A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
FISCHL Klára: Klárafalva-Hajdova bronzkori telltelepülése II.
máznak. Konkrét importként értékelhető a 95-120 cm közötti mélységből előkerült tál (14. kép 1) és az F ház padlószintjéről származó vörös színű, jól iszapolt anyagú edény (23. kép 1), melynek egy töredéke a 10. gödörből került elő (32. kép 2). Szintén késő Vatya kapcsolatként értékelhető a „G és Hház falától keletté" talált, fércmintás urnatöredék (26. kép 5) is. A Vattina-kultúra edénye a B szelvény legfelső különtartott egységéből származik (37. kép 2). A telep alsó rétegeinek datálását megnehezítette az a tény is, mely a mellékelt statisztikai elemzések táblázatainak első oszlopában egyértelműen látható. Az alsó szintek lelctanyaga (G-l házak) darabszámban nagyságrendileg kisebb volt, mint a felső szintek anyaga. 39 Ez korlátozta a nagyobb típusszám megjelenését, így e rétegek típusvariabilitását nem tekinthetjük reprezentatívnak. A típusok szintenkénti százalékos eloszlásának diagrammja ezért szinte minden esetben félrevezető eredményeket hozott, hiszen az alsó szintek esetében minimális darabszámot is jelölhet igen magas százalékoszlop. AZ EL VÉGZETT STA TISZTIKAI ELEMZÉS EREDMÉNYEI ES KRONOLÓGIAI KÖ VE TKEZTETÉSEK A kisszámú elkülönített fazéktípus esetében a telep teljes rétegsora folyamán általános használatot tudtunk megállapítani. Ez és a többi tárgytípus elterjedési százalékarányához (általában 10% körül) képest magas százalékos előfordulási szám (25% körül) az edénytípus praktikus funkciójával magyarázható (58. kép 2). A hármas testtagolású tárolóedények datálása igen nagy problémát jelent, mivel csak egyetlen egy, korai telepről származó, biztosan ide sorolható darab ismert. Az alábbiakban kísérletet teszünk e tárgytípus datálását — különösen a korai időszakra — többféle szempontból megvilágítani. Az eloszlási diagramm (60. kép 1) több hibalehetőséget is rejt magában. Egyrészt a fentebbiekben említett okot, miszerint hiánya a legalsó rétegekben az itteni alacsony darabszámmal és ennek következtében kis típusvariációval magyarázható. Másrészt, hogy a legfelső rétegekben a kiugróan magas százalékos arány oka a kultúra késői fázisában ezen típusú kerámia jellegzetes díszítőmotívumának — a koncentrikus félköríves kannelúra és ehhez csatlakozó egyéb motívumok, illetve a perem díszítőmotívumai — könnyen felismerhető volta. Feltehetően számos díszítetlen, nagyméretű oldaltöredék is a tárolóedények kategóriába tartozik, de jellegzetes formai vagy díszítésbcli hiányosságok miatt ezeket a típushoz nem sorolható oldaltöredékek kategóriájába soroltuk be. Megtévesztő továbbá, hogy az alsó szintek esetében nem jelzi a grafikon ennek a típusnak a meglétét, noha tudjuk, hogy az I ház szintje alól induló 26. gödörben volt ilyen töredék. Újra hangsúlyozni kell tehát, hogy az itt bemutatott elemzéseket csak a szintekhez köthető anyagok vizsgálatával végeztük el. A lelőhelyről ugyanis igen kis számú olyan gödör került elő, melyek lclctanyagát tekintve a keveredés kizárható. Kérdéses továbbá, hogy a hármas testtagolású edények váll- és hasrészére valóban díszítetlen volt-e a kultúra idősebb fázisában. Ilyen a biztosan korai datálású, 40 és ebből a szempontból egyetlen, e kategóriába sorolható kiszombori példány (HORVÁTH 1985a, 80, Taf. III. 10). Az ószentiváni, teljesen díszítetlen darab sajnos szórványlelet (BANNER 1928,151), így datáló értékkel nem bír, de a test felépítése itt egyértelműen kivehető. A kiszombori, egy díszítetlen hasú deszki (BÓNA 1975, Taf. 92.1-2) és egy szintén díszítetlen klárafalvi darab (34. kép 1) esetében a fül két bordához csatlakozik. Szintén a kiszombori darabból kiindulva feltételeztük, hogy esetleg e dupla borda megléte és a díszítetlenség együtt jelezhetik ennek az edénytípusnak a korai horizontját. A két utóbbi töredék (a deszki kísérőleletci és a klárafalvi rétegadata) azonban nem támasztják alá a fentebbi hipotézist. így valószínűleg párhuzamosan számolhatunk egy dísztelenebb, esetleg csak alul-felül bordával ellátott típusvariációval és egy a fentebb körvonalazott, gazdag díszítéskombinációval bíró tárgytípussal a kultúra 39 A G és H háztól K-re levő téridéiről gyűjtött kerámiamennyiség aránylag magas számát az okozza, hogy itt több padlószintnyi rétegvastagságból egy egységbe lettek gyűjtve a cserepek. A G és H ház esetében az ásatási napló felveti azt a lehetőséget, hogy itt egy ház két lesározási periódusáról van szó. Amennyiben ezt elfogadjuk és a két padlószintről előkerült kerámiatöredékek számát összevonjuk még mindig igen alacsony számot kapunk a C-F házak adataihoz képest. 40 Hiszen nyakán hármas, függőleges bordadísz látható.
