A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

NAGY Margit: Szentes és környéke az 1-6. században. Történeti vázlat és régészeti lelőhelykataszter

hasonlósága alapján — a legkorábban készült példánynak tartható (19. kép 1; 20. kép 1). Az 50. sír fibuláin az állatfejek már sematikussá alakultak (19. kép 2). A 81. sírban talált fibulák állatfejei jelképes formává egyszerűsödtek, a növényi minta pedig geometrikus díszítőelemmé vált (19. kép 3). Az átalakulás további részletei a nagyhegyi temető fibuláin figyelemmel kísérhetők (19. kép 4; 20. kép 3-5; 21. kép 1-3). A hitvilág változásának az anyagi kultúrában való visszatükröződése igen hosszú folyamat, mely a népvándorlás kor népeinél különböző időbeli határok között és eltérő formákban ment végbe. A Tisza-vidéki ékszerek díszítésének átalakulása jelzi, hogy ez a folyamat a gepidáknál a 6. század elején megindult és abba a szakaszba jutott el, amikor a motívumok közül a ragadozó állatalakok lassan eltűnnek, helyettük a kereszténységgel inkább összeegyeztethető madáralakok és növényi minták kerülnek előtérbe. A motívumok átalakulása az önálló gepida fémművesség megszűntével, a század második felétől nem követhető tovább.

37 Hasonló változáson ment át azonban a 6-7. század folyamán törés nélkül fejlődő frank, nyugati gót és a krími gót ötvösség mintakincse is. A kökényzugi gepidák temetkezési szokásai egyébként inkább a pogány hit túlvilág elképzeléseire utalnak. A halottakat étel- és italmelléklettel temették el. A gazdagabb sírok élelmet tartalmazó edényeit besimított, sávos mintákkal díszítették (22. kép 4). A Körös déli partján, a Kökényzugtól nyugatra fekvő, ún. bökénymindszenti temető az 5. század közepétől egészen az avar foglalásig használatban volt, és a Tisza-Körös szögben megtelepült, a kökényzuginál gazdagabb lakosságú településhez tartozhatott. A földmunkáknál véletlenszerűen összegyűjtött leletek — fibulák, csatok, gyöngyök stb. — elsősorban a női sírokból valók; a férfiak vasfegyverei és munkaeszközei nem kerültek be a múzeumba. A temető korai sírjainak leleteihez a sugaras díszű tükrök, a háromgombos fibulák és a pogány hitre utaló, balta és félhold alakú bronz csüngődíszek tartoznak. A hun kori művészettel való kapcsolatra egy hiányosan megmaradt aranyozott ezüst fibulapár mutat. A fibulák lábának üvegberakásos díszítése jellegzetes hun kori motívumra, a cikádaformára vezethető vissza. A cikádadísz a frankok és az itáliai keleti gótok ékszerein különböző változatokban a hun kor után is megmaradt. A fibulaláb cikáda formájú díszítése, melyet almandinberakással csak a gepida ötvösök alkalmaztak, öntött utánzatként a keleti gót ékszerek közt is előfordul.

38 A 6. század első felének egyik szép ékszerformáját képviseli a madárfejekkel díszített bökénymindszenti fibulapár (16. kép 2). A nagyméretű, aranyozott bronzfibulák hasonmásait a Krímtől Spanyolországig gyártották. Különösen sok példány került elő frank területről, ahol mindegyik darab a bökénymindszentieknél későbbi, hangsúlyozottan geometrikus mintájú változat. Formailag a bökénymindszenti típusú germán fibulákra vezethetők vissza a 7. századi krími és Dnyeper-vidéki műhelyekben készült, pontkörös díszű szláv fibulák egyik csoportja is.

39 A Veker és a Kurca által határolt magasparton, Nagyhegyen a kökényzugihoz hasonló nagyságú település lehetett, melynek nyomai a Veker-part közelében kerültek elő. A telepnyomoktól délre fekvő temető kiterjedését az ásatás nem tisztázhatta, s bizonyos, hogy a sírok egy része a talajművelés során már korábban elpusztult. A 79 hitelesen feltárt sír így a temetőnek csak egy részét jelenti. Az ásatási feljegyzések és a viselethez tartozó tárgyak alapján — antropológiai vizsgálatok hiányában — a nagyhegyi sírok jelentős hányadánál (32 sír esetében) az eltemetettek nemének meghatározását nem lehet elvégezni. A meghatározatlan sírok a népességnek valamivel több mint 40 %-át jelentik. Jelentős arányukat a korabeli sírrablás is magyarázza, melyet a helyszíni leírások és a hiányos leletösszefüggések 19 esetben jeleznek. A melléklet nélküli vagy a teljesen jellegtelen leleteket — vascsatot, kést — tartalmazó sírok száma azonban a legszegényebb, szolgasorú réteg arányát is mutatja, ami a nagyhegyi telep lakóinál meglehetősen magas lehet. Többségüket a temető déli oldalán találták, ahol a 37 A kereszténység hatásáról a keleti germánok művészetében BIERBRAUER 1975,191-192; VEJMARN-AMBROZ1980, 256-260. 38 Bökénymindszent (CSALLÁNY 1961,109. t. 8-9), Szentes-Nagyhegy 8. sír (CSALLÁNY 1961, 24.1.17), Szőreg 29. sír (CSALLÁNY 1961,175. t. 5). A cikáda motívumról WERNER 1963. A grafensteini keleti gót fibula a gepida párhuzamok ismeretében nem egyedülálló, mint ahogyan BIERBRAUER 1975, 75. t. 3,106 értékeli. A madárfejek mellett a cikáda a másik zoomorf díszítés, mellyel a 6. századi gepida fib ulákon a ragadozó állatfejeket helyettesítették 39 KÜHN 1974,25-26. és a 78. típusok, melyek közül a legkorábbinak a bökénymindszenti fibulapár tartható, mint erre SALIN1904, 28-32 rámutatott. A pontkörös fibulák II/D csoportja WERNER 1950,161-162, 40. t. A Dnyeper-vidéki ékszerek madárfej motívumairól AMBROZ 1970.