A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 5. (Szeged, 1999)

P. FISCHL Klára – KISS Viktória – KULCSÁR Gabriella: Kora és középső bronzkori település Baks-Homokbánya (Csongrád megye) lelőhelyen

határozható tárgy (14. kép la-b; 59. kép la-b; 15. kép la-b; 59. kép 2a-b). E tárgyakat együtt talál­hatjuk a 15. gödörben, mely a Vatya-kultúra szoká­saitól eltérően téglalap alapú volt és az ún. 2. ház sarkához csatlakozott. Ez esetben indokoltnak tű­nik egy külső kemence vagy tűzhely feltételezése. Főzéssel kapcsolatos funkcióhoz köthető továb­bá a szűrőedények (48. kép 3) és a szűrőkanalak (57. kép 2) használata. Tálfazekak Mint azt a fazekaknál már említettük, átmeneti ka­tegóriát képeznek az alacsony, de széles nyílású tá­lak és a magas és magasságukhoz képest szűkebb nyílású fazekak között. Kihajló peremű, ívelt nya­kú, egyenesen vagy ívelten csonka kúpos testű edé­nyek (13. kép 3), melyek válla éles vonalú, gyak­ran kihúzott bordával hangsúlyozott (42. kép 3), füle a peremből vagy alóla indul és a vállra tá­maszkodik (6. kép 1; 19. kép 2; 20. kép 7; 37. kép 3). A test a fazekak és az urnaforma általános dí­szítéseit hordozza. A váll lehet bordával (15. kép 2), rovátkolással vagy ujj benyomással hangsúlyo­zott, rajta vagy alatta ülhet kis bütyök (41. kép 3). A test alsó felén a hálóminta (11. kép 2; 50. kép 4) és a vonalkötegminta kedvelt (17. kép 3), de meg­található a durvított aljú változat is (34. kép 1). Ezt a formát mutatja, de méretei miatt a tároló­edény funkció sem elképzelhetetlen a 78. gödörből származó egyik töredéknél (44. kép 4). Kisméretű, talán csupornak meghatározható edény töredéke is előkerült (42. kép 1). Sajátos formájú a behúzott peremű, egyenes falú töredék, melyen a szalagfül a perem alatt két bordához csatlakozik (37. kép 5). Az alpári leletanyag alapján e forma fejlődésé­ben is megfigyelhető egy tendencia a Vatya III ­Vatya-Koszider-korszak megkülönböztetésére. Míg a korábbi formák hasának díszítése a többi háztartási edénnyel mutat rokonságot, addig a fia­talabb szakaszban a nyak és a has találkozása bü­työkdísszel hangsúlyozott (BÓNA-NOVÁKI 1982. 67. 70-71). Ilyen bütyköt Bakson csak egy esetben lehe­tett megfigyelni (41. kép 3). Tálak A legáltalánosabb forma a fazekaknál és a tálfaze­kaknál már körvonalazott kihajló peremű (17. kép 8; 29. kép 5), ívelt nyakú, éles vállvonalú, csonka kúpos vagy ívelt testű tál (34. kép 2). Szalagfúle (1-4 darab) a peremet és a vállat köti össze, esetleg a perem alól indulhat (50. kép 1 ; 51. kép 7). A dí­szítőmotívumokat a hangsúlyozott váll és az alatta lévő mező hordozza (17. kép 6; 29. kép 4; 33. kép 3; 48. kép 5; 57. kép 5-6; 58. kép 2; 61. kép 5a-b; 62. kép 1). A peremről letört bütyköt egy esetben figyeltünk meg (32. kép 3). A forma a perem erősebb kihajlásával és az alsó rész arányának csökkenésével jut el az ún. kelebiai típusú tálhoz, melyhez sajátos díszítés is társul (28. kép 1 ; 47. kép 6; 59. kép 5 a-b; 61. kép 4a-b). Az előbbi formából átvezető kapocs lehet az az erősen kihajló peremtöredék, melynek belső oldalán kannelúra fut körbe (19. kép 9). Jellegzetességei az éles vállvonalhoz csatlakozó, többszörösen kerete­zett, hegyes bütykök (6. kép 2, 10; 12. kép 7; 33. kép 1, 2; 43. kép 8-9), melyektől vagy melyek kö­zül gyakran lencsedísszel lezárt árkolások futnak az általában koncentrikus körökkel hangsúlyozott fenékig (6. kép 3; 21. kép 8; 25. kép 8). E motívum kedvelt a Vatya III - Vatya-Koszider-időszakban is kancsókon, tálakon, esetleg urnák oldalán. Néhány baksi töredék esetében (25. kép 8; 50. kép 7) a tár­gyalt tárgytípusokon kívül félgömbös tálforma vagy korsó rekonstrukciója is elképzelhető. Nem kelebiai típusú tálról ismerjük ezt a díszt Dunaúj­városból (BÓNA 1975, Taf. 38. 3) és egy behúzott pere­mű tálról Kakucsról. 80 Pontosan nem rekonstruál­ható annak a tálnak a formája, melyen szintén a tárgyalt díszítés látható (43. kép 7), de itt is a behú­zott peremű kategória a legvalószínűbb. A legegyszerűbb tálforma a gömbszelet vagy csonka kúp alakú tálak csoportja. Peremük kialakí­tása alapján több alcsoportba oszthatjuk őket: egyenes peremű tálak (20. kép 5; 21. kép 10; 25. kép 2; 44. kép 2) és ún. T átmetszettél rendelkező peremű tálak (35. kép 5; 49. kép 4). Egyedi darabok e leletanyagban a magasra hú­zott fülű halsütőtál (19. kép 1), a kisméretű, bütykös peremű tálka (51. kép 8), a gazdagon díszített S pro­filú tál (10. kép 1) és a szintén gazdagon díszített, de ismeretlen formájú táltöredék (57. kép 3). 80 Kulcsár G: Kakucs-Balla-domb... 50, 46. t. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom