A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BENDE Lívia: A pitvarosi késő avar kori temető 51. sírja. (Adatok a késő avar kori lószerszámok díszítéséhez)

díszöv tokos szíjvégeitől elérő, rögzítőfüllel ellátott kisszíjvég fiatalabb lehet az aranyozott véreteknél. A késő avar kori övgarnitúrák között az aranyozottak száma elenyésző, és ugyan a Kárpát-medence egész területén megtalálhatóak, elsősorban a fegyveres és/vagy lovassírok jellemző leletei (Kiss 1995, 100; SZENTPÉTERI 1993, 53). Gyöngy A váz bal oldala mellett előkerült egy háromtagú, türkiz színű rúdgyöngy (11. kép 16). E gyöngytípus a Felső-Duna-völgyben jelenik meg a 9. század elején, majd terjed el NyugatMagyarország nagy részén, illetve a Dunától keletre az Alföldön is, a század első harmadának végén. A késő avar kor utolsó időszakának e gyöngytípusa mindig a temetők legkésőbb betelepített részén megásott női sírokból kerül elő. A — mienkhez hasonló — jó minőségű, általában arany- és ezüstfóliás, ritkábban sötétzöld vagy sötétkék színű darabok biztonsággal keltezhetőek a 9. század 30as, 40-es éveire (SZŐKE 1992,876-881). Előkelő lovas férfisírban gyöngy csak a kora avar kor idején fordul elő, Bóna István ázsiai hagyománynak tartja, szerinte a temetéskor kerülhettek a halottra (BÓNA 1979, 27), de végső soron bármi más, akár babonás okból is viselhette, tarthatta tarsolyában az itt eltemetett férfi. Páncéllemez, nyílhegy A sír foltjában, a ló feje tájékán egy vas páncéllemez (10. kép 3) feküdt. Hogy az eredeti páncél, melynek e darabját a sírban megtaláltuk, lónak vagy lovasának védelmére szolgált-e, nem lehet tudni, az azonban valószínű, hogy tulajdonosa katonai felszerelésének a fülkében előkerült nyílheggyel együtt csak egyik tartozéka lehetett, és sírba tétele — mely a korszakban egyébként sem számít jellemzőnek — jelképes jelentést hordozhatott (SZENTPÉTERI 1993b, 206-209). A sírból más fegyver vagy arra utaló jelenség nem került elő, de ebben a korszakban például már a komáromi előkelő lovasok mellé sem helyezték el mindig fegyvereiket a temetéskor, ugyanakkor a nyugat-szlovákiai temetők sírjaiból gyakran kerül elő több-kevesebb nyílhegy (SZENTPÉTERI 1993a, 169, 176). Áttört díszű, préselt kantárdíszek, falerák A kantáron előkerült 16 db préselt, virágot formáló áttört dísz (8. kép) legjobb párhuzamait a hasonló öntött díszek között találjuk meg. A díszek belsejében szerves anyag maradványait lehetett megfigyelni, tehát az áttört minta alá bőrt helyeztek, ami kiemelte a minta szépségét és egyben eltakarta a — részben a dísz merevítésére, részben pedig rögzítésére szolgáló — kitöltőanyagot, melyen helyenként a bronzlemez díszítésének lenyomata is megfigyelhető VOlt (BORBÍRÓ 1997, 80).

8 A négy kisebb és a két nagyobb faléra gombja ugyanilyen dísz, de míg a kisfalerák korongja díszítetlen, addig a nagyfalcrákon sodrást utánzó szalagokkal elválasztott, díszített és díszítetlen mezők váltakoznak (6-7. kép). A díszített mezők x alakba rendezett mintája a nagyszentmiklósi kincs 2. korsójának nyakán körbefutó díszítéssel mutat rokonságot (LÁSZLÓ-RÁCZ 1997, 4. kép). Aranyozott bronzbetétes vasrozetták A ló farán, a keresztcsont melletti utolsó és utolsó előtti csigolya szárai között három darab, vasból készült, aranyozott bronzbetéttel díszített rozetta (9. kép 17-19) került elő. Hozzájuk igen hasonló darabok (nem hat, hanem ötszirmú változataik) kerültek elő a vörs-papkerti 307. sír lovának kantárján (KÖLTŐSZENTPÉTERI 1996,53. kép). Ez abból a szempontból is érdekes, hogy Vörsön a szerológiai vizsgálat összefüggései alapján nagy valószínűséggel apa és fia?/após és veje nyugodott a 307. és 352. sírban, s ez utóbbiban a tausírozott falerával orrdíszek is előkerültek (SZENTPÉTERI 1991, 267; KÖLTŐ-LENGYEL-PAP-SZENTPÉTERI 1992, 292; SZENTPÉTERI 1993, 5. j.). Zabla, kengyel, hevedercsat A ló pofájában egy kígyót mintázó pofarudas, aszimmetrikus pofaszárú vaszabla (10. kép 1) került elő. lehetőséget, mert a rögzítőfüllel ellátott liliomos szíjvég és a pajzs

testü csat anyaga megegyezik kékesszürke színük erősen eltér a többi öweret bronzbarna színétől. Az anyagbeli hasonlóság összetartozásuk bizonyítéka lehet. A vitatható hovatartozása szíjvégen kívül pedig nincs egyéb idegen darab/pótlás a veretsorban. 7 A kora avar kori páncélokról legutóbb ld, PÁSZTOR 1995. a teljes korszakra vonatkozó irodalmi áttekintéssel! 8 Az anyag egyfajta szilikát keverék mely hasonló lehet a Theophilus Presbyter által említett és az avar kori ötvösök által is használt tenaxhoz (BORBÍRÓ 1997, 79).