A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)
FISCHL Klára: Klárafalva-Hajdova bronzkori telltelepülése II.
helyen belülről kinyomott kis bütyök ül. Alja omphaloszos. Perem fölé emelkedő füle a váll alatt támaszkodik. Ltsz.: 80.1.1128. 11. gödör: Vágta a T/6 felületét, amely alatt a csecsemőváz volt. Tisztázatlan a viszonya a 2. és a 7. gödörrel. Szórványieletek az A és a B szelvények területéről: 1. Barna színű, enyhén fényezett felületű edény aljának töredéke (52. kép 1), közvetlenül a fenék csatlakozásánál öt, körbefutó kannelúrával díszítve. Ltsz.: 80.1.1259. 2. Barna színű, enyhén fényezett felületű szürőedény töredéke (52. kép 4). Nyaka csonka kúpos, teste gömbszelet alakú, a vállvonaltól lefelé lyukacsos. Füle a vállra támaszkodik, rajta hosszában három, bekarcolt vonal fut. Ltsz.: 80.1.1254. 3. Fekete színű, ún. halsütőtál töredéke (52. kép 2). Ltsz.: 80.1.1260.4. Barna színű, fényezett felületű oldaltöredék (52. kép 9) beszurkodással tagolt bordával és azt kísérő négy kannelúrával díszítve. Ltsz.: 80.1.1241.5. Barna színű, fényezett felületű, behúzott peremű tál töredéke (52. kép 6). A peremen kihúzott bütyök ül, kétoldalról háromhárom, bekarcolt vonal által közrefogva. Ltsz.: 80.1.1233. 6. Barna színű, hármas testtagolású edény töredéke (52. kép 7). A felső és a középső harmad tagolásánál füzérborda látható, melyet alulról három kannelúra kísér. Ltsz.: 80.1.1209. 7. Barna színű oldaltöredék (52. kép 5), rajta — beböködött pontsorral keretezett lencse közepén — kör alapú bütyök ül. Ltsz.: 80.1.1238. 8. Barna-fekete foltosra égetett, peremből kiálló, osztott bütyök (52. kép 8). Ltsz.: 80.1.1229. 9. Agancsbogozó (52. kép 3), a felfüggesztéshez átfúrva. Ltsz.: 80.1.1219. AZ ELŐKERÜLT JELENSÉGEK ÉS A LELETANYAG ERTEKELESE Az A szelvény metszetrajza (9. kép) és a szelvényben talált házak, házrcszletek vizsgálata alapján adatokat nyerhetünk a telep betelepülésének folyamatára. A házpadlók, szintek és feltöltési rétegek vizsgálata az egyes periódusok elkülönítését segíti. A legfelső felszín rajzán látható, hogy a B ház felül rétegzi az A házat (2. kép 1). A szántástól származó bolygatás miatt itt nem lehetett padlószintet megfigyelni, a leletanyag külön tartása ebben a mélységben még ásónyomonkénl történt. A házak alapozási árkainak maradványai alapján egyértelmű, hogy a B ház fiatalabb. Alapárkának belső szegélyén 12 cm vastag gerenda lenyomatát bontották ki, melyhez csapolással illeszkedett az osztófal gerendája. 19 A gerendák külső oldalán döngölésszerű fekete betöltést figyeltek meg. A gerendákból, csapolásos technikával való házépítésre már van adat a bronzkorból, Békés-Várdombról (BANNER 1955; VARGHA 1955; BANNER-BÓNA 1974, 31-41). Az alapárokba fektetett gerendára és később ebbe helyezett oszlopszerkezetre szintén találunk példát, ez esetben a fal fából ácsolt vázát agyaggal vonták be (pl.: STANCZIK1980,67; CSÁNYI-TÁRNOKI1992,162-163. Abb. 114-115). A klárafalvi B ház esetében az ásatok nem rögzítették a dokumentációban, hogy voltak-e és ha igen, hol helyezkedtek el a cölöplyukak az alapárokban. Itt valószínűleg egy boronaház csapolt gerendákból készült alapozását találták meg. Az első kibontható padló a C házé volt, amely 130-150 cm mélységben jelentkezett (3. kép 1). Itt egy többszörösen megújított padló került elő, mely a szelvény É-i végén már nem volt megfigyelhető. A metszetrajz tanúsága szerint mind a C ház alatt, mind felette vastag feltöltési réteg található (2. kép 2; 3. kép 2; 9. kép). E rétegekből indult a gödrök nagyrésze, melyek közül több a teljes rétegsort átvágta és megnehezítette a mélyebben fekvő padlórészek vizsgálatát. A D ház felszínrajzán rögzített jelenségek nem alkottak felismerhető rendszert (4. kép 1). A padlósározás a szelvény egész területére kiterjedt, melyet számos gödör és rendszertelenül jelentkező cölöplyukak törtek át. A D ház szintjétől lefelé — átlag 10 centiméteres feltöltésrétegek után — újabb padlószintek jelentkeztek. Az E háznál (4. kép 2) figyelhetők meg elsőként annak a rendszernek a jelei, amelyek az F, G és H házak esetében (5. kép 1-2; 6. kép 1) láthatók a legjobban. Itt a padlósározás a szelvény Ny-i részére korlátozódik, amelyet nagyjából a szelvény kétharmadától eltérő színű betöltés váltott fel. A G és a H házaknál a ház keleti fala már annyira egyértelműen megfogható volt, 20 hogy az attól K-re eső terület (utca vagy házak közötti terület) feltárása ásóval történt, és ezt az anyagot a „ G és H házaktól keletre" felirattal, egy egységként leltározták be. A H ház szintjén megfigyelhető jelenségek értékelhetők leginkább (6. kép 1). A 20 cm vastag nyugati főfal vázszerkezetes falazási technikával készült. Az alapárokba állították az oszlopokat, melyeket vesszőkkel befontak, majd agyagtapasztással fedtek. Ettől a faltól 3,2 19 A csapolt gerendáról méretarányos skiccrajz maradt fent. 20 Itt az ásatási napló felveti, hogy esetleg egy ház két lesározásáról van szó.
