A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori leletek Bács-Kiskun megyéből

hatunk (3. kép 5). Alatta az edény teste „fröcskölt" felületű. Míg az ujjbenyomkodásokkal tagolt bordadísz gyakran előforduló, általános kora bronzkori jelenség, addig az edény felületén elhelyezett ujjbenyomkodásokkal meglehetősen ritkán találkozhatunk.

30 Jelenlegi ismereteink szerint kizárólag a Makó-kultúrára jellemző díszítés jelentkezik egy rövid, ívelt nyakú, enyhén kihajló peremű, tagolt vállú, öblös testű edényen. Peremből induló, vállra támaszkodó szalagfüle mellett a vállán kisméretű, lapos, rátett bütyök ül (2. kép 6).

31 A Kunfehértó-Kovács-tanyán feltárt gödör edényformáinak és díszítőmotívumainak többsége a kora bronzkor I. fázisában általánosan előfordul mind a Makó-, mind a Somogyvár-Vinkovci-kultúrában. Kivételt képez a kisméretű, lapos, rátett bütyökkel díszített peremtöredék (2. kép 6), melynek analógiáit jelen ismereteim szerint csak a Makó-kultúrában találjuk meg. A fazekak és tárolóedények töredékeinek túlsúlya és a finomkerámia csekély aránya is inkább a Makó-kultúra településeire jellemző (CSÁNYI 1996, 56). Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a gödör leletanyaga a legtöbb hasonlóságot a Makó-kultúra emlékanyagával mutatja. A Makó-kultúra és a Somogyvár-Vinkovcikultúra elterjedési területének határát még nem sikerült mindenütt tisztázni. Egyet kell értenünk azon megállapítással, miszerint ma még „egy széles zóna esetében nem dönthető el, melyik kultúra területéhez tartozik" (KALICZ-SCHREIBER 1994, 42) 32 Ez azért sem meglepő, mert egyre inkább igazolódni látszik az a nézet (ECSEDY 1979,102,109), mely szerint a Makó-kultúra és a Somogyvár-Vínkovci kultúra idősebb szakaszának összefüggései igen erőteljesek, „csak bizonyos típusok megléte, vagy hiánya alapján lehet közöttük határt húzni" (SCHREIBER 1984, 33). A Duna-Tisza köze Bács-Kiskun megyei területéről az eddig közzétett — a kora bronzkor I. fázisába sorolható — leletek belsődíszes tálak, illetve azok töredékei (PATAY 1940, 2. I. t. la-b; HORVÁTH 1988, 19). Azonban mint láthattuk, ezek kulturális besorolása nem egyértelmű (ECSEDY 1980, 96). A KunfehértóKovács-tanyán feltárt gödör anyaga, valamint az Orgoványon, Hetényegyházán és Kunadacs-Köztemetőben feltárt kisebb településrészletek, melyeket Horváth Attila a Makó-kultúrába sorolt

33 (HORVÁTH 1988,18-19), a Duna-Tisza köze középső részén a Makó-kultúra népességének jelenlétére utalnak. A kora bronzkor II. és III. fázisának leletei (nagyrévi kultúra ) A nagyrévi kultúra bemutatott leleteinek egy része szórvány — tehát lelőhelyüket nem tudjuk pontosan azonosítani —, más része terepbejárásból származik. Ez óvatosságra kell hogy intsen a pontosabb kronológiai meghatározásukat illetően. A kultúra belső kronológiájára vonatkozóan egyébként is sok még a tisztázatlan kérdés és ez fokozottan érvényes a Duna-Tisza közére, ahonnan eddig csak néhány kisebb leletegyütlest tettek közzé (BÓNA 1963,11-23). Mindezek alapján — kizárólag tipológiai alapon — a kultúrán belül a leleteket egy idősebb (kora bronzkor II) és egy fiatalabb (kora bronzkor III) fázisba sorolom.

34 A részletes elemzés előtt még egy tényezőre hívom fel a figyelmet. Mégpedig arra, hogy a vizsgált edények túlnyomó többsége ép vagy megközelítőleg ép. Általánosan elfogadott vélemény, miszerint az ép edények nagy valószínűséggel sírokból származ30 Előfordul a Makó-kulníra településein, pl. Jánosszállás-Katonaparton (KÜRTI 1974, 34,13. kép), és a. Somogyvár-Vinkovci-kultúra lelőhelyein is, pl. Nagygörbő-Várhegyen (NOVÁKI1965,4. kép 7, 6. kép 9). 31 Három, háromszög alakban elhelyezett kis bütyök díszít egy Jánosszállás-Katonapartról származó kis bögretöredéket (KÜRTI 1974,31 ). Budapest-Aranyhegyi út lelőhelyről több hasonló díszítésű edénytöredék is előkerült (KALICZ-SCHREIBER 1994, 41, Abb. 4.4-5, Abb. 8.2). Mezőgyán-Gépműhely lelőhelyről egy gömbös testű, hengeres nyakú edénytöredéket ismerünk melynek vállát a szalagfïd mellett három háromszög alakban elhelyezett, kisméretű bütyök díszíti (SZÉNÁSZKY 1988,146, 152, 10. kép 3). 32 Véleményem szerint jelenleg ide sorolhatjuk a Duna-Tisza köze Ny-i, Duna menti sávját is. Annál is inkább, mivel a telidéiről eddig csak felszínen gyűjtött, terepbejárásokból származó kora bronzkori leleteket ismeiiink 33 A leletanyagok közöleílenek 34 Amint arra Schreiber Rózsa már több ízben felhívta a figyelmet (KALICZ-SCHREIBER 1975, 287; SCHREIBER 1981, 153; SCHREIBER 1984,153), a hitelesen feltárt nagy telepek és temetők hiánya miatt a Duna-Tisza közén egyelőre nincs lehetőség a kultúra olyan finomabb tagolására, amelyre Budapest környékén már történtek kísérletek Az utóbbi években a helyzet annyiban változott, hogy feltártuk a kultúra néhány nagyobb kiterjedésű településrészletét, ezek leletanyaga azonban még feldolgozás alatt áll.