A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 4. (Szeged, 1998)

FISCHL Klára: Klárafalva-Hajdova bronzkori telltelepülése II.

méterre egy keskenyebb osztófal került elő, hasonló szerkezettel. A padló lesározása ettől a faltól Ny-ra is folytatódott. Az ásatási napló és a felszínrajz egyértelműen egy Ny-i irányban tovább folytatódó építményre utal, így ez esetben félreértés a popin paori hosszú házat (GiRic 1987. Prilog 3) párhuzamként említeni (O'SHEA 1996, 42-43). Az I ház szintjén (6. kép 2) feltehetően a H ház falának lenyúló alapozási árka adja a felszínrajzon szürkével jelölt É-D-i osztást. A padlósározás — az eddigiekkel ellentétben — a szelvény nyugati felén hiányzik, de egységesen megfigyelhető a keletin. Az I ház elbontása Mán „öntött ártéri agyag"

21 jelentkezelt. A metszetrajz és a felszínrajzok szerint, az egymásra sűrűn rétegződő alsó hat szint közül négynél — E, F, G és a H házak (4. kép 2; 5. kép 1-2; 6. kép 1) — volt azonos a házak elrendezése, irányítása, itt biztosan folyamatos megtelepedéssel számolhatunk. Eltérő szerkezet mutatkozott a legalsó — I ház (6. kép 2) — és a felsőbb — A-D házak (2. kép 1; 3. kép 1; 4. kép 1) — házak esetében. A C ház alatt és felett látható vastag feltöltési rétegek (2. kép 2; 3. kép 2) is a telep szerkezetében bekövetkezett váltásra utalnak. A fenti megállapítások mellett hangsúlyozni kell, hogy az A szelvény aránylag kis területén (6x4 méter) számos nagy, a teljes vagy majdnem a teljes rétegsort átvágó gödröt bontottak ki a feltárás folyamán. Számolnunk kell tehát a leletanyag nagyfokú keveredésének lehetőségével mind a gödrökön belül és azokon kívül, s ez nagyban korlátozza a padlók egymáshoz való viszonyával kapcsolatban tehető megállapításainkat. TIPOLÓGIA Fazekak 1. A legáltalánosabb típus a hordótestű, ívelt nyakú, enyhén kihajló peremű fazék (18. kép 1112), ahol az S profil íve különböző lehet (14. kép 16; 17. kép 9; 22. kép 2; 26. kép 13-14; 27. kép 5; 36. kép 12; 37. kép 9; 43. kép 12). 2. Számos töredéken az egyenesre vágott perem alatt a nyakat nem húzták be, a profil teljesen „egyenes" (14. kép 17; 17. kép 8; 24. kép 3; 30. kép 2; 32. kép 14). E típusnál is elképzelhető a hordótest (47. kép 3), de a nagyobb szériával dolgozó Soroceanu egy hosszúkás, fordított csonka kúp alakú (SOROCEANU 1991. Taf. 27. 2) formát és egy bikónikus testű formát (SOROCEANU 1991, laf. 27.2) is rekonstruált, illetve ezen esetekben a felül hengeres, alul összeszűkülő típus töredékeiről is szó lehet (SOROCEANU 1991, Taf. 29.27). 3. Vállvonalánál töréssel kialakított, az első típusnál gömbösebb hasú forma, ahol a fül átíveli a vállat (12. kép 13). E típusból csak ez az egy példány ismert az A szelvény területéről, így inkább idegen elemként értékelhetjük. 4. A tálak nyakkiképzéséhez hasonlítanak a kihajló peremű, ívelt nyakú, éles vállvonalú töredékek (47. kép 5, 7), a fül azonban a perem alól indul, a nyakon ül. Vatya telepekről ismerünk azonos nyakkiképzésű fazekakat, a töredékek alapján azonban inkább helyben készített formautánzatokról van szó, mint importáruról. Díszítés. Az 1-2. típus — melyek bizonyosan a Szőreg-Perjámos-kultúrára jellemző formák — pereme alatt ülhet kör (15. kép 1; 24. kép 1; 43. kép 8) vagy gyakrabban ovális alapú bütyök, mely az esetek többségében ujjbenyomással tagolt (12. kép 2,11; 14. kép 8; 15. kép 2; 17. kép 10; 19. kép 9; 20. kép 9; 21. kép 6; 22. kép 1; 24. kép 2; 26. kép 1; 28. kép 7; 33. kép 13; 39. kép 1, 5; 48. kép 4, 6; 50. kép 6-7). A perem körben ujj- vagy körömbenyomással lehet tagolt (11. kép 1, 13; 15. kép 3; 21. kép 5; 43. kép 9, 11; 51. kép 1). Szinten egyenes vagy enyhén ívelt nyakú edényeknél figyelhetjük meg, hogy a peremből húznak ki egy kis bütyköt (11. kép 9; 16. kép 4; 17. kép 13; 23. kép 14; 26. kép 3; 38. kép 10; 39. kép 2, 4; 47. kép 4; 48. kép 5). A fülek ülhetnek az ívelt nyakon (18. kép 9-10; 21. kép 4; 24. kép 10; 39. kép 3, 6; 45. kép 9; 51. kép 5) vagy indulhatnak a peremből (27. kép 4; 35. kép 8 = 55. kép 14; 43. kép 10). Valószínűleg használati edények, házi kerámia oldalfalát díszítették seprűmintával. Az ilyen seprűdíszes töredékek között találunk mindkét oldalán durvítottat (32. kép 7; 33. kép 1), erősebben (19. kép 12; 27. kép 11) és kevésbé sűrű mintával ellátottat (21. kép 10; 22. kép 12,15; 24. kép 7; 27. kép 10,12; 33. kép 5; 35. kép 6; 43. kép 3, 6; 45. kép 8; 47. kép 12), vastag, hornyolásszerű vonalakból álló, de szabálytalan seprűzésre emlékeztető díszűt (21. kép 12; 24. kép 11; 27. kép 9). 21 M FM RégAd 950-84.