A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

FISCHL Klára: Klárafalva-Hajdova bronzkori telltelepülése II.

több eredményt ígért a vizsgált kultúra belső fejlődése és relatívkronológiai helyzete szempontjából. Az eddig feltárt telltelepek közül a szemlaki rétegsorában figyelhetjük meg a kultúra legidősebb jelenségeit (GOGÂLTAN 1996, 47; GOGÂLTAN 1997, 19-20). Hasonlóan tisztán korai jegyeket hordoz a kiszombori teli anyaga is (HORVÁTH 1985a). Perjámos-Sánchalmon a lelőhely kerámiaanyagára (ROSKA 1913; ROSKA 1914; SOROCEANU 1991) még mindig egyértelműen a korai sajátosságok jellemzőek, de néhány motívum és forma megjelenése egy, a kultúra életének fiatalabb szakaszába való átmenetre utal. A pécskai Nagysánc anyaga (ROSKA 1912; SOROCEANU 1991) a perjámosi telep életének utolsó fázisával egy időben kezdődik, de az átfedés elég kicsi. Az ószentiváni lelőhely (BANNER 1928; BANNER 1929) megítélése problematikus. Míg a szakirodalomban elterjedt vélemény szerint itt egy egyrétegű korai telepről lehet szó (BÓNA 1975.84), addig véleményem szerint az ásatás körülményeinek vizsgálata és a közölt leletanyagban felfedezhető számos, fiatalnak tartható elem jelenléte utalhat egy többrétegű, esetleg — mint arra az ásató is utal — horizontálisan mozgó, de a Nagyhalmon maradó telepre, mely legalább a perjámosi átmeneti periódust, de valószínűleg a pécskaival azonos, késői szakaszt is megéli. A rábé-ankaszigeti telep ásatási megfigyelései nem kielégítőek, a leletanyagot egyértelműen korainak értékelhetjük (REIZNER 1891). Hasonlóan nincs adat a Hódmezővásárhely környéki egyrétegű telepek késői továbbélésére sem (BANNER 1934, 46—47; BANNER 1934a, 252; BANNER 1937, 51-66; BANNER 1938, 193-196. XXII. t. 1-14; BANNER-FOLTINY 1945, 9, 14-15, 17; FOLTINY 1940. XXIII. t; GAZDAPUSZTAI 1963,21-23; V SZABÓ 1997,70-71). Ha a korai telepanyagokat vizsgálat alá veszszük, csak néhány olyan sajátosságot tudunk felsorolni, melyek korai keltezésük alapjául szolgálnak.

36 Korai jegyként értékelik a kétfülű korsókat — melyeknek megléte ma már számos kutató által a későbbi szakaszban is bizonyított (SOROCEANU 1991,39; O'SHEA 1996, 35-36) —, a főleg tálak pereme alatt megjelenő három, függőleges bordadíszt, a bekarcolt zászló- és háromszög- vagy ún. kunyhómintákat, a seprűdísz meglétét, nagyrévi, kisapostagi importokat és a késői jellegzetességek hiányát. Az importdarabok előfordulása megkönnyíti a datálást, de nem az adott kultúra belső fejlődési folyamatának megismerését segíti, míg az utolsó érv meglehetősen esetleges. Vagyis a korai datálás alapja inkább bizonyos jellegzetességek hiánya, illetve a mokrini temető párhuzamai. A díszítések kialakításának módjai közül a bekarcolt technika archaikusabb volta bizonyított a kannelúrás díszítési móddal szemben (SOROCEANU 1984, 63-64 — Pécska alapján). A Klárafalva-Hajdova A szelvény kerámiaanyagának teljes statisztikai átvizsgálása során

37 (az elkülöníthető típusokat, díszítéseket ld. a függelékben),— melytől a fiatalabb és az idősebb anyag karakterisztikus elkülönülését reméltük — megállapítható, hogy a kétfülű korsó itt jellemző a felső szintek anyagára is (59. kép 1). A perem alatti három függőleges borda megjelenésére nincs adat. Zászlómintát egy esetben, a H házban sikerült megfigyelni (27. kép 8), a vízszintes osztóminta feletti kunyhóminta a G ház szintjéről előkerült korsón látható (24. kép 13). A szintek anyagához tartozó importtárgyak nem erősítik meg az alsóbb szinteknek a kultúra idősebb horizontjába való datálást. Az I házból származó mészbetétcs import (27. kép 14) általános típus, a Mészbetétes Kerámia Kultúrájának mind az idősebb, mind a fiatalabb csoportjában megtalálható. Az F és D házakból közzétett mészbetétes importtárgyak (19. kép 13, 23. kép 10-12) a Mészbetétes Kerámia Kultúrájának déli csoportjába, annak fiatalabb horizontjába sorolhatók.

38 A Vatya-kultúra területéről származó importtárgyak kivétel nélkül a kultúra késői, koszideri fázisából szár36 Ezzel szemben Soroceanu a ladtúra belső kronológiájának megállapításánál a telep és temetőanyagok sajátosságait együttesen veszi alapul, így nála számos olyanforma is szerepel a korai fázis leírásakor, melyeket a töredékes telepanyagokból nem lehet mindenkor sikeirel rekonstruálni (SOROCEANU 1984,52-57). 37 Az A szelvény padlószintjeiből előkendt anyag jellemzőit statisztikai elemzés céljából tárgyanként rögzítettük A felületkezelés kategóriába a durva, simított, fényezett és sepríís kialakítást kidönítettük el, A forma kategóriában a függelékben felsorolt típusokhoz sikerüli kötni a töredékeket, mindenütt jelöltük hogy a megfelelő típus milyen töredékéről van szó (perem, nyak, váll, oldal, alj ésfiÜ). Amennyiben a töredéket nem sikendt típushoz kötni, úgy a megfelelő rovatba csak Xjel került A díszítés kategóriában hasonló módon vettük fel az adatokat. Az elkidöníthető formatípusok (56. kép) a függelékben szerepelnek (az = jel után a dolgozatban szereplő tipológiai besorolás kódszámát írtam). A számítógépes adatfeldolgozást és képi megjelenítését Szász Róbert készítette, munkáját ezúton is köszönöm, 38 Ld. 31. j./A mészbetétes kultúra idősebb fázisába egyedül az A szelvény 12. gödör bögi-etöredéke sorolható (33. kép 11), datáló értéke azonban kicsi, mivel a gödör számos réteget tör át, így a leletanyag keveredhetett.