A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

A KELET-EURÓPAI STEPPE ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI AZ 5-12. SZÁZADBAN - ISTVÁNOVITS Eszter: Adatok az Észak-Alföld 4. század végi – 5. század elejei lakosságának etnikai meghatározásához

VISELET Gyöngy A császárkori viselet széles körben elterjedt, általános díszítőeleme volt a gyöngy. Nyakláncként, karkötőként, ruha hímzésére egyaránt alkalmazták. A császárkori szarmata női viselet egyik különleges jellegzetessége a hímzett aljú ruha és nadrág vagy — és ez a valószínűbb — csizma. A láb körül előkerülő nagy mennyiségű gyöngyöt — illetve a viselet kialakulási helyén, a sztyeppéi anyagban ílittert is — sok esetben sikerült kimulatni. Ezt egészíti ki a díszes szarmata női viseletnél az ugyancsak gyöngyhímzéses öv, valamint a gyöngyös díszű tarsoly. A Tiszadob-csoport temetkezéseiben több ízben figyeltük meg — pl. Tiszakarád 20. sír (LOVÁSZ 1989), Tiszadob 19. SÍr (ISTVÁNOVITS 1993, 100-103), Tiszavalk 4. sír (GARAM-VADAY 1990,176-182), Szihalom-Pamlényi-tábla egy sírja (VÁRADY1997, in) — e jellegzetes iráni viselet elemeit. Az ártándi temetőkben ugyancsak előfordultak gyöngyök a boka táján (MESTERHÁZY 1989, 192193), ami önmagában is bizonyítja, hogy Ártándon is kell számolnunk szarmata/alán/iráni hatásokkal.

21 Az egyik ilyen gyöngyös viseletes halott mellé a Kisfarkasdombon egy tükröt is helyeztek, ami ugyancsak iráni elem a temetkezési szokásokban. Talán az sem lehet véletlen, hogy három fibula együtt éppen két olyan esetben fordult elő — Tiszadob és Tiszavalk —, amikor gyöngyös viseletet sikerült regisztrálni. Ez alátámasztja azt a korábbi véleményemet, hogy a tiszadobi körön belül a három fibula együttes előfordulása ugyancsak iráni elem. Kettős csat A vizsgált csoportnál mind a női-, mind a férfiviseletre jellemző a csatos öv. Ezek a csatok általában a megvastagodó karikájú, a karikára ráhajló peckű típusokhoz tartoznak, s jó kronológiai indikátorok. Gyakoriak köztük a vasból készítettek. Nem egy esetben előfordult, hogy egy sírban két csat is volt, cipőcsat előkerüléséről viszont nem tudok. Lényeges különbség ez az ártándi temetőkben megfigyeltekhez képest, ahol a lábbeli csatját több sírban megtalálták. A fésű (4. kép 1) előfordulása mellett épp a lábbeli csatjainak (3. kép 2-3) feltűnése kapcsolja az ártándi körhöz a Felső-Tisza-vidék egyik jellegzetes — fentebb már említett — temetkezését, a kisvárda-daruSZigetit (NÉMETH 1988). Lábbeli csatok a kárpát-medencei szarmata leletanyagban is előfordulnak,

22 azonban ezek egy viszonylag szűk időhatárok közé keltezhető csoportra jellemzőek, nevezetesen az ún. „szarmata csatos" körre (VADAY-KULCSÁR 1984). A késői időszak temetkezéseiben nem fordulnak elő. Ugyanakkor a germánoknál jellemzőek az általam tárgyalt időszakban (NOVOTNY 1976, 96). ÉRTÉKELÉS A fent említett 5 lelőhely — Tiszadob-Sziget, Tiszakarád-Inasa, Tiszavalk-Kenderföldek, Szihalom-Pamlényi-tábla, Mezőszemere-Kismari-fenék, Szihalom-Budaszög — temetkezéseiből származó régészeti leletanyag, valamint a megfigyelt rítuselemek egyértelműen arról tanúskodnak, hogy e temetőket közel azonos időszakban használták, s használóikat egyazon népcsoport tagjainak tekinthetjük. A hozzájuk kapcsolódó, az Alföld északi peremén elhelyezkedő temetkezések sora bővíthető. Ilyen pl. Ároktő-Szivárgó csatorna 1. sírja, ahonnan a Szihalom-Budaszög X/2/A sírban talált, arany fedlapos fibulához igen közelálló, betétes példány került elő (LOVÁSZ 1992,33-34,3. kép). A tiszadobi temető 19. sírjának korongfibulája ezek gyenge utánzatának tartható. A tiszadobi és ároktői leletek rokonságát az ún. gomba vagy nyolcas alakú borostyáncsüngők előfordulása is igazolja. Az ároktői váz bokája táján egyébként — az általános szarmata viseletnek megfelelően — nagyobb mennyiségű gyöngy fordult elő. 21 Már Mesterházy Károly is figyelmeztet arra, hogy a nagyfarkasdombi (a kisfarkasdombiato-a ez nem vonatkozik!) gyöngyös viseletes halott sírjában talált leletek az alföldi szarmata, anyagra hasonlítanak. A nagyfarkasdombi sír valóban szarmata, és a 3. század közepénél későbbre nem keltezhető. Több hasonló temetkezés is előkerídt a lelőhelyen. Ezek függetlenek a későbbi temetőtől. 22 A steppei anyagból sem hiányoznak.