A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

TÓTH Katalin: Kora bronzkori leletek Bács-Kiskun megyéből

nak. Figyelemre méltó azonban az, hogy az elmúlt években a megyében leltárt egyrétegű kora bronzkori településeken viszonylag nagy számban kerültek elő egész edények a gödrökből.

35 Tehát elképzelhető, hogy a bemutatott edények egy része nem sírokból, hanem tclepgödrökből származik. A Kiskun Múzeum leletei közül Bóna István az Alpárról származó kis korsót (6. kép 2) a kőtörési típusú (BÓNA 1963. 16, Pl. XI. 6), az egyik ismeretlen lelőhelyű edényt (6. kép 1) az ökörhalmi típusú (BÓNA 1963. 13, Pl. vin. rí) leletek közé sorolta. A Kiskunfélegyháza-Páka pusztán előkerült edények közül kettőt (7. kép 1; 8. kép 2) szintén a kőtörési típusba sorolt (BÓNA 1963.15, Pl. XII. 12-13). A lelőhelyről ezeken kívül még két nagyrévi edényt (7. kép 3: 8. kép l) őriz a félcgyházi múzeum. Ezek párhuzamait szintén a kultúra idősebb fázisának leletei között találjuk meg.

36 Tehát a Kiskunfélegyháza-Páka pusztáról származó edényeket a nagyrévi kultúra idősebb fázisának leletei közé sorolhatjuk.

37 A kultúra jellegzetes edénytípusa az ún. nagyrévi típusú füles korsó. Noha e korsók tipológiáját részleteiben még nem dolgozták ki, bizonyos jegyek alapján — természetesen némi fenntartással — elkülöníthetők a korai és a késői időszak leletei. A kettős kónikus alakú, viszonylag rövidebb, vastagabb nyakú, öblösebb típusok az idősebb fázisra jellemzőek (CSÁNYI 1983. 57-58). A két Páka pusztai mellett ide sorolható két kiskunhalasi korsó (12. kép 2,

38 5

39

) és a félegyházi múzeum három ismeretlen lelőhelyű edénye (9. kép l,

40 3, 4

41

). A fül alatti plasztikus bajuszdíszt, ami az egyik kiskunhalasi edényt díszíti (12. kép 4),

42 a kőtörési típus jellemzőjének tartják (BÓNA 1963, 17; SCHREIBER 1972, 153). Feltűnik a Harangedény-kultúra kísérő kerámiáján is (ENDRŐDI 1992,94). A kultúra fiatalabb időszakára jellemzőek a hosszú, karcsú nyakú, nyomott gömbtestű és lencsetestű korsók, melyek legnagyobb kiöblösödése az edény alsó harmadára, sőt negyedére esik (CSÁNYI 1983. 58). Ide sorolhatunk két szeremlei edényt (11. kép l,

43 3

44

), két Kiskunhalasról származó edényt (12. kép 1, 3

46

) és a félegyházi múzeum két ismeretlen lelőhelyű korsóját (9. kép 2,

47 5

48

). Szintén a késői időszakban találjuk meg a Szcremléről származó, az eddigieknél valamivel nagyobb méretű, erősen nyomott gömbteslű korsó (11. kép 4) párhuzamát.

49 A lágyabb, lekerekített forma — mely az egyik félcgyházi edényre (6. kép 3) jellemző — szintén a késői típusok jellegzetessége (CSÁNYI 1983, 58).

50 Az edény talpán körben elhelyezett, rövid 35 Köztük Kecskemét-Csukáséren egy 22 edényből álló edény depot. 36 Többek között Hódmezővásárhely-Kökénydombon (GAZDAPUSZTAI 1957,80,XIX. 1.1 ), Tószeg-Ökörhalmon (BÓNA 1963,12, Pl. II. 11, Pl. III. 2; CSÁNYI 1983, 46,13. kép 5), Kiskőrös-Meleghalmon (BÓNA 1963,13, Pl. Vili. 1), Rákóczifalva-Kastélydombon (CSÁNYI 1983, 34, 3. kép 7), Törökszentmiklós-Téglagyár lelőhelyen (CSÁNYI 1983, 49,14. kép 7-8). 37 A már említett zsinegdíszes edény lelőhelye szintén Kiskunfélegyháza-Páka puszta. Noha az edények előkeriilésének pontos körülményeit nem ismerjük valószínűnek tarthatjuk bogy ugyanazon lelőhelyről származnak, tehát egy leletegyüttest alkotnak 38 Jó párhuzamát ismerjük Szelevényről (CSÁNYI 1983, 49,17. kép 3). 39 A forma pontos párhuzamát nem találtam meg, de a fentebb leírt jegyek alapján úgy vélem, az idősebb fázisba sorolhatjuk 40 Szinte tökéletesen hasonló korsó került elő Hódmezővásárhely-Vajháton (KÜRTI 1974, 47,39. kép). 41 Ehhez, és az előzőhöz (9. kép 3) hasonló edények meglehetősen gyakoriak az idősebb fázis anyagában (KOVÁCS 1969, 3. kép 9; CSÁNYI 1983, 12. kép 4, 16. kép 7,13. kép 5). 42 A korsó szinte tökéletes analógiáját Patay Pál közölte ismeretlen lelőhelyről (PATAY 1938,31, III. t. 3). 43 Jó párhuzamait ismerjük Hódmezővásárhelyről (GAZDAPUSZTAI 1957, 81, XIX. t. 6), Tószegről (PATAY 1938, III. t. 8) és Szelevényről (CSÁNYI 1983, 49,15. kép 3). 44 Több hasonló forma kerüli elő a szigetszentmiklósi temetőben (KALICZ-SCHREIBER 1995, 23.1.1, 25. i. 5). 45 Párhuzamait többek között Szigetszentmiklósról (KALICZ-SCHREIBER 1995,109, 23. t. 7) és Szelevényről (CSÁNYI 1983, 49,15. kép 3) ismerjük, 46 A forma gyakori a. késői fázis anyagában, előfordul például Szigetszentmiklóson (KALICZ-SCHREIBER 1995, 35. t. 5), Hódmezővásárhelyen (GAZDAPUSZTAI 1957, 81, XIX. i. 6), Budafokon (SCHREIBER 1963, 231, 3. kép 1), Szelevényen (CSÁNYI 1983, 49, 15. kép 3). 47 Legjobb párhuzamát Hódmezővásárhelyről ismerjük (GAZDAPUSZTAI 1957, 81, XIX. i. 9). 48 Szinte tökéletes analógiája kenut elő Százhalombatta-Téglagyár lelőhelyen (KOVÁCS 1969,3. kép 9). 49 Újbögön keriilt elő hasonló edény (CSÁNYI 1983, 49,14. kép 4). 50 Hasonló formájú korsók kendtek elő a kalcsi temetőben (BÓNA 1960, 8-9, Pl. II. 11, Pl. III. 8).