A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

bös vagy nyomott gömbös példányok képviseltetik magukat legnagyobb számban (19. kép 8; 35. kép 7; 43. kép 1; 44. kép 8; 59. kép 3; 60. kép 4; 62. kép 3—4). Fülük a peremből indul és a korszak végére jellemző sajátosságként néha a perem fölé emelkedik (12. kép 8; 43. kép 3; 46. kép 1). Esetünkben a koszideri korszak jellemzőjeként meghatározott (BÓNA-NOVÁKI 1982. 74-76), magasra felhúzott fülek aránya alacsony. A díszítést szintén a has hordozza (25. kép 3). Itt is megtalálható az Alpáron elkülönített bl típus, a hason három függőleges bordával (32. kép 2; 47. kép 5). Ennek egy variánsa a hason függőlegesen bekarcolt hármas vonalkötegcsoport (Alpár b4-es változat), mely ez esetben bikónikus haskiképzéssel párosul (47. kép 7). A hasvonalon bütyökkel ellátott példánya a G szelvény középső rétegéből került elő (49. kép 2). A turbántekercses haskialakítási módra (Alpár b7-es változat) szintén akad példa (38. kép 1). Egy esetben megjelenik a nyakon a kancsóknál megszokott vízszintes osztás (35. kép 6). Aránylag ritka a bögrék esetében a hasvonalon megfigyelhető vízszintes osztás (5. kép 7; 19. kép 7; 33. kép 5), melyek párhuzamait Pákozdvár és Lovasberény késő vatyai leletei között ismerjük (MAROSI 1930. 73. kép 6; POSTA 1897. 2a ábra). Csuprok Altalános forma a fordított csonka kúp alak peremből induló füllel (5. kép 8). Kedveltté válására a korszak vége felén a csanyteleki temető szolgál jó példákkal (LŐR1NCZY-TROGMAYER 1995, 16. kép 7. 20. kép 1-3. 9. 21. kép 7, 22. kép 12, 15, 23. kép 3, 6. 24. kép 2, 4-5, 25. kép 2-5). A mély tálfazekak felépítésével és motívumkincsével azonos formát mutat a csuprok következő csoportja, méreteik és arányaik alapján azonban itt kell tárgyalni őket. Vállon ülő kis bütyök a fő jellemzőjük (12. kép 9; 45. kép 1), melyhez a váll hangsúlyozása és hálóminta vagy függőleges osztóminta is társulhat (35. kép 3; 42. kép 1; 44. kép 3). E kategóriába oszthatjuk az eltérő nyakkiképzésű, bekarcolt osztómintával díszített darabot, melynek szalagfüle a perem alól indul (10. kép 5), illetve peremátmérője alapján ezt a formát rekonstruálhatjuk a peremből induló szalagfüllel ellátott töredékből is (12. kép 10). Hasonló, kisméretű (pá.: 11 cm) edény töredéke került elő Alpárról (BÓNA-NOVÁKI 1982. 57. XV. t. 4), leírásában azonban tálfazék megnevezés szerepel. Ez is mutatja, hogy e forma esetében csak méret- és aránybeli eltéréssel kell számolnunk az általános vatyai alapformához viszonyítva. Importleletek A gyulavarsándi telltelepen gyakori kis spirálbütykös bögrék (BÓNA 1975, 134-135) rokona került elő szórványleletként a baksi ásatáson (57. kép 7). Számos edény került importként e területre a Perjámos-kultúra területéről, sok töredék esetében azonban csak hatásként értékelhetjük a Maros menti forma- és motívumkincs megjelenését.

86 Hasonlóan nem egyértelmű importként értékelhetők a baksi telepen előkerült, a dunántúli mészbetétes kerámiára jellemző díszítéssel ellátott edénytöredékek.

87 Párhuzam nélküli, egyedi formák: egy gömbös hasú bögre töredékei (17. kép 2), továbbá egy gömbszelet alakú csuportöredék (26. kép 2) és egy behúzott peremű, fordított csonka kúpos testű edény (46. kép 4) töredéke. A DEL-ALFÖLDI KÖZÉPSŐ BRONZKOR VEGÉNEK ESEMENYEL A fenti tipológiai elemzés végeredményeképp az alpári leletanyag elemzése során már kialakult képet lehet alátámasztani. E szerint a kelebiai, Csongrád-Vidre-szigeti és baksi

88 leletanyagok némileg idősebbek az alpárinál. Alpáron a Vatya Ili-korszak igazán nem kimutatható, mivel csak a korszak legvégén keletkezett a település, és a Vatya-Koszider-időszakban élte virágkorát. Leletanyagában számos olyan elem található meg, amely a Tisza menti késő bronzkor felé mutat. E leletanyag publikálása során Bóna István kísérletet tett a Vatya III (=késő vatyai) és Vatya-Koszider 86 E tárgyak részletes elemzését Id. fentebb, a tipológiai részben és lent az értékelésben! 87 Ld. lentebb részletesen az erről szóló fejezetet! 88 A már közölt 51. gödör alapján (GOLDMANN-SZÉNÁSZKY 1971).