A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
BODNÁR Mária – D. MATUZ Edit – SZABÓ J. József: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában
hogy a Cernavodä III, Protoboleráz, Boleráz értelmezésében eléggé eltérőek a vélemények és a terminológia is. Van, aki két kultúrának tartja a Cernavodä III és Boleráz-kultúrát (pl. V Némejcová-Pavúková, N. Tasié, P. Medovié, P. Roman, Kalicz N., Raczky P. 4 ), s nem kapcsolja össze a két fogalmat. Mások Cernavodä III - Boleráz megjelölést használnak, de csak a hasonló tipológiai jegyek miatt, nem pedig kronológiai azonosság jelzéseként (Ecsedy I., Horváth F. 5 , Szabó J. J., MRT 8). A csak nemrégiben felismert és egyelőre kevés lelőhelyen kimutatható új lelethorizont miatt még bizonytalanság érezhető a Bolerázt, illetve Cernavodä III-at közvetlenül megelőző leletanyag elnevezésében: korai bolerázi, Protoboleráz, Protocernavoda III, korai Cernavodä, Vorbaden, Frühcernavoda stb. elnevezésekkel találkozunk. Azokkal a véleményekkel értek egyet, akik szerint a Cernavodä III és a Boleráz két különböző kultúra, amelyek eltérő kulturális alapból alakultak ki. Elterjedési területük viszonylag jól körülhatárolható, találkozási zónájuk a Kárpát-medence és a volt Jugoszlávia. 6 A két kultúra érintkezése, kulturális egymásra hatása magyarázhatja azokat a mindkét kultúrában meglevő tipológiai jegyeket, amelyek a korszakban végbement elméleti alapon feltételezhető kulturális egységesülés folyamatának bizonyítékai lehetnek. A Battonyán feltárt telepmaradvány valószínűleg rövid életű telep volt, amelynek leletei a Cernavodä Ill-kultúra néhány markáns elemét és a bolerázihoz ugyan hasonló, de még nem „klasszikus" bolerázi jellegzetességeket is tartalmazzák, így újabb lelőhellyel egészülhet ki a protobolerázi horizont. Lelőhelyünkön a Cernavodä Ili-kultúra jellegzetességének tekinthetők a nagyon élesen profilált tálak (5. kép 10; 6. kép 5; 8. kép 1; 10. kép 3; 12. kép 4), amelyek analógiáit Kétegyházán (ECSEDY 1979, Pl. 14. 5,11) és Brza Vrba lelőhelyen (MEDOVIC 1976, Taf. ï. il) is megtaláljuk. A peremen ülő, jellegzetes alagútfülek (5. kép 6; 6. kép 2; 7. kép 3) analógiáit SloboziárÓl (MORINTZ-ROMAN 1968, Abb. 32. 1, 4), Kétegyházáról (ECSEDY 1973, 15. kép) és újabban a bulgáriai Durankulak Ha rétegből is ismerjük (DRAGANOV1990, Fig. 3.10). A tálakon alkalmazott függőlegesen átfúrt szubkutánfüles díszítés (8. kép 4). Kétegyházán (ECSEDY 1979, Pl. 13.7) és a bulgáriai Radomir-Vahovo lelőhelyen (ALEXANDROV 1994, Pl. II. i) is előfordul. A jellegzetes, nagyméretű bütykök (12. kép 8) megtalálhatók Brza Vrba (MEDOVIC 1976, Taf. II. 10, Taf. vu. 6) lelőhelyen. Jellemző az a sajátos díszítőtechnika is, amelyet egyfajta, jellegzetes lenyomatú növényi szár benyomkodásával alakítottak ki az edényeken levő bordadíszeken (9. kép 4, 7; 10. kép 1, 6), illetve a peremeken (5. kép 5; 12. kép 7). Ugyanez a technika megfigyelhető a névadó lelőhelyen (BERCIU 1964, Fig. 6. 1-2; MORINTZ-ROMAN 1968. Abb. 30. 28, Abb. 33. 18. 20, Abb. 36. 1, Abb. 40. 3), Kétegyházán (ECSEDY 1973, il. kép), Brza Vrba lelőhelyen (MEDOVIC 1976, Tit. vu. 2) és Durankulakon is (DRAGANOV 1990, Fig. 1. 5, 7, 12-14, Fig. 7. 7). A felsorolt Cernavodä III jellegzetességek jó néhány eleme megtalálható a protobolerázi lelőhelyeken is, pl. élesen profilált táltöredékeket közölt Kalicz Nándor Keszthely-Fenékpusztáról az I. lelőhelyről (KALICZ 1991, Abb. 19.6-7,20) és Herpályról is (KALICZ 1991, Abb. 20. 4). Ugyanígy megtalálható protobolerázi lelőhelyeken is a tálakon levő függőlegesen átfúrt szubkutánfüles díszítés ( KALICZ 1991, Abb. 18. 4. Abb. 20. 9). A leletanyagban — mint már utaltunk rá — nem állapíthatók meg kizárólagos bolerázi jellegzetességek, csak olyan elemeket találtunk, amelyek megvannak mind a Cernavodä III, mind a bolerázi csoportban. Az egyik ilyen jellegzetesség a perem belső oldalán levő kannelúradísz (5. kép 1, 4, 8; 8. kép 7, 9; 11. kép 3), amelynek eredeztetése nem egyöntetű a kutatásban. Ilyen elem a bögrék, korsók rövid nyaka, gömbölyű teste is (6. kép 2; 7. kép 1-2, 5; 9. kép 2-3, 5), amelyek mind a Cernavodä Ill-ban, mind a bolerázi csoportban előfordulnak (MORINTZ-ROMAN 1968, Abb. 33.10; MEDOVIC 1976, Taf. V. 2; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1979, Obr. 2. 4, 7; Obr. 4. 1, 5; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1982, Abb. 3,7). Kalicz Nándor ezt a formai jellegzetességet protobolerázi karakternek tartja (KALICZ 1991,380). A nagyméretű amforák (6. kép 4; 7. kép 6) is mindkét kultúrszférában megtalálhatók (TASIC 1975, Taf. I. 2. Taf. II. 3, Taf. III. 4; ECSEDY 1978, Taf. IX. 2, Taf. X. 2; MORINTZ-ROMAN 1968, Abb. 27. 17; NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1984, Obr. 17. 6 stb.). Testarányaikra a rövid nyak, kissé nyomott, gömbös test jellemző. Díszítőelemként megtaláljuk a borda4 RACZKY 1991, 60. 5 HORVÁTH 1983, 73. 6 Figyelemre méltó a Szófia melletti lelőhely, amely további hasonló lelőhelyek előkeriilésével a találkozási teriiletet még délebbre helyezheti.
