány jelenleg csak két halmot ásatott, illetőleg vágatott át. E hét halom nagysága és alakja teljesen egyforma, de benne a földrétegek igen különbözők. Ugyanis az országúthoz mintegy 800 lépésnyire fekvő halom nagy részben azonos a körüle elterjedt földtalajjal, a másik azonban a várnégyszeg földjéhez hasonló. Ataljában pedig itt úgy, mint a többiben 1-2 ölnyire szinte kisebb csontdarabok találtattak, majd pedig egy nagyobb szeghez hasonló bronz darab. Két-három öl mélységben mindkettőnél üreg és egy dombon alagút fedeztetett fel. Az alagút alatt mindkét halom alján, mintegy 4-5 öl mélységben már egy egész emberi csontváz, S-hez és fogashoz hasonló vasdarabok s elkorhadt fa maradványok találtattak. Ezekből következtetve majdnem kétségtelen: 1. hogy a halmok létöket nem geológiai formationak köszönik; 2. hogy a felásott halmok mindegyike egyetlen egy nevezetes ember feje fölé hányatott, azonban mikor? ki által? mily körülmények közt? ennek megfejtése a régiség s történet búvárainak hagyatott fenn. Kelt Vaskúton 1868. jún. 14-dikén. Dregán Péter Bács-Bodrog m. esküdtje, Czirfusz Ferencz tanár. ^~ Az ásatáson jelen lévő Czirfusz Ferenc a Hon című napilapban külön is beszámolt a müveit nagyközönségnek (3. függelék). Ebben a cikkben több olyan adat is előfordul, amiről Römer jegyzetfüzete nem szól. Amikor az egyes vármegyék a millennium alkalmából megíratták a maguk történetét, a régészeti fejezetet író Dudás Gyula kéréssel fordult Czirfusz Ferenchez, hogy foglalja össze a vaskúti ásatás történetét. A negyedszázaddal előbbi eseményekre így emlékezett vissza az idős tanár: „Vaskútról Gar ár a vezető országúttól balra mintegy 3-400 lépésnyire fekvő 13 halom és a föld- vagy gyűrű vár, alakjuk és csoportozatuknál fogva előttem már rég feltűnt. A délre fekvő legszélső halom mellett van a „ Gyűrű" vár, egy széles nyílással. Alakjára nézve hasonlít egy kerek teknyőhöz. Igen idős emberek beszélték, hogy ezen vár közepén 50-60 év előtt még kút is volt, ezt azonban a vár belsejének földjét felszántó emberek betemették. Miután megvoltam győződve, hogy ezen halmokat emberi kéz csinálta és így történeti nevezetességgel bírnak, a „Hon " című napilapban a szakértők figyelmét felhívtam. Kevés idő múlva a m. tud. akadémia ki is küldötte Szabó József egyetemi tanárt, ki felületes vizsgálat után, a halmokon talált apró csigákból ítélve, a halmokat víz hordta képződményeknek tartotta, s az akadémiai ülésben ezen nézetnek adott kifejezést. Én Szabó József okoskodását a „Hon"ban ellenérvekkel igyekeztem megdönteni, egyben kijelentem, hogy a halmokat felfogjuk bontani, s ha az akadémiának tetszik, az ásatáson képviseltetheti magát. Rómer Flóris az akadémia megbízásából lejövén, az ásatások vezetését átvette. Az ásatás három napot vett igénybe, már az első nap négy halmot bontottunk meg, nevezetesen a téglavető mellett két és a gyűrű vár mellett szintén két halom ásatásához fogtunk. Az ásatás akkép történt, hogy a halom csúcsától lefelé minden egyes halomból egy sugár vágatott ki egész a föld színéig. A halom belsejében volt egy erős emberi csontváz ülve, arccal kelet felé fordulva. A csontváz körül erős faoszlopzatnak teljesen elkorhadt darabjai voltak találhatók, 3-4 gereblye alakú vasdarab és egy pár S alakú vasdarab, melyek afaalkotmány összetartására alkalmaztattak, az S vasdarab egyik széle élben végződött. Az üreg minden egyes halomnál előfordult, mely akként támadhatott, hogy midőn a faalkotmány összedőlt, az odaszakadt föld felsőbb helyen űrt hagyott maga után. 12 Bács-Bodrogh 2 (1878) 2. szám 91-93. A jegyzőkönyvet Czirfusz Ferenc elküldte Steltzer Frigyesnek is, aki azt egy teljesen más tárgyú cikk keretében publikálta (STELTZER 1879). A hetilap nincs meg Magyarországon, csak a szabadkai könyvtárból sikerült Kenyeres István segítségével — akinek ezt itt is megköszönjük — megszerezni. Csonkán közölte még DUDÁS I896I, 68-70.