A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)
RÉVÉSZ László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen
257). A 2. sír" 5 lőszerszámdíszei közé tartozott a két, ülő kutyát ábrázoló kisszíjvég (6. kép 9). 8. Törtei-Demeter tanya. Egy feldúlt, gazdag női sírnak (POSTA 1896) a ritkaságszámba menően gazdag (45 db-ból álló, közülük 21 db nagyméretű, súlyos díszítmény) lószerszámkészletéhez tartozott az a nagyszíjvég is (6. kép 4), melynek felületén ugró szarvas látható. A valósághűen ábrázolt állat nyakán nyakörvet mintáztak meg. 27 E rövid áttekintés arról győz meg bennünket, hogy a női lószerszámokon alkalmazott állalábrázolás — ha nem is nagy számban — az egész 10. századi magyar szállásterületen elterjedt. Szóródásuk egyenletes, legfeljebb a békéscsabai és a gádorosi lelőhelyek fekszenek egymás közelében. Előállításuk nem köthető egyetlen, meghatározott műhelyhez, s arról sem lehet szó, hogy használatuk valamely zárt egységhez, etnikumhoz kapcsolódna. Pontosabban egy jól körülírható csoporthoz mégis kapcsolódnak: a rozettás lószerszámot használó nők köréhez. Kutyaábrázolás ugyanis egyetlen más honfoglalás kori tárgytípuson sem fordul elő, csak a rozettás véreteken. Hajdani tulajdonosaik egy adott társadalmi rétegen belül eléggé eltérő anyagi háttérrel rendelkezhettek. A hét többé-kevésbé teljesen fennmaradt lószerszámkészlet között akadnak nagyszámú, súlyos aranyozott ezüstvereteket tartalmazók (Törtei, Gádoros), zömük azonban csak aranyozott bronzból készült (Érsekújvár, Szakony, Tengelic, Tiszanána), a békéscsabai leleteket pedig még csak nem is aranyozták. Ruhadíszek egyáltalán nem voltak a sírjaikban, leszámítva néhány míves díszgombot. Kivételt képeznek a veretes csizmák, amelyek előfordulása Békéscsaba és Érsekújvár kivételével valamennyi jól megfigyelt sírból kimutatható, illetve valószínűsíthető. Ékszereik közül ritkák a hajfonatkorongok (Békéscsaba, Szakony), gyakoribbak a gyöngyök (Békéscsaba, Gádoros, Szakony, Tiszanána), és soha nem hiányoznak a karperecek. Ezek között leggyakoribbak az ezüstlemezből kivágott karpántok, de előfordulnak huzal (Érsekújvár, Tengelic) és öntött pántkarperecek is (Tiszanána, Törtei). A békéscsabai egyedi típusú karperecekről a fentiekben már beszámoltam. Viszonylag gyakran kerülnek elő sírjaikból nagy értékű köves aranyvagy ezüstgyűrűk (Gádoros, Szakony, Törtei). 28 Ritka kísérőleletnek számítanak viszont a hajkarikák (Szakony) és a fülbevalók (Gádoros). A lószerszámukon állatalakos szíjvéget használó nők viselete tehát semmiben nem tér el a rozettás lószerszámos csoport többi tagjáétól. Ennek alapján keltezésük is megegyezik azokkal. Valamennyi sír a földbe kerülhetett a 10. század 2. harmadának a végéig. Régészeti környezetük változatos. A békéscsabai sír a jelek szerint magányos temetkezés volt, az érsekújvárit pedig a 10-12. századi köznépi temető tömbjétől kissé távolabb találták meg. E temetőben is akadt azonban két tegezés, lószerszámos férfi, azt gyaníthatjuk tehát, hogy az előkelő család szolgáltató népeivel azonos szálláson élt, s közös temetőt használt. Ugyanez lehetett a helyzet a tengelici és a tiszanánai leletek esetében is, s nem zárható ki, hogy az előbbi szintén a sírok zömétől kissé távolabb nyugodott. Gádoros és Szakony a törzsi-nemzetségi arisztokrácia különálló kiscsaládi temetője, Kenézlő pedig, véleményem szerint, a fejedelmi katonai kíséret tagjainak és családtagjaiknak a nyughelye. Egyedül a leggazdagabb, törteli lelet környezetének nem történt meg az alaposabb kutatása, pedig a női sír leleteivel együtt múzeumba került lándzsa további sírokat sejtet. Lehetséges azonban, mivel a tárgyak igen csekély mélységből kerültek elő, hogy a többi sír az évszázadok során már elpusztult. A fentiekben számba vett nyolc lelet döntő többsége jellegzetes testhelyzetű, nyújtott mellső és maga alá húzott hátsó lábakkal ábrázolt kutyát jelenít meg. A közelmúltban több dolgozat is foglalkozott a honfoglalás korból és az Árpád-korból származó, kutyával kapcsolatos írott forrásokkal és régészeti leletekkel (BÁLINT 1971; VÖRÖS 1990; VÖRÖS 1991). Ezekből világosan kiderül, hogy az ember legrégibb társának fontos szerepe volt a különböző esküformulákban, bár a kutyák ezen szertartásoknak inkább szenvedő alanyai voltak. Ugyancsak hasonló, negatív szerepet játszottak a súlyos bűnök elkövetőinek kegyetlen kivégzése során is (VÖRÖS 1991). Mindezek aligha adhatnak magyarázatot alak26 A rozettás lószerszámvereteken kívül gyöngyöket, két pántkarperecet, veretes csizmát, ezüstlemezekkel díszített nyerget, kengyelpárt, zablát, lócsontokat és ételmellékletként szolgáló malaccsontot találtak 27 Posta Béla a rozettás lószerszámvereteken kívül ezüst pántkarperecet, bronzcsatot, köves ezüstgyűrűt, füles gombot, csizmavereteket, oldalpálcás zablát, körte alakú kengyelpárt és lócsontokat mentett meg. Az ugyaninnen behozott vaslándzsa és nagyméretű kés e sírhoz tartozása kétséges (KOVÁCS 1970,94, Nr. 46). 28 A kenézlői rozettás szíjvégekkel együtt szórványként egy köves gyűrűt is találtak Ezért nem elképzelhetetlen, hogy az utóbbi is a gazdag női sír tárgyai közé tartozik (FETTICH 1931, 78-79).
