A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

BODNÁR Mária – D. MATUZ Edit – SZABÓ J. József: Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában

díszt (7. kép 4), halszálkamintát (5. kép 3), durvított felületkiképzést (9. kép 7; 10. kép 6), bekarcolt vonaldíszt (11. kép 2) és az edény vállán lévő rövid füleket (11. kép 1). A rövid nyakú, vállán ujjbenyomkodással tagolt bordadíszű, függőleges zegzugmintasávokkal, lencsebütyökkel díszített amforához hasonló amforákat, illetve fazekakat ismerünk Cernavodáról (MORINTZ-ROMAN 1968, Abb. 27.17), Celldömölk-Sághegyről (BANNER 1941, 3. t. 11), Zelovce/Zsély (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1984, Obr. 17. 6) valamint Brza Vrba lelőhelyről (TASic 1975, Taf. n. 3). A bolerázi csoport hasonlónak tekinthető amforáin inkább a halszálkaminta a jellemző az edény csaknem teljes felületén. A felsoroltak közül egyik sem tekinthető pontos analógiának, csak a forma és/vagy egy-egy díszítőelem rokon, így véleményünk szerint ez az edény is a protobolerázi körbe sorolható. A nyújtott S profilú fazekak bevagdosott peremmel (5. kép 5, 9) vagy a perem alatti benyomkodott bordadísszel (8. kép 2, 6, 10; 9. kép 4; 10. kép 2; 11. kép 4) is megtalálhatók a Cernavodä Ill-ban (MORINTZ-ROMAN 1968, Abb. 30. 28, Abb. 40. 3; ECSEDY 1973, 11. kép; ECSEDY 1979, Pl. 14. 5, 10; DRAGANOV 1990, Fig. 1. 5) és a korábban bolerázinak tartott, abból elkülönített protobolerázi leletcsoportban is (NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1979, Obr. 5. 12; SZABÓ 1983,1. t. 5; KALICZ 1991,21. kép 1-12). A felsorolt analógiák is tükrözik azt a széles skálát, amelyen a legkorábbi badeni időszak jelen kutatási állapotát jellemző, már említett sokszínűség megmutatkozik. A badeni kultúra (s azon belül megítélésem szerint a Némejcová-Pavúková által túlságosan hosszú életűnek feltételezett bolerázi csoport) felosztása az újabb publikációkban több eltérést is eredményezett az egyes lelőhelyek datálásában. Ennek részletezése nem lehet e tanulmány tárgya, itt csak annyit jegyeznék meg, hogy pl. Cerveny Hrádok lelőhelyet NémejcováPavúková a Baden II-be sorolta (NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1981,261), Kalicz Nándor ugyanezt a protobolerázi horizonthoz tartozónak határozta meg (KALICZ 1989, 124; KALICZ 1991, 374), amely elég nagy kronológiai eltérést jelent. Az elmúlt években a kutatás előrehaladása új adatokkal szolgált, új szempontokat vetett fel, ezért feltétlenül újragondolandónak tartom Némejcová-Pavúková tipológiai alapú kronológiai rendszerét, éppen ezért a battonyai lelőhelyet nem is illesztem ebbe a keretbe. A Battonyán előkerült késő rézkori kerámiáról megállapíthatjuk, hogy tipológiai jellegzetességei alapján Cernavodä III elemeket is tartalmazó, összességében azonban protobolerázinak tekinthető leletanyag. Sajnálatos, hogy csak szelvényanyag, s nem jól elemezhető, zárt objektumok anyaga, éppen ezért mélyebben nem lehetett vizsgálni a leletösszefüggéseket, belső kronológiai kérdéseket. Lelőhelyünk újabb adat a protobolerázi lelőhelyek elterjedési térképéhez, s lehetőséget nyújtott a badeni kultúra korai szakasza jelenlegi kutatási állapotának felvázolásához. KORA BRONZKORI LELETEK 1. gödör: 1. Szürke színű, fényezett felületű, erősen kihajló peremű, öblös hasú bögre (13. kép 1 a-b). Szalagfüle a peremből indul, a vállra támaszkodik, innen négy, rövid, plasztikus borda indul lefelé, a két szélső ferdén, a két középső függőleges irányba. Az ellentett oldalon kis, vízszintes nyílású bütyökfül látható. Ma.: 11 cm, pá.: 11,5 cm, fá.: 7 cm. 2. Sárgásszürke színű bögrék darabjai a perem alól (13. kép 2), illetve a peremből induló szalagfüllel (13. kép 3). 3. Szürke, sárgásszürke színű, erősen kihajló peremű tálak darabjai, kis szalagfüllel (14. kép 4), a hason seprűdísszel (13. kép 5), a vállvonalon bevagdalásokkal tagolt bordával (13. kép 6, 9). 4. Szürke színű, kisméretű edény hasrésze, a hasvonalon vízszintes sorban elhelyezett, böködött nádvéglenyomatokkal és fül vagy bütyök csonkjával (13. kép 7). 5. Sötétszürke színű, erősen kihajló peremű, éles hasvonalú tálak darabjai (13. kép 8, 12). 6. Sárgásszürke színű, kihajló peremű, vékony falú, hengeres nyakú bögre töredéke (13. kép 10). 7. Sötétszürke színű bögre nyak- és válldarabja, a vállon két, kúp alakú bütyökkel (13. kép 11). 8. Szürke, vörösesszürke színű, közepes méretű, öblös hasú fazék darabja, kihajló peremmel, a peremből induló, a váll felső részére támaszkodó szalagfüllel (14. kép 1) . 9. Szürkéssárga színű, nagyméretű fazék vagy amfora oldaltöredéke, a vállon széles szalagfüllel, amelytől az edény anyagából kiképzett bordák indulnak ferdén lefelé (14. kép 2) . 10. Vörösesszürke színű, durva felületű amfora alsó része (14. kép 3). Fá.: 12 cm. 11. Sötétszürke színű, erősen kihajló peremű, éles vállvonalú, csonka kúpos testű tál darabja, kis szalagfüllel (14. kép 4). 12. Szürkéssárga színű, foltos amfora (14. kép 5). Enyhén kihajló pereme alatt kettő, vállán négy, szimmetrikusan elhelyezett bütyök, öblös hasán két szalagfül látható. Erősen kiegészített. Ma.: 35 cm, szá.: 13 cm, fá.: 10 cm. 13. Szürke, vörösesszürke színű, erősen kihajló peremű, nyomott gömbös testű fazék töredéke (15. kép 1), a vállon két, eredetileg bizonyára négy, szimmetrikusan elhelyezett, vízszintes nyílású bütyökfüllel.